Üdvözöllek Spectator | RSS
Regisztráció | Belépés
[ Új üzenetek · Tagok · Fórumszabályzat · Keresés · RSS ]
  • Oldal 2 / 2
  • «
  • 1
  • 2
A fórum moderátora: Szingularitás  
Star Trek In Future-The future begins.... » - » Egyéb helyszínek » Qo'noS (Klingon anyabolygó)
Qo'noS
Rone
Dátum: Hétfő, 2014-11-17, 17.30.24 | Üzenet # 51
Uss Beloiannisz-Főgépész
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 252
Kitüntetések: 5
Hírnév: 17
Helyzet: Nincs szolgálatban
A kapitánnyal, a kapitány szépfiújával és pár nyami-sráccal indultunk neki igencsak elmebeteg utunknak. A feladatunk az volt hogy majd valahogy leszállunk és ebben az átkozott invázióban majd segítünk a Klingonok bolygóján a megszálló lények ellen. Ahogy ott ücsörögtem a kapitány mellett, és a hátamra vettem a táskámat arra gondoltam hogy mit fognak majd vajon mondani a halotti beszédemen. 
" Nah ha esetleg majd ugyan azt kapom mint Clifford, azon dobok egy hátast." - Gondoltam magamban.
Kezdtem magam előtt látni Violt, ahogy örömködik, mikor eltévelyedett tekintetem a kapitány szépfiújára terelődött aki olyan fehér lett mint én, és kevesebb érzelem volt az arcán mint egy Vulkáninak.
- Oh apám.. elmegy magától a maradék életkedvem.- Sóhajtottam lehangoltan. Relson persze jött az átkozott jó beszéddel, én tudomást se véve róla felálltam és odasétáltam a leszállózsiliphez felkészülve a legrosszabbra.
Mikor lenyílt a rámpa és meglátta a sok klingont, embert és Querreriait az Első városban ahogy diszkréten egymást írtják, vágtam egy lenéző fejet a kapitányra:
- Azért megjegyezném: gépész vagyok, nem katona...- Majd felemeltem a fejem fölé a fegyveremet:
- Még egy utolsó hurrá a halott gépészre!- Majd mintha csak vízzel telített medencébe ugrottam volna ki, vettem egy mély lélegzetet és kiugrottam. Ez már rosszul kezdődött, mert senki se mondta hogy megtehetem, és majdnem pofára is estem  a komp rázkódásai miatt. 
A kapitány behúzott ezek után a komp mögé, én csak nagy lélegzeteket tudtam venni, és lehúzni a fejemet még mielőtt azt eltalálnának.
- Én mondtam.. én mondom hogy ez lesz! - Viszonoztam a tüzelést olyan gyorsan ahogy csak tudtam, aztán újból a kapitány mellé léptem.
- Már most sokan meghaltak. Mit tehetne itt bárki is?!- Kiabálta oda neki.- Minek kellett gépész egyátalán magának én csak koloncot jelentek! Az istenért! - Vissza tüzeltem az ellenségre, majd levettem a táskám és fabrikáltam abból egy robotot ami a levegőben röpködve pajzsot adott  kapitánynak és még talán egy ideig Dáriusznak is bár ő olyan gyorsan rohangált fel-alá mint egy maki majom.
- Ez talán így megvéd majd minket de... ÚRISTEN! - A kapitányt beszédem közben egy Querreriai elit fejbe vágta a férfi pedig előre esett.- MARADJON OTT! - Relson megfordult és ráugrott a Querreriaira, tépte, késelte meg minden én meg közben nem tudtam őket sehogyan se bemérni a phaseremmel.
- NE MOZOGJON! MARADJON OTT! Uristen...- Ledobta a kapitány a Querreriait és úgy tűnt meg is ölte azt.- .. jól van uram? - Kérdeztem tőle tágra nyílt szemekkel pánikolva. Nem válaszolt csak ordibált hogy indujunk el a telepített vagy félig telepített bázist védeni. 
Futni kezdtem, miközben lőttem majd szökdécselve kikerültem annyi nagydarab Querreriait amennyit csak tudtam. Mikor aztán a bázisnál voltam megszólaltam a kommba mert se Relsont se a ferde szemű pasast de még Throvsont se láttam sehol.
- Itt Ave! A bázisnál vagyok.. hol vannak?! - Ordítottam a kommba. 


 (HU)
 
BlakeMunro
Dátum: Csütörtök, 2014-11-20, 17.46.14 | Üzenet # 52
Flotta admirális
Csoport: Star Trek In Future tag
Üzenetek: 208
Kitüntetések: 12
Hírnév: 10
Helyzet: Nincs szolgálatban
Rázódott össze vissza  a leszálló komp amivel leszálltunk,mivel kint hatalmas nagy csaták voltak..mi közben meredten töltögettem a fegyveremet,az utolsó töltetett is  bele töltöttem  a plazma sörétesembe,aztán fel néztem Dáriusnak nevezett alakra..

-Úgy tűnik hogy  a Querreriak ,sokan lesznek oda kint...

Szóltam meredten ,érzelem mentes hanggal aztán szívtam egy  jó nagy levegőt az orromon keresztül. Oda fordultam az ablakhoz,majd  vissza néztem a  kompba lévő társaimra...

-Lehet hogy még vacsorára haza is érünk..

Löktem oda   a viccemet amin megint senki nem nevetett de nem is érdekelt,megtöröltem a  szakállamat mi után le locsoltam a  kulcsa vizemmel majd  fel készültem lélekbe. Ezek után Relson kapitány mondott egy mondókát, én pedig bólintottam.

-Jól van..értettük..

Ekkor ki is nyílt az ajtó és  előre kellet nyomulni,egy Querreriait rögtön a  földre küldtem  a másiknak az agyát lőttem szét mi közben csak fejre céloztam.

-Í...csak fedezékbe van esélyünk!

Ordítottam és  szét lőttem az egyik előttem lévő ellenséget ,azok után be gurultam egy fedezékbe majd  egy másikba  amikor azt szét lőtték.

-TŰZ VAN A HÁZBAN!

Dobtam be  egy gránátot mi után el ordítottam magam aztán ,amikor az egyike lég közel ért hozzám neki futottam teljes  súlyommal és  a földön addig vertem a fejét amíg szét nem loccsant.

-A ...francba..

Ekkor vettem észre hogy  a felével sem voltam kész,megint fedezékbe  hajítottam magamat aztán amikor Relson és  a többiek csináltak egy kis  helyet,az ezredes  ki adta   a parancsot hogy előre kell nyomulni én vállaltam be  a hátsó védést(egy szóval a  söprögetést) így szinte legutoljára  én mentem a  csapattal együtt.




Tükör Univerzum:

"First goddamn week of winter"
 (HU)
 
JasonRemyRelson
Dátum: Csütörtök, 2014-11-20, 18.35.06 | Üzenet # 53
U.S.S. Beloiannisz kapitánya/Ezredes
Csoport: Ezredes
Üzenetek: 117
Kitüntetések: 12
Hírnév: 10
Helyzet: Nincs szolgálatban
-Ne álljanak meg előre!

Szóltam egyre hangosabban mi közben fél kézzel tartottam  a karabélyomat és le hajoltam az egyik tiszthez akit lábon lőttek ,fel segítettem majd  a vállamon próbáltam fel segíteni de  az egyik Querreriai elit le lőtte  a vállamról majd  annak a  vére  pont rám fröccsent. 

-Ne  Ramirez!

Ordítottam, a tisztre  de  az már halott volt le tettem a földre  majd  le téptem a dögcéduláját és  azt zsebre  vágtam ,el indultam  ahhoz a  Querreriai osztagoshoz aki le lőtte ,de nem lőttem le  csak futottam felé a sáros  földön majd  amikor elég közel ért hozzám elő vettem a  késemet és  közelről nyakon szúrtam majd a  mellette lévőt  a  karabélyommal nyakon lőttem ,ami a vállamon lógott .Ezek után át pördültem ,egy szajtóval  a nyakán és  másikat ki gáncsoltam és  a földre küldtem,majd a  kézimmel le adtam pár lövést  a fejébe. Ezek után el tettem a kézimet és   a karabélyomat ,vettem le  a nyakamról ,el kezdtem futni   a bázis irányába  mi közben megsoroztam pár  Querreriait akik épp próbáltak végezni az egyik tisztemmel.Az egyik Querreriai egységnél valami ,füst gránát szerű lehetett mert amikor azt eldobta szinte  alig láttam valamit,szerencsére  voltam hasonló bevetésen így tudtam hogy ilyenkor  nincs mit tenni hő követő szken nélkül vagy  kúszol  a sárba addig amíg  ki nem érsz a  füst zónából vagy  futni kezdesz de  akkor biztosan meglőnek.Ezért  egyszerűen,be vágtam egy  plazma gránátot  a füstön kívül majd  hasra vágtam magamat és kúszni kezdtem amilyen gyorsan csak  tudtam amikor kiértem   a füst zónából, a Quedrreriai pont  háttal volt nekem kihasználtam az alkalmat és  el törtem a nyakát majd  le  eresztettem azt a földre.Amikor ez meg volt vissza váltottam ,a  karabélyomra  és  megláttam Rone-t  ,de ekkor az egyik Querreriai frontális támadásba kezdett bele és  rám ugrott...olyan nehéz volt hogy el estem a sáros-vizes talajra és  alig kaptam levegőt mert folygotani kezdett ,ezek után le rúgtam magamról és  bele dobtam egy kést a  nyakába majd  a láb hajlatába. Amikor az ,le  térdelt a  földre  le  lőttem azt majd  alrébb mentem és Rone-ra néztem.

-MENJEN MÁR! induljon a  telepített bázisra! EZ PARANCS!

Szóltam neki erőteljesen mert a nő csak le blokkolt ,amikor a nő viszont elindult még pár  Querreriai sima  gyalogost le szedtem ,és  elindultam ezek után Rone irányába . Amikor   a nő háta mögé érkeztem szinte  a sötétből léptem a háta mögé,szinte észre vétlenül .

-Nyugodjon meg itt vagyok..

Mondtam a nőnek aki épp, kommba szólt társainak..

-Magáé a  bal enyém a jobb..


 (HU)
 
SBruke
Dátum: Csütörtök, 2014-11-27, 20.09.58 | Üzenet # 54
Royal elsőtisztje/parancsnok/tudományos főtiszt
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 29
Kitüntetések: 1
Hírnév: 6
Helyzet: Nincs szolgálatban
Kisebb zötykölődés után végre sikeresen leszálltunk. A vékony doktor úr mellett kezdtem úgy érezni magam mintha nem is egy hadi bevetésen, hanem egy betegszállítón lennék. Oldalba csaptam miután leszálltunk jó erősen Sutterlandot és vigyorogva ránéztem.
- Végre leszálltunk! Örüljön neki, mert sikerült kibírnom az egész utat a nélkül hogy ne hányjam telibe! - Azzal kicsatoltam az övemet és magabiztosan felálltam. Levettem a hátamról a mesterlövész puskámat. 
- Kapitány nem  tudjuk hogy mennyien vannak? Ha túl sok jelentkező lesz véletlen, lehet elfogy a muníció, aztán már csak a szomorú fejek maradnak majd nekünk. Nem esne jól.- Előre mentem, csakhogy mindenki futott kifele mintha a vidám parkba mennének legalább is olyan örömmel a képükön. Nem mintha lett volna más választásuk, dehát a fene akart azért kimenni csak muszáj volt. Nubet mellé álltam, majd elgondolkodva biccentettem. 
- Majd én fedezem. - Előre rohantam miközben lőttem. Nem hittem volna hogy ilyen sokan lesznek. Alighogy lelőttem kettőt, már jött helyettük négy de nagyon gyorsan. Futottam, majd hasra vetődtem hirtelen, és egy letört bokor mögül kezdtem lövöldözni. 
- Az eszem megáll! - Kiabáltam onnan, és kilőttem még vagy négyet. A becélzóval közben láttam már hogy Relsonék előre futnak.
- Ezek nem normálisak.- Nyammogtam el két rágó között, aztán felálltam és én is futni kezdtem egy darabig, egy nagyobb romdarab mögé. Onnan lövöldöztem egy kis ideig. Hirtelen aztán egy klingon odavetődött mellém és Bahlettel megölt egy Querreriait miközben azt üvöltözte hogy ptak.
- Igazad van! Azok! - Néztem rá.
Aztán megint levetődtem a földre és onnan lőttem a Relsonékat támadókra.


 (HU)
 
James
Dátum: Hétfő, 2015-02-09, 12.47.12 | Üzenet # 55
Royal csillaghajó főorvosa
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 149
Kitüntetések: 9
Hírnév: 10
Helyzet: Nincs szolgálatban
A kompból kiszállva futni kezdtem előre miközben tüzet eresztettem a kézimből, majd befaroltam az egyik rom mögé fedezékbe. Maga mellé szorítottam a kézimet, s kipillantottam a halovány nap sütésébe ahonnan kristálytisztán láttam hogy mindenki öl mindenkit... A Klingonok Bakhlettel ölték a Querreriaiakat akik ide is inváziós flottával érkeztek. Semmi demokrácia nem volt itt, csak a háború. 
Vissza húzódtam s várakoztam a megfelelő pillanatra hogy mikor mehetek előre hisz túlerőben voltak, és én meg különben sem vagyok harcos csak egy frontorvos... vagy még az sem. 
Mellettem egy faldarab csapódott ki ekkor, én pedig leguggoltam, majd kilőttem a fedezékem mögül és futni kezdtem. 
Nem is figyeltem mi vagy kik vannak körülöttem onnantól kezdve, csak rohantam.. átugrottam egy romdarabot majd ég egyet s még egyet. 
Aztán odaértem nagy nehezen Rone Ave és Relson ezredes mellé, miközben hátra fele tüzeltem. A nő kezére tettem a kezem aki ordibált hogy hol van mindenki.
- Ne ordítson! itt vagyunk! - Kiabáltam neki miközben port s homokot hozott felénk a szél a csatazajban. 
A karomra néztem a küldetés frissítés miatt, bólintottam a falnak dőlve, miközben még mindig tüzeltem. 
- Ezredes lövök a balra csak szedje le őket! - Kiabáltam és fedezni kezdtem a férfit, bár attól tartottam hogy nem fog sikerülni a terv.



Legtöbbször a fájdalom leküzdhető, de néha akkor ér, amikor nem számítasz rá. Mélyen övön alul üt, és nem enged el. (...) Nem kerülheted el, és az élet mindig újabbakkal szolgál.
 (HU)
 
Nubet
Dátum: Kedd, 2015-02-10, 15.23.34 | Üzenet # 56
Titkos fegyverek bevetés korlátozója/hajó:Royal
Csoport: Adminisztrátorok
Üzenetek: 3629
Kitüntetések: 77
Hírnév: 41
Helyzet: Nincs szolgálatban
A Querreriak úgy tűnt hogy az invázót nem csak az űrbe küldték hanem a QO'nos kisebb részeire is..ami nem tűnt túl jó helyzetnek..mivel  a Csillagflotta hírszerzése szerint,a Querreriak földi csatái nagy részben egysíkúan az ő részüket gyarapították teljesnek..amikor le érkeztünk, a felszínre annak is tűnt..reménytelennek először..de  amikor megérkezett  a többi Csillagflotta  "erő" is úgy tűnt hogy talán sikerülhet egy részét legalább megtiszhtítanunk...a  Klingonok,próbálták vissza verni az ellenséges támadást de nem voltak elegen hozzá..követtem a csapatot,és  közben egy  helyi Klingon csapatról le szedtem  a Querreriakat..becsúsztam,a  sáros mocsaras föld felett és  pont eg yfedezékbe húzodtam Bruke mellé.

-Bruke!előre kellene mennünk hogy elérjük az előttünk álló posztot!

Szóltam  a férfihez,mi közben megpróbáltam le szedni  alegtöbb ellensége segységet akik felénk közeledtek.

-Itt nem maradhatunk hosszú távon!


Mondtam ,mi közben nekem esett az egyik elit és  közelről próbáltam lassítani azt nehogy az elő vett kése  ami a kezén volt  elvágja  a torkomat,alrébb rúgtam magam elől majd  Bruke végzett vele.Szerencsére.


"Believe in Star Trek In Future "

Szinkron



https://twitter.com/airforcdirector



Jelenlegi Küldetés

Nyitó Videók

▉▉▉▉▉▉◤┳◥▉▉▉▉▉▉
▉▉▉▉▉◤┳┻┳◥▉▉▉▉▉
▉▉▉▉◤┳┻┳┻┳◥▉▉▉▉
▉▉▉◤┳━┳━┳━┳◥▉▉▉
 (HU)
 
Mozgató
Dátum: Kedd, 2015-02-10, 16.49.35 | Üzenet # 57
Mesélő-Háttér mozgató
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 328
Kitüntetések: 4
Hírnév: 3
Helyzet: Nincs szolgálatban
A csata folytatódott..

Valaki  a saját kezével próbált meg védekezni,közel harcban valaki csak próbált futni  de  senki sem úszta meg  sérülés nélkül a csatát..Relson-t és  a csapatát egy robbanás rázta  meg  mivel az egyik védelmi hajó ami bázist létesített volna fel robbant majd a  robbanás több méterig érezhető volt..füst felhő és törmelék mező terítette be  a csata tért...Bruke is   a földre  esett de  amikor fel állhatott volna  egy  Querreriai elit ütötte ki a  kezéből a  fegyvert majd közelharcba  keveredtek egymással.Az elit ordított,és  több osztagnyi Querreriai lépett elő  a háta mögül...Dárius éppen kettő Querrerival végezett amikor  a robbanás  közelében tartózkodása miatt már majdnem le esett a közelben lévő szakadékba  de  bukfencet vetve  pont egy  nagyobb Querreriai nehéztüzérséges nyakába kapaszkodott bele majd   a kezét irányítva  tüzelt  a többi ellensége s támadóra.Corina jelentette  a robbanást és  azt is hogy Relson testvére tartózkodott ott de ekkor  egy osztagnyi Querreriai támadt rá  a  nőre az egyik Querreriai kiválva  próbálta  hátba  szúrni a  nőt de ekkor egy el dobott kés végzett  a hátba támadó Querrerival..Relson testvére volt az  , a romok közül ki ugorva  ugrott rá az egyik Querreri-ra  majd tovább próbált harcolni  az ellenség ellen.Blake és James megpróbálták a megesebesült Rone-t  fedezni akinek a lábát meglőtte az egyik Querreriai.Ekkor látta meg  Rone gépészi szemmel hogy, valamit le tesznek a  Querreriak Rone szerint ez egy  turret fakbrikáció lehet.Ekkor mondta  el a tervét Rone ezzel kapcsolatban..


Sorrend:
Dárius-Corina-Jason-Rone-Blake-James- Nubet-Bruke


"Burn in hell"
"Ne csak nézz..olvass is!"
 (HU)
 
Dárius
Dátum: Hétfő, 2015-02-23, 13.06.23 | Üzenet # 58
U.S.S. Beloiannisz/százados/Taktikai főtiszt
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 88
Kitüntetések: 7
Hírnév: 8
Helyzet: Nincs szolgálatban
Elugrottam a Querreriei csapásától, majd a kardommal nekifeszültem erősen. A szemeibe néztem, és megpróbáltam összeszedni magam de ekkor megrengett alattunk a föld és én hátra estem, majdnem egy szakadékba. Félig-meddig kilógtam a semmibe. Lenéztem a szakadékba, egy halovány félelem tükröződésében a szememben, majd vettem egy mély lélegzetet és arra gondoltam hogy így nem halhatok meg, mert a legendákban a kiválasztott elég nem leesik. 
Ez kissé sem tudott megnyugtatni ugyanakkor - inkább estem volna le minthogy égek el- de legalább összeszedtem magam... kiesett a kardom a kezemből.. de az utolsó pillanatban még mielőtt vagy húsz métert estem volna megkapaszkodtam az elit nyakába, és a test súlyomat a másik oldalra átlendítve pont hogy elkerültem a végzetes esést.
Mikor a lábam talajt ért egy nagyobb kőbe, onnan nekirugaszkodva egy nyögéssel megint nekiestem az elitnek csak ezúttal valahogy nagyobb vehemenciával mert már rég a többieket védtem volna, ha nem kellett volna annak a nyakában lógnom..
Elővettem a csizmámban rejtett kis tőrömet, és azt beleszúrtam a nyakába. Azzal lebukfenceztem, és egy másik tőrt elővéve már le is nyakaztam egy másik rám támadót. Aki legközelebb az utamba állt az szinte azonnal le akart szúrni, de én hátra hajoltam előle, majd kirúgtam a kezéből a fegyvert, a lábába szúrtam a tőrt, és lefogva a kezeit előre mentem vele elő pajzsnak használva. 
Előre mentem vele, és miközben a többi őt lőtte én annak a fegyverét, a karját használtam és azzal lőttem rájuk. 
A csata egyre durvább kimenetelűnek tűnt akkor, és reméltem hogy hamarosan segítséget kapunk majd mert kilátástalannak tűnt a helyzetünk.


 (HU)
 
CorinaHowel
Dátum: Péntek, 2015-04-24, 20.32.48 | Üzenet # 59
Enterprise-F-Kapitány/Ezredes
Csoport: Ezredes
Üzenetek: 31
Kitüntetések: 3
Hírnév: 8
Helyzet: Nincs szolgálatban
A füstben és a törmelékek közt nem tehettem sokat, egy darabig csak hasra vetve, egy mesterlövésszel keresgéltem az ellenséget és lőttem mikor tudtam.
Sajnos a félkész egységet nem sikerült elérnem, így leszakadtam a többiektől. A helyzet közben kaotikus volt, megremegett a föld is egy lezuhant hajó-egység miatt, és mindenki próbált védekezni az ellenséges erők ellen ahogyan csak tudott... Köhögni kezdtem a felgyülemlett portól majd lehúztam a fejem. Arra gondoltam, ha előbukkanok biztosan meglőnek vagy megölnek, ha itt maradok és megtalálnak viszont úgy fogok meghalni mint egy gyáva féreg a becsület és bátorság bolygóján.
Így vagy úgy az esélyeim kicsit sem voltak jók, szóval ha már a két rossz között választhattam akkor én bátran akartam meghalni mindig is.. 
Megigazítottam a sapkám, majd megfogtam a cseppet sem barátságos súllyú fegyvert.
Kigurultam a fedezékem mögül és lőttem tovább, de közben azon is elgondolkodtam hogy mindenki eltűnt és egyedül vajmi keveset érhetek majd egy elit ellen.
Kiürítettem  plazma tölteteket, majd keresni kezdtem a csatatéren Relsont vagy bárki mást aki flotta tisztnek nevezhető minőségben jelen volt és futni kezdtem ahogyan csak tudtam egy másik fedezék mögé.
Ekkor vagy hat Querreriai tüzet eresztett rám, különféle helyekről amin meglepődtem. Felkészületlenségemben felborultam egy rom  darabba, és arccal előre elestem a kemény földre... szerencsére. Az egyik töltet súrolta a vállam..
Pokolian fájt, de előre kúsztam minél gyorsabban ahogyan csak tudtam a mocskos földön.


 (HU)
 
JasonRemyRelson
Dátum: Szombat, 2015-04-25, 15.32.22 | Üzenet # 60
U.S.S. Beloiannisz kapitánya/Ezredes
Csoport: Ezredes
Üzenetek: 117
Kitüntetések: 12
Hírnév: 10
Helyzet: Nincs szolgálatban
Robbanás-robbanást követett ,füst ,por és hamu keveredett  a levegőben amikor felrobbant még egy csapat szállító az égen.A testvérem is ott lehetett az egyik nagyobb telepített bázis robbanásakor, a  Querreriak túl sokan voltak.. de folytatni kellet ,még akkor is  ha nem volt telepített védelem...nem tudtam mit tenni,előre futottam a testvérem legutolsó koordinátája felé de csak romokat találtam ott..egy töltet ,pont pár centire  a tarkómtól ment el ,pont a földbe fúródott valószínűleg egy robbanó gránát lehetett abból a fegyverből amit  a Querriak ,lőnek ki..nagy veszteség volt számomra  Kimberly..de  most nem tudtam ,ezzel foglalkozni és az érzéseimmel mert most a túl élés volt  a legfontosabb cél,gyorsan egy  roncs mögé mentem ami a védelmi hajó robbanásakor eshetett ide és  az mögé ,szinte pajzsnak használva védekeztem a  Querrreriai elit támadók ellen.Újra töltöttem , a karabélyomat és  rá néztem gyorsan hogy már csak két táram maradt..ki kellet valamit találni,mert ha  ilyen roham tempóban kell védeni  a Klingonokat annak jó vége nem lehet..magamban,elszámoltam tízig és  tíz után ki tettem a fegyveremet, a  roncs háta mögül és  egy rövid sorozattal körübelül 10 darab phaser töltettel ,lőttem ki kettőt. Az után,ki biztosítottam egy  gránátot és  azt  a  maradéknak vágtam a  robbanás után viszont az utolsó Querreriai támadót aki elég közel érkezett hozzám egy ismerős alak lőtte ki...ez csak   a testvérem lehetett mivel jól felismertem,az ő által leadott lövés  hatásfokát .

-Mindig  a kézre amiben tartja  a fegyvert aztán fejre....nem semmi,bemutatót csináltál...azt hittem véged..nagy szerencséd hogy túl élted...üdv  az élők sorai között megint..

Ütöttem rá a kezére,barátságosan és  utána egy pillanat erejéig körül néztem.

-Ide több segítség kell..előre kell haladnunk ha el akarjuk érni a másik védelmi állomást amit telepítettek az embereid..de előbb szólok az embereimnek..

Meg nyomtam a gombot a kezemen lévő katonai gauntleten és  beleszóltam.

-Itt Relson ezredes beszél ,aki hallja ezt az adást az induljon el  nyugat felé  a nyugati védelmi telepített bázis felé..vissza kell vonulni hogy  onnan tudjuk kilőni , a földi egységeiket..onnan lehet esélyünk ellenük innen nem.. ott várjuk magukat..Relson kiszáll..


 (HU)
 
Rone
Dátum: Péntek, 2015-05-01, 15.34.52 | Üzenet # 61
Uss Beloiannisz-Főgépész
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 252
Kitüntetések: 5
Hírnév: 17
Helyzet: Nincs szolgálatban
Nem elég hogy köhögtem és már a nemlétezőn is ki volt az egésszel, még Sutterland is azt ordította hogy hangos vagyok. Por ment a szemembe, így megtöröltem azt és közvetlen közelről oda üvöltöttem a dokinak:
- Majd befogom ha gondolom! Ebben a zajban különben sem lehet normálisan kommunikálni! - Üvöltöttem teli torokból. Épp arra gondoltam hogy miért van az hogy minden James nevezetű egyed körülöttem idióta, amikor valami felrobbant nem messze tőlünk olyan hangerővel hogy kínosan megöleltem a szőke dokit erősen.
- Nem akarok meghalni úgyhogy inkább mondja merre fussunk! - Mondtam neki. Gyorsan elengedtem őt és a totál biztonságot jelentő Relson felé néztem.
- Most itt hagy ezzel a szerencsétlennel ez komoly?! Ne csinálja.. kapitány! - A francba ezt jól megszívtam.- Gondoltam magamban.- Már csak ez hiányzott. Jó..ez nagyon jó.. most mi legyen?!
Egy darabíg így értetlenkedve ott álltam majd ránéztem James-re és lőni kezdtem a válla felett az ellenségre a kézimmel. Megragadtam a karját majd futni kezdtem vele ahogy tudtam.
- Gyerünk mozogjon aranyom! Oda kell érnünk a másik bázishoz! Megmozgatjuk a seggizmainkat rendesen!- Így mehettünk ide oda bár nem láttam a kiutat nagyon.
És kezdtem egyre jobban pánikolni.




Az üzenetet módosította Rone - Péntek, 2015-05-01, 15.37.53
 (HU)
 
BlakeMunro
Dátum: Vasárnap, 2015-05-24, 10.32.41 | Üzenet # 62
Flotta admirális
Csoport: Star Trek In Future tag
Üzenetek: 208
Kitüntetések: 12
Hírnév: 10
Helyzet: Nincs szolgálatban
-Ne pánikoljon inkább gondolkozzon maga!
 
Lőttem,csak lőttem továbbra is a Querreriai ellenségekre az egyik közelebb akart menni Ronehoz azt alrébb vágtam neki a közeli falhoz ,amitől le  esett  a  külső váz azon a részen  a házon és  végül le tapostam a  fejét .
 
-Találjon ki valamit mert ,különben ez a turret kilövi az összes emberünket!
 
Ordítottam rá ahogy csak tudtam a nőre,és mivel fel kellet tartani nem hagyott más lehetőséget nekem,ki mentem a fedezékem mögül kiálltam  a csatatér közepére és  tüzelni kezdtem,ahogy lőttem  a lövések fénye átvilággította a szakállamat és  összehúztam a szemöldököet..
 
-Ti soha nem akartok elfogyni vagy mi ?
 
Ekkor talált el az egyik de fel áltam,közel kerülő Querreriat le fejeltem  és  neki dobtam a másiknak.
 
-Ennél többet nem tudtok?
 
El vettem  a földről  a Querreriai fegyverét és megfogtam a bal kezembe,mert a jobb kezemben lévő fegyveremmel is  tüzeltem.
 
-Most tényleg kellene már  egy terv!




Tükör Univerzum:

"First goddamn week of winter"
 (HU)
 
James
Dátum: Szerda, 2015-06-03, 18.50.08 | Üzenet # 63
Royal csillaghajó főorvosa
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 149
Kitüntetések: 9
Hírnév: 10
Helyzet: Nincs szolgálatban
Rone abbahagyta a beszédet és megölelt.
- Nyugalom... sokan vannak, futnunk kell! gyerünk fusson... de nélkülem! - Meglöktem óvatosan, levakartam őt a kezemről, és maradtam őt fedezni. 
Hagytam neki egy kis időt, de már nem tudtam tovább tartani a frontot. Futni kezdtem mert ránk támadtak. Egyre többen jöttek, és füst és por-hamu csapott fel. 
Nem tudtam tovább fedezni őket...
A forróságtól és portól köhögni kezdtem, véletlenül leszakadtam a többieknél. Hátra lőttem a fézer pisztolyommal, ott gugolásból és futni kezdtem a többieket követve. 
- Kapitány! Rone! - Senki nem válaszolt. Megrémülve felkaptam a fejemet a porban, körbe néztem..
Tovább futottam, jól lehorzsolta a kezemet egy félre sikeredett lövés. Felkiáltottam és félre fordultam, remélve hogy majd meglátok valamit vagy valakit. 
Ekkor láttam hogy Rone előttem áll, holott épp akkor raktak le egy ágyút. Úgy tűnik nem vette észre, gyorsan megfogtam őt, és arrébb húztam a romok mögé.
- Van ötlete ágyúk leszerelésével kapcsolatban?! - Kérdeztem ordítva tőle.



Legtöbbször a fájdalom leküzdhető, de néha akkor ér, amikor nem számítasz rá. Mélyen övön alul üt, és nem enged el. (...) Nem kerülheted el, és az élet mindig újabbakkal szolgál.
 (HU)
 
Nubet
Dátum: Vasárnap, 2015-06-14, 09.27.42 | Üzenet # 64
Titkos fegyverek bevetés korlátozója/hajó:Royal
Csoport: Adminisztrátorok
Üzenetek: 3629
Kitüntetések: 77
Hírnév: 41
Helyzet: Nincs szolgálatban
Már-már a  kiépített bázis résznél voltam ,amire hátra néztem és a harc tája fogadott szemből..úgy tűnt,hogy nagyon sokan vannak sokakat be  is szoríthattak,és  nagyon sokan le is maradtak mellőlem. Mi után,észre vettem azt is hogy vissza kellene mennem segítenem a  többieken,el vettem pár  robbanófejet és  gránátot  a supply mező részétől majd  nekifutásból ,megpróbáltam futni amíg tudok majd  becsúsztam egy fedezék mögé amiről nem is tudtam hogy  a közelében van épp  a harci zónának ahol Blake és  a többiek harcoltak,mivel elég nagy volt a füst és a  többi zavaró tényező is.Le  szedtem egy Querreriat ,mire megpillantottam James-t és rögtön oda ordítottam hogy kövessenek.

-Kövessenek erre van a kiépített harci bázis! mozgás!

Szóltam oda  mire észre vettem hogy sérültjük is van ,gyorsan oda mentem fedezékből a másik fedezékbe nyomultam előre  majd amikor elég közel voltam ,segítettem James-nek az egyik sérült hordásába.

-Mozogjunk James! így soha nem érünk a bázisra!


"Believe in Star Trek In Future "

Szinkron



https://twitter.com/airforcdirector



Jelenlegi Küldetés

Nyitó Videók

▉▉▉▉▉▉◤┳◥▉▉▉▉▉▉
▉▉▉▉▉◤┳┻┳◥▉▉▉▉▉
▉▉▉▉◤┳┻┳┻┳◥▉▉▉▉
▉▉▉◤┳━┳━┳━┳◥▉▉▉
 (HU)
 
SBruke
Dátum: Hétfő, 2015-06-15, 16.56.52 | Üzenet # 65
Royal elsőtisztje/parancsnok/tudományos főtiszt
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 29
Kitüntetések: 1
Hírnév: 6
Helyzet: Nincs szolgálatban
Akkorát estem hátra a robbanástól hogy percekig csak köhögtem és káromkodtam. Baromira örültem neki hogy a füst ilyen méteressé növekedett és rohadtul nem érdekelt hogy ki rontott el megint valamit. A különféle ingerek közt felkúsztam álló testhelyzetben és szídtam az anyját annak a pilótának akinek hatalmas ötlete támadt épp lezuhantani kishijján rám egy teljes bázisrészt. 
Már ordítottam volna az intercommba felháborodásomba, de hiába püföltem a mellkasomon lévő arany kitűzőt izomból az felmondta az unalmasat. 
- A francba! - ordítottam ott magamnak. Nem sokáig ordíthattam, egy ordító Querreriai rámtámadt. Letéptem a jelvényemet, az arcába dobtam. Üvöltve ráugrottam, és fojtogatni kezdtem ott a földön. Az volt a gond hogy egyre több érkezett. 
Felálltam belerúgtam és beugrottam a romok közé még mielőtt szétlőttek volna kutya eledellé. 
- A rohadt életbe ti is megnyugodhatnátok már végre!


 (HU)
 
Mozgató
Dátum: Kedd, 2015-07-07, 19.40.02 | Üzenet # 66
Mesélő-Háttér mozgató
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 328
Kitüntetések: 4
Hírnév: 3
Helyzet: Nincs szolgálatban
Csata-csatát követte míg nem,kerítették be  a Querreriak az utolsó katonát is ...a probléma az volt,hogy kevesen maradtak de nem adták fel ,amikor tüzelni készültek volna  az elit gyalogosok ekkor ,érkezett meg az utolsó percben a Csillagflotta és Voin csapatok is.Az egész területet tele sorozták robbanó fejekkel , a Querreriak menekülni kezdtek visszafelé deott már várták őket.Úgy tűnt a csatát megnyerték,ezzel talán a Klingonok becsületét is kiérdemelte  a Csillagflotta..a  Klingon vezető és akik megmaradtak megköszönték amiért velük harcoltak a csatában,a  Kancellár megígérte hogy velük tartanak a csatába ,még akkor is  ha kevesen maradtak a csata után..

-Küldetés vége-


"Burn in hell"
"Ne csak nézz..olvass is!"
 (HU)
 
Szingularitás
Dátum: Hétfő, 2015-07-20, 17.49.30 | Üzenet # 67
Fő Mesélő-Szituáció adó-St In Future intelligence
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 5642
Kitüntetések: 30
Hírnév: 11
Helyzet: Nincs szolgálatban
" A vihar előtti csend "

Csendes napok voltak. A Csillagflotta tagjai vagy tárgyalásokon vettek részt, vagy éppen készülődtek.
A Querreriai háború utolsó napjai voltak azok,
A vihar előtti csendben éppen a Qunoson tartózkodott a flotta segéd csapata.

*

Lauren Cross egy magánkomppal érkezett amit ő vezetett.
A kapitány a leszállópálya megközelítése közben látta hogy a Qo'unost súlyos károk érték. Az Első város le volt tarolva. Kiégett épületek, füstölgő roncsok fogadták.
Miután leszállt megigazította magán a kis arany kommunikációs jelvényt, mely az egységességet és összetartást szimbolizálta a szövetségben. A klingonok azokban az időkben tudhatták csak meg talán először hogy miért is jó egy ilyen szövetség tagjának lenni.
A nőt Rone Ave fogadta. A gépész már három napja (amióta ott tartózkodott ) kérte a flottát hogy hozzanak alkatrészeket és anyagot az épületek és szárazföldi siklók megjavítására és ezeket az utánpótlásokat Lauren hozta a komppal.

Közben Jack Shepard kapitány Ruby Belmore parancsnokkal javították a KLingonok városvédő ágyúit.
Nem volt valószínű egy második lerohanás, de Shepard kapitány szeretett mindenre felkészülni időben.
Ruby nemrég tért vissza.. szokatlan volt visszailleszkednie a Csillagflottába egy év után...habár arról az egy évről még mindig nem voltak emlékei.
James Benson a sérülteket próbálta ellátni már amelyik épp engedte magát megvizsgáltatni- az orvosi táborban mondhatni teljes volt a káosz.
Több tucat Klingon akart egyszerre segítséget kérni; de ezekhez a sérültekhez kevés létszámú volt az orvosi személyzet.

( Shepard- Ruby- Lauren - Rone- James - Szingularitás ) *

* Maximum 5 napot tudok várni egy emberre. Ha az illető nem ír az adott körből kimarad. Ha esetleg valami problémája van ( nincs net közelbe, dolgozik stb azt légyszives jelezze privátba )




A mesélők is folyton az igazságot mondják, csak épp ők másként realisták; hát ez a csodatételük titka.

https://www.wattpad.com/user/Bati1989

... Ha jó történetet akarsz színezd ki a mondani valód mert a személyiséged nélkül semmit nem ér a fórum....
The world so cold....

Olvass, ne nézz...

== >>PROFESSIONAL FUN MAKER FROM 2008 =) <<==
 (HU)
 
Shepard
Dátum: Hétfő, 2015-07-20, 20.29.17 | Üzenet # 68
U.S.S Atlantis kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 1785
Kitüntetések: 10
Hírnév: 12
Helyzet: Nincs szolgálatban
Azt a parancsot kaptam az Admirálistol hogy segédkezek a Klingonoknak a javításokban. Nem szívesem voltam itt. az egy dolog volt hogy a szövetségeseink valamilyen szinten. De ezek szó nélkül megölnek ha nem tetszem nekik. De amiatt aggódtam a leginkább hogy Ruby is itt van. fél szememet rajta tartottam a másikat pedig  a munkára, Igyekeztem lehetőleg hatékonyan és gyorsan dolgozni.
~ Remélem legközelebb a  klingonok jobban oda figyelnek a védelmükre.
- Jó lenne ha hamarabb végeznénk.
Mondtam Ruby-nak majd tovább folytattam a munkát. Még Jó hogy a Klingon technológia viszonylag Primitíveb a Miénknél így gyorsan tudtam csinálni a dolgomat
Csak abba bíztam hogy nem kell Phasert rántanom valami Morcos harcos miatt.




Az üzenetet módosította Shepard - Hétfő, 2015-07-20, 20.30.00
 (HU)
 
Belmore
Dátum: Hétfő, 2015-07-20, 21.08.31 | Üzenet # 69
A U.S.S. Atlantis elsőtisztje
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 208
Kitüntetések: 4
Hírnév: 12
Helyzet: Nincs szolgálatban
Amióta kineveztek elsőtisztnek Jack mellé olyan érzésem volt mintha kaptam volna a sorstól egy második életet egy tiszta lappal. 
Habár egy év alatt a világ amit ismertem szinte semmit nem változott: a háború még mindig dúlt..
A klingonokat erősen letámadták és az admiralitás minket küldött egy segédcsapattal hogy tegyünk rendet, már amennyire lehetett egy ilyen helyzetben. 
Mert ahova néztünk csak romok fogadtak minket, sérültek és a pusztítás. Ha lehet Jack mellett maradtam végig. Egyedül benne tudtam megbízni a maximálisan. 
- Igen. Minél előbb annál jobb, mint ahogyan mondani szokták. - Mosolyodtam Jack-re, átadva neki egy energia átalakítót az ágyú szereléséhez.



" Second star to the right and straight on till morning.:"
 (HU)
 
Lauren_Cross
Dátum: Szerda, 2015-07-22, 16.25.16 | Üzenet # 70
A.S.F. Fenrir kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 1149
Kitüntetések: 19
Hírnév: 29
Helyzet: Nincs szolgálatban
Nehéz idők voltak ezek... Háború, halál, vér és szenvedés egy kis fájdalommal karöltve. Mi is szenvedtünk károkat, de a Klingonok igencsak megszívták. Sose voltak túl szerencsések. Ha egyszer végre nem csak a harcokra meg a saját becsületükre gyúrnának, akkor meg is tudnák védeni magukat...

Nekem jutott a feladat -ha már én is oda mentem-, hogy a javítási anyagszállítmányt levigyem. Szerencsére a Fenrir kompjai nagyok, így sok minden fér bele. De legalább magamban utazhattam. Dárius is kellett volna oda társaságnak, de azért jól esett egy kis magány arra a pár percre míg leértem az atmoszférába, majd a felszínre.

Lereaktam szépen a madarat, majd lekapcsoltam a bizonyára tűzforró hajtóműveket. Biztosan megterhelte a sok kacat a madárkát. Gondoltam egy egyenruhát nem ártana fölvenni -úgy is van mindig a kompban-, de nagyon utáltam, így csak a jelvényemet vettem fel. Arany volt... Az egyetlen dolog amit az Artemis-nél nem lehetett megválasztani... Sajnos... De kárpótolt ebben, hogy az egyenruha legalább variálható, bár így se hordtam szinte sosem, csak ha valami puccos eseményre mentem, vagy egy fejessel volt találkám.

Kinyitottam a hátsó ajtót, majd lesétáltam rajta. Odakint már vártak rám. Kicsit még kómás voltam, mert nem rég keltem, szóval nem tudtam, ismerem-e az illetőt. Próbáltam természetesen viselkedni.
-Meghoztam a cuccost! A számlát majd küldöm! -mondtam neki hülyülve. Kissé idegennek éreztem magam, több szempontból is... Fajtámból megint csak -vagyis még mindig- egyedül voltam, de ezen felül egyedül voltam mint Artemis-es... (AIDA) Mindenfelé csillagflotta tisztek mászkáltak.. Hát igen, nem tartozik hozzá épp az Artemis image-éhez a karitatív munka meg a diplomácia... Nekem sincs benne a munkaköri leírásomban, de ha már itt vagyok és úgy is szükség van a segítségre, akkor legalább ne a fenekemen üljek...
-Remélem elég lesz ez a nagy csomó minden... A hajtómű majd kipukkadt mire ezt mind lehoztam... -böktem még oda, utalva arra, hogy az átlagosnál nagyobb komp plafonig volt töltve minden vacakkal.


"Life is your Battle to be Fought!"

--Lauren Cross.... Nemeses - Admin/Storyteller
 (HU)
 
Rone
Dátum: Csütörtök, 2015-07-23, 21.13.17 | Üzenet # 71
Uss Beloiannisz-Főgépész
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 252
Kitüntetések: 5
Hírnév: 17
Helyzet: Nincs szolgálatban
A Klingonok fúbolygóját félig lerobbantották a Querreriaiak.
Már amikor a Defence force-szal lementem akkor sejtettem hogy a háborúnak ára van, és hogy lesznek veszteségek.
Arra viszont nem saccoltam hogy majd itt fogok maradni és dekkolni, még pár napig. A flotta és a kapitányom parancs volt ez. Nem tetszett de baromira nem. Vágyódtam haza. Nem a koszos mocskos Első városba ahol a higéniai szint nulla volt.
Nem véletlen nem lettem katona. Gépész akartam lenni világ életemben. A lövöldözést meg a porban fetrengést mindig is meghagytam másnak.
Tudatában voltam ugyanakkor annak hogy világnézetekben nagy dolgok folynak, és mindenkinek kell a segítsége még az enyém is. Ezért összeszedtem maga, és napot nap után játszottam le a klingonoknál. Segítettem nekik összeszerelni a sérült cuccaikat; szállító siklókat és hajókat, robotokat és űrhajókat meg mindenféle mást is.
Az egyedüli idegesítő dolog hogy nem volt utánpótlás, és a Klingonok ezer éves elkorodálódott cuccaival csak barbál munkát tudtam végezni.
Megírtam a parancsnokságnak hogy hozzanak nekem valahogyan utánpótlást, valakivel de azonnal. Ez a segítség meg is érkezett.. három nap múlva...
~ Jobb mint a semmi. ~ Gondoltam magamban. Csodának tartottam azt is hogy egyátalán megérkezett a segítség.

Félre löktem gyorsan mindenkit, mert én akartam köszönteni a megmentőmet.
Nem számítottam arra hogy Cross lesz az. Mikor megláttam a szőkeséget enyhe fintorgás kapott el.
- Kapitány! Őszintén, csodálkozom! - Köszöntöttem őt miután elmondta a humoros dumáját amin el is mosolyodtam vidáman.
- Rone Ave vagyok, már ha még nem találkoztunk volna. Én vagyok ennek az elátkozott gulágnak a gépészmérnöke, remélem még csak pár napig. Egyébként jah eléggé örülök bármit is hozott. Még egy 1800as évek beli gőzgépnek is jobban örülnék mint ezeknek a KLingon lomoknak. - Jegyeztem meg a hátam mögé mutogatva ahol múzeális értékű bop-ok maradványai fetrengtek szanaszét.




Az üzenetet módosította Rone - Csütörtök, 2015-07-23, 21.15.58
 (HU)
 
JamesBenson
Dátum: Szombat, 2015-07-25, 19.05.50 | Üzenet # 72
U.S.S. Beloiannisz-Orvosi főtiszt
Csoport: Alhadnagy
Üzenetek: 98
Kitüntetések: 5
Hírnév: 16
Helyzet: Nincs szolgálatban
Szivesen maradtam segíteni a klingonoknak. 
Volt dolgom elég, mi tagadás. Egész kis tömegnyi Klingok akarta hogy segítsünk nekik, bár volt arra is példa hogy visszautasítást kaptunk mert nem bírtak váni. Nem tehettünk viszont a lassú ellátásról. És csodát sem tudtunk tenni. 
A Flotta elég kevés embert volt képes biztosítani. Nem örültem a hiányos higéninai tényeknek, a kevés helynek, meg az eszközhiánynak sem. Próbáltam kamatoztatni a Klingon tudásomat, de ezek többet káromkodtak mint tárgyaltak...ami nehezebb volt mint gondoltam. Nem a káromkodás hanem hogy minden csigalassan ment. 
Saját maguknak nehezítettek meg mindent.

Az orvosi tábor rész nem gyenge idegzetű ápolóknak volt kitalálva. 
A sérültek a földön fetrengtek szanaszét, vagy ücsörögtek egy tákolmányon. A Klingon katonai vezetés kórházai is megteltek. 
Miközben épp egy törött lábat próbáltam helyre tenni egy kis komp repült el felettünk. Leszállni készülődött... reméltem hogy a múniciót hozza. Azt is hogy lesz majd benne orvosi ellátás.


 (HU)
 
Szingularitás
Dátum: Hétfő, 2015-07-27, 17.43.50 | Üzenet # 73
Fő Mesélő-Szituáció adó-St In Future intelligence
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 5642
Kitüntetések: 30
Hírnév: 11
Helyzet: Nincs szolgálatban
Pár ember, Shepard és Rubyt meg a dokit is beleértve elkezdtek segíteni kipakolni a különféle muníciókat. Rubynak ekkor eléggé megfájdult a feje és inkább leült valahol hátrébb. A nőben egy elnyomott emlék derengett fel mikor a tüköruniverzumban a muníció emberek voltak, s ő is a szolgáik között volt..
A nő nagyon rosszul festett. Lauren közben előre indult s a lerombolt helyet nézte. Az Első város most cseppet sem emlékeztette őt a szülőhazájára. Lehangoló volt a látvány.. 
Az egyik klingon kapitány ekkor az Agrosi mellé lépett s köszöntötte őt. 
" Üdv kapitány, ráérne egy pillanatra? " 

( Rone- Ruby- Shepard - Lauren - James- Szingularitás) * 

* Maximum 5 napot tudok várni egy emberre. Ha az illető nem ír az adott körből kimarad. Ha esetleg valami problémája van ( nincs net közelbe, dolgozik stb azt légyszives jelezze privátba )




A mesélők is folyton az igazságot mondják, csak épp ők másként realisták; hát ez a csodatételük titka.

https://www.wattpad.com/user/Bati1989

... Ha jó történetet akarsz színezd ki a mondani valód mert a személyiséged nélkül semmit nem ér a fórum....
The world so cold....

Olvass, ne nézz...

== >>PROFESSIONAL FUN MAKER FROM 2008 =) <<==
 (HU)
 
Rone
Dátum: Vasárnap, 2015-08-02, 18.20.07 | Üzenet # 74
Uss Beloiannisz-Főgépész
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 252
Kitüntetések: 5
Hírnév: 17
Helyzet: Nincs szolgálatban
" Nah ez a tábor a mienk. Tudom nem valami kellemes de jobb mint a semmi. " - Megvontam a vállamat miközben hirtelen megfogtam Margo hadnagy karját menet közben.
" Hé! Ezt vigye el Kawalskynak. És szóljon minden egyes srácnak hogy segítség kell ide. Meghozták a rakományt. " - Végre elfutott a csaj én meg utána pillantottam.
" nem sok életet talál itt, de ami van azt próbáljuk helyrehozni. " - Megálltam, megfordultam miközben beszéltem továbbra. - " Amúgy mi van a flottában? Hogy tellnek a maga Artemiszos napjai? Ugye Artemisz.. ? Mindig elfelejtem valamiér pedig sejtem hogy nem annyira bonyolult. Lehet sanaxot kellene szednem az ex pasim is mindig ezt mondta. "

Vállvonás után Shepard kapitányékra meg a többiekre pillantottam akik megpróbálták segíteni a kipakolást.
" Van hidraulikus emelő is. Nem kell két kezi munkásként viselkedniük. Csak úgy mondom. " - karba tettem a kezeim.


 (HU)
 
Belmore
Dátum: Vasárnap, 2015-08-02, 20.35.52 | Üzenet # 75
A U.S.S. Atlantis elsőtisztje
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 208
Kitüntetések: 4
Hírnév: 12
Helyzet: Nincs szolgálatban
Egy fiatal nő szólt ekkor nekünk hogy megérkezett a muníció, és segítsünk nekik kipakolni. 
Megköszöntem hogy szólt, és intettem Jack-nek hogy segítsünk. Miközben az éppen leszállt komp fele indultam, beszélni kezdtem: 
- Remélem hogy a védelmi ágyúkhoz és a bolygóközi kommunikációhoz is hoztak alkatrészeket. - Jack-re pillantottam. 
- Direkt kiemeltem a szükségletis listámban. Kétszer is.  - Bekanyarodtunk és hamarosan egy régi és lepusztult útról a kompnál termettünk.
Mikor megláttam a már ott lévő embereket ahogyan pakolnak hirtelen nagyon megfájdult a fejem...
- Mindgyárt jövök és segítek.. - Biccentettem majd leültem hátrébb egy kőre és megpróbáltam lazítani. Mostanában többször történt ilyen velem.. mintha elfojtott emlékeim lettek volna..
Úgy éreztem szétrobban a fejem.. magam előtt láttam ahogyan egy hajón én vagyok a muníció.



" Second star to the right and straight on till morning.:"
 (HU)
 
JackShepard
Dátum: Vasárnap, 2015-08-02, 21.45.36 | Üzenet # 76
U.S.S Atlantis kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 133
Kitüntetések: 1
Hírnév: 2
Helyzet: Nincs szolgálatban
Épen elvoltam foglalva a javításokban Épen sikerült Kicserélnem pár energia cellát, mikor mindenki felfigyelt az Űrkompra ami most érkezett, Belmore És mondott valamit az agyukról hogy Épen azok az alkatrészek nagyon létfontóságúak.
- Hát remélem azt hoztak, Akkor legfeljebb tovább maradunk amíg nem fordulnak egy kört hogy hozzanak másik rakományt.
Nem Utáltam a Klingonokat, csak Nem igazán vagyok a Jelenlétükhöz hozzá szokva, Igaz hogy segítetek pár alkalommal. De mindig veszélyesek az emberekre nézve, a személyes együtt lét formájában, van néhány kivétel ami egészen Kulturáltan tud viselkedni, de a nagy részükről sajnos nem lehet ezt elmondani. mikor Cross kiszállt azon nyomba elkezdtük a felszerelést Kirakodni a Többiekkel. Mikor elkezdtük Belmore elmegy egy időre
- Persze meny nyugodtan,
Majd rakodás közben láttam hogy leül, biztos elfáradt.




Az üzenetet módosította JackShepard - Vasárnap, 2015-08-02, 21.46.27
 (HU)
 
Lauren_Cross
Dátum: Péntek, 2015-08-07, 20.44.12 | Üzenet # 77
A.S.F. Fenrir kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 1149
Kitüntetések: 19
Hírnév: 29
Helyzet: Nincs szolgálatban
A csöppnyi üdvözlést követően a figyelmem leginkább a környezetre és a tájra terelődött. Félre álltam, hogy helyet adjak a kipakoláshoz, s kicsit közelebb mentem a tájhoz.
Ronda egy látvány volt... Láttam már hasonlót, de ez mégis más volt. Sosem kedveltem a klingonokat, de most valahogy sajnáltam őket... Saját történelmünkből tudom, egy háború után újraéledni, nem egyszerű dolog. Szerencsére ők nem belső háború által szenvedtek veszteségeket, az megtörné a faji összetartást is... Bár, a klingonokban ilyen nem sok van... Inkább magukért élnek mint egymásért...

Eddig is nagyon különbözött a helytől ahonnan jöttem, hát még ez után... Ha van ami nem hasonlít rá egyáltalán, akkor most megtaláltam. Romok, tűz, romok és romok... Erre már csak a szörnyű építészet rak egy lapáttal, de ez most lényegtelen... Egy szép város vagy bolygó romjai sem lesznek szépek az építészettől...

Míg elgondolkodtam, egy elég bűzös lény lépett oda... Szagáról éreztem, hogy klingon. Más esetben odébb mentem volna, vagy még meg is jegyeztem volna valamit, de most inkább hallgattam, segíteni vagyok itt, nem bántani...
A semmiből a ráérésemről érdeklődött...
-Nagyon úgy néz ki, hogy igen! -válaszoltam próbálva nem mutatni, hogy igazából míly sajnálni valóak ebben a formában...


"Life is your Battle to be Fought!"

--Lauren Cross.... Nemeses - Admin/Storyteller
 (HU)
 
Star Trek In Future-The future begins.... » - » Egyéb helyszínek » Qo'noS (Klingon anyabolygó)
  • Oldal 2 / 2
  • «
  • 1
  • 2
Keresés: