Üdvözöllek Spectator | RSS
Regisztráció | Belépés
[ Új üzenetek · Tagok · Fórumszabályzat · Keresés · RSS ]
  • Oldal 1 / 1
  • 1
A fórum moderátora: Szingularitás  
Star Trek In Future-The future begins.... » - » Egyéb helyszínek » Omeron kolónia (Olson bolygó)
Omeron kolónia
Nubet
Dátum: Hétfő, 2012-12-24, 15.01.53 | Üzenet # 1
Titkos fegyverek bevetés korlátozója/hajó:Royal
Csoport: Adminisztrátorok
Üzenetek: 3629
Kitüntetések: 77
Hírnév: 41
Helyzet: Nincs szolgálatban
"Csata a Omeron kolóniáért"



Bevezetés:

Üdvözlöm önt itt a Föderációs védelmi Flotta központi helyőrségén. Én Nubet Throvson vagyok , ez az eligazítás egy gyors és kíméletlen támadásról fog szólni amit az Omeron kolónián követtek el a Querrarieai Birodalom nem egészen 1 órája kaptuk a vész jelző adást a kolóniáról hogy teljes megszállás alá vették a kolóniát.Mivel 3 generálisunk és 15 hajónkat is elpusztították a körletbe így a szabályzat szerint és az én bele egyezésemet követően a csapás mérő csapatot küldjük le a bolygóra...de mielőtt ezt megtennénk fel kell tartóztassuk az idegeneket az űrben is ,ezért is határoztam úgy hogy a Flotta" Fekete koponya",csapatait az űrben vetjük be néhány új fejlesztést is így megnyílt előttünk kipróbálni.Mivel a Csillagflotta teljes körű engedélyezési kódot adott ki és szabad kezet a misszióhoz így már csak a felkészülés maradt. Pakoljanak össze és induljunk el mielőbb

----------
---------
Fél óra múlva
A csapásmérő osztag épp az egyik siklóba szállt be és készítették össze a fegyvereiket és az egyébb eszközeiket,amikor a komputer kijelezte a leszállás mérőt...majd hogy nem egy ellenséges töltet végzett a siklóval de szerencsére a sikló kitért a lövés elől,a csapás mérő siklója landolt és szinte mindenki aki a siklóba volt úgy érezte hogy nem lesz egy kis munka az amire válalkoztak, a fronton telis tele Querrarieai Birodalomi gárdisták tűzerejével és hadseregével küzdött néhány kolonista,ahogy Nubet Throvson is kiszállt a siklóból egy perce körbe nézett majd megállt a tüzelő felek előtt jó messze.
-Indulás! előre!
Ordítottam el magát Throvson és a csapás mérő osztag meglepetés szerűen elindulta a csata mezőre segíteni a kolonistáknak. Mindenki tudta a munkáját,mindenkinek meg volt valakinek a fedezés valakinek az orvoslás mindenkinek meg volt a munkája hogy meg tudjuk védeni a kolonistákat. Akik megmaradtak. Az egyik gárdista elég közel jött hozzám hogy közel harcba kerüljek vele így egy könyöklést kapott tőlem majd a földre került és Thomas végzett a gárdistától majd Valeri a kezét nyújtotta felém és felsegítettek. Gyorsan a fülemhez kaptam ahol a kommunikációs eszköz volt és bekapcsoltam hogy mindenki halljon mind a csapás mérő osztag mind a fekete koponya kapitányai is.
-Itt Throvson a kolóniát elég sokan őrzik,úgy tűnik hogy inváziós gárdisták is vannak a láthatáron. Szükséges légi támogatás most.És jelentsenek a helyzetükről mi a helyzet az űrben!
Ordítottam el magamat amikor egy centire tőlem egy Querrarieai Birodalomi katonát lőttem agyon.
Mind-e közben az űrben kisebb támadó Querrarieai Birodalomi Xal típusú és Leroutu rombolók is harci alakzatba álltak be .De úgy tűnt hogy még mindig nem számítottak a "fekete koponyára" sem..

Ellenséges egységek a földön:
-Oppugnare II 2x
-Vertas 1x
-Querrarieai Birodalmi gyalogosok 40 x
-Querrarieai Birodalmi kivégző tisztek 30 x
-Querrarieai Birodalmi nehéz fegyveresek 20 x
-Querrarieai Birodalmi könnyű fegyverzetesek 10 x

Ellenséges egységek az űrben:
-Xal típusú támadók 54 x
-Leroutu rombolók 15 x

Szövetséges egységek földi csatában:
-kolonisták gyenge fegyverekkel
-2 sugár ágyú
-4 föderációs katona (kompressziós fegyverekkel)
-5 föderációs elhárító tiszt (kompressziós pisztolyokkal)

Szövetséges egységek az űrbe :
-10 újfajta Universe típusú hajó
-10 kolonista cirkáló
-3 Night Wing típusú hajó
-U.S.S. Berlin sérülésekkel


sorrend:
-Jerry G Thomas,Vali,Denise Kirk,Lily,Blake,Smith,Stroggos,Alan,Chazy,Jack Tucker,Throvson


"Believe in Star Trek In Future "

Szinkron



https://twitter.com/airforcdirector



Jelenlegi Küldetés

Nyitó Videók

▉▉▉▉▉▉◤┳◥▉▉▉▉▉▉
▉▉▉▉▉◤┳┻┳◥▉▉▉▉▉
▉▉▉▉◤┳┻┳┻┳◥▉▉▉▉
▉▉▉◤┳━┳━┳━┳◥▉▉▉
 (HU)
 
JerryGThomas
Dátum: Hétfő, 2012-12-24, 21.15.51 | Üzenet # 2
Royal Taktikai főtisztje
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 3700
Kitüntetések: 42
Hírnév: 37
Helyzet: Nincs szolgálatban
Meg támadták az Omeron kolóniát ezért léptem be a csapás mérő osztaghoz ezekre gondoltam vissza útban a kolóniára.
A siklónk amiben voltunk időközben le szállt.Ki szállunk a síklóból.A bolygón hemzsegett az ellenség az egyik meggondolatlan támadó meg akarta ölni Nubet admirálist de a támadó a földre került és én el intéztem a támadót.Segitettem Lilyvel fel segíteni az admirálist amint körül nézet ki adta a tűz parancsot és meg indultunk előre.Lőttem minden ellenséget akit tudtam.Nem álltam meg egy percre sem a foglyok ki mentésére siettem ha ugyan még voltak...


 (HU)
 
ValeriaKirk
Dátum: Hétfő, 2012-12-24, 22.39.43 | Üzenet # 3
A Horizon-6 operációs főtisztje
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 122
Kitüntetések: 12
Hírnév: 12
Helyzet: Nincs szolgálatban
Eddig sem voltam kimondottan jó véleménnyel a Querrarieai Birodalom eddigi tevékenységéről, de mikor meghallottam az esetet a kolóniával kapcsolatban és azzal amit párom tervez gondolkodás nélkül jelentkeztem is a Defence frce csapatába.
Nem azért mert nagyon stratégiai elme voltam, vagy erős. Azért mert meg szerettem volna védeni a csillagflottát, és mert szerelmemet szerettem volna biztonságban tudni.
" Ahogy ismerem Nubetet még elkezd majd hősködni és baja lesz." - Ez volt a legelső gondolatom mikor Nubetere és az egész Csapásmérő osztagra gondoltam.
Miután végig hallgattam amit az eligazításon mondott azonban nagyon felidegesített. Túlerő, űrtámadás+ száraz földi.
Komolyan a flotta nagyobb bajban van mint azt hinnénk, téveszmékben ringatjuk saját magunkat ha azt hisszük biztonságban vagyunk.. Ez fogalmazódott meg bennem...

A következő kis időben végig Nubettel voltam, és nem akartam elhinni hogy mire készülünk, nem akartam elhinni hogy háború lesz egy kolóniáért.
Egész este trikóban, és mezitláb ücsörögtem az ágyon egy bögre teával a kezemben és testvéremre gondoltam, hogy ő is ott lesz és hogy most már nem csak Nubetért de érte is kell majd aggódnom.
~ Ez az egész kezd már személyes is lenni nem csak egy egyszerű front. A fenébe is az egész Quverreriánokkal nem akarom elveszteni Nubetet inkább meghalok érte!~ - Gondoltam akkor este magamban, majd török ülésben vártam a reggelt.
Másnap az egyenruhára még fel is kellett vennem a Csapás mérők jelvényét is amitől még magasztosabban érezhettem magamat.

A percek gyorsan telltek és nem sokkal később már a bolygón voltunk egy szerencsétlen landolás után.
Mivel senkinek nem lett baja elkezdhettük a dolgok nehezebb felét; visszafoglalni azt amit a mienk volt; a kolóniát.
Az ellenség túlerőben volt nem beszélve hogy iszonyatosan fejlettek voltak és idegesítően okosak.
Felidegeítettem magamat és kezdetben előre rohantam mint egy dúvad.
erőből öklöztem le az elsőt, majd megfordultam és hagytam hogy a többiek lelőjjék. Aztán odarohantam Nubethez és felsegítettem őt a földről.
- Hiába akarod nem hagyhatsz itt. - Kaccsintottam rá, majd megrdoultam és reflexből lőttem még egyet. - Mi a fenéért vannak ilyen sokan?! - Kiáltottam, aztán intettem Nubetnek.




" It is remarkable how similar the pattern of love is to the pattern of insanity."
 (HU)
 
DeniseKirk
Dátum: Hétfő, 2012-12-24, 23.47.46 | Üzenet # 4
USS Archer-D Kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 217
Kitüntetések: 5
Hírnév: 5
Helyzet: Nincs szolgálatban
Mikor meghirdették hogy csatlakozási lehetőség adódott a Csillagflottát védő "Deffence force" védelmi erőkhöz azonnal jelentkeztem is.
Habár gondoltam hogy nem én leszek majd a legtapasztaltabb kapitány jó döntésnek gondoltam a jelentkezésemet minden formában.
Emlékszem valami nagyobb épületbe került a megbeszélés, és aznap nem a legjobb formámban voltam.
De ha úgy akarják hogy menyek el a világ végére is csak hogy béke legyen már én bizony megtettem volna. Csak sajnos a nagy dolgok nem ilyen és hasonló tárgyalásoktól függnek hanem az élettől és a szituációktól, a cselekedeteinktől amiket teszünk nap mind nap.

Ez sem volt azonban egy átlagos nap, nem csak a tárgyalás és a deffence force miatt hanem mert találkozhattam testvéremmel, Valerivel.
Megöleltem őt, és mellette foglaltam helyet is. csak azt sajnáltam hogy nem tudtunk beszélgetni egymással megint - valami semmit nem változik.
Mint ez sem, soha nem tudunk találkozni, így soha nem is tudunk beszélni, amikor meg tudnánk akkor meg összeveszünk.. ilyenek vagyunk mi Kirkök... veszélyes egy banda. - Gondoltam magamban.
A tárgyalás végére felálltam és sok szerencsét kívántam húgomnak. Neki nagyobb fog biztosan kelleni mint nekem, elvégre tudtam hogy szárazföldön nehezebb harcolni mint egy űrhajóval... az űrhajó megvéd a szárazföldön ki véd meg?

Másnap mikor lefektettem aludni a gyerekeket elbúcsúztam tőlük. Hiányozni fognak mint mindig de a nagyijuknál biztonságosabb helyen lesznek egészen biztosan mint velem a csatában.
Egy front nem gyerekeknek való.
Így hát miután a hajómra tértem, és elindultunk a kolónia felé a flottával elkezdődött a szokásos szertartásom amit minden nap elkezdek egy nagyobb csata után, és előtt; minden dekkre benézek, minden korridort bejárok miközben hajónaplót mondok, majd éjfél körül tartok egy taktikai tárgyalást, utána egy műszakit.
Mikor ezeknek vége lefekszek aludni és magamat ösztönzöm arra hogy vissza kell hogy térjek a lányaimért.

Hajónapló
Csillagidő 478981.011
Az Archer elindult nemrég a szárazdokkból és teljes sebességgel a flotta kötelékében az Omeron kolónia felé tartunk.
Throvson admirális szerint az ellenség létszámbeli és tehnikai fölényben is van, de én még bízom a jó szélben. A legénységgel megtartottam a taktikai beszélgetést és nem egészen hét óra műlva meg is fogunk érkezni abba a naprendszerbe. Minden azon múlik hogy jól, vagy rosszul teljesítünk-e.
Hajónapló vége.

Nagyon fáradt voltam... elhagytam a hidat majd egyenruhástul az ágyamba vetődtem és addig aludtam míg tudtam.. reggel hatig.. utána kezdődött csak el az igazi móka..
Mikor felkeltem, egy csomag ropit ettem csak, majd azonnal a hídra indultam egy bögre teával.
hajnal hat óra volt, az éjszakai műszakot még csak akkor váltotta fel a nappali.
Leültem, majd fáradtan elmotyogtam az orrom alatt egy jóreggelt mikor a hajó megremegett.
Kiléptünk a szuptréből, és a csata, a Quverreriai védelmisek már vártak minket.
Azonnal kipattant a szemem, az álom legkisebb formája is hamar elfelejtődött belőlem. Reggel lett...

- Kitérő manőver Alpha kettes! Minden energiát a pajzsnak cél a legelső ellenséges hajó energia központja tűz! - Adtam ki az első parancsot majd belekapaszkodtam a karfába a remegések miatt.
- Hadnagy háromszögeljen a Uss Berlin és a Uss Theresonnal úgy be tudjuk majd fogni azt az egyet! - Elkezdődött a reménykedésem és agyam minden kereke csak azon forgott hogy mindenki, beleértve a földi csapatokat is túlélje ezt a napot.
- Zászlós kérem közölje Throvson admirálissal hogy megérkeztünk és hogy még bírjuk... - Vissza fordultam a főképernyő felé majd motyogva csak magamnak hozzá tettem,
Nem tudom meddig.




"... a dream that became a reality and spread throughout the stars" -- Kirk


Az üzenetet módosította DeniseKirk - Hétfő, 2012-12-24, 23.52.26
 (HU)
 
LilyXiiyon
Dátum: Kedd, 2012-12-25, 20.08.10 | Üzenet # 5
-Horizon 6-Biztonsági főnöke
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 388
Kitüntetések: 13
Hírnév: 20
Helyzet: Nincs szolgálatban
Elfogadtam a felkérést a Csapásmérő osztagba és mivel az idő gyorsan elszállt már a siklóra is készülődtem másnap amivel lementünk a megszállt kolóniára.
- Ne féljen Thomas. Bármi is történjék mi egy csapat vagyunk. Ha gond van csak csipogjon rám a rádión. - Mutattam a mellényemre szerelt rádióra, majd megremegtünk. először úgy éreztem mintha meghibásodott volna a kis csapat szállító egység de erről mint kiderült szó se volt.
Lezuhantunk. A sikló még sokáig sodródott a földön a lámpák kihunytak én hiába kapaszkodtam a földre estem.
Erősen bevertem a fejemet, és arra hogy ezek után mi történt már nem emlékszem.
Amikor felkeltem azonban a sikló romos eszközei közt találtam magamat amik sokkolódtak a többiek pedig már eltűntek, valószínűleg le a rámpán.
Felkeltem, majd letöröltem a homlokomról csordogáló vért, vettem egy mély lélegzetet, és fegyver helyett a kardomhoz nyúltam amit a hátamon hordtam.
Elkiáltottam magamat és előre rohantam a rámpáról le egyenesen a Quverreriaiak közé majd kardal a legnagyobb meglepődésükre nekik estem.


" http://stargatelegend.my1.ru/forum/ "

 (HU)
 
BlakeMunro
Dátum: Szerda, 2012-12-26, 12.01.58 | Üzenet # 6
Flotta admirális
Csoport: Star Trek In Future tag
Üzenetek: 208
Kitüntetések: 12
Hírnév: 10
Helyzet: Nincs szolgálatban
A Defense Force..egy olyan hadviselésnek nézett ki ami megvédi a Földet a támadóktól..egyfajta utolsó erőnek is mondható talán...jól hangzott és úgy éreztem hogy a legénységem nagy része katonai tudású így nem láttam akadályát hogy ne lépjek be..pár órával később el is indultunk ,az admirális pedig a parancsokat egyenesen a frontról adta..nocsak meglepő egy admirálistól..motyogtam magam elé amikor halotam az első parancsot..gyorsan fel készítettem a hidat egy támadásra már előző nap..megerősítettem a falat is nehogy megint úgy járjunk mint az előző esetnél amikor majd hogy nem kirepült mindenki a hídról.. a torpedókat beélesítettem és a fegyvereket fel tuningolt energiával állítottam be..az Archer-D mellé álltam be,úgy ahogy rendjén volt..kis idővel elkezdődött a csata azzal ahogy az Archer-D-t próbálták először támadni ,Gyorsan! maximális impulzus! álljunk az Archer-D elé és 1 másodperces szórással szóraj szét a fegyvereink tűzerejét az ellenséges hajókon! ordítottam oda Bairdnek.



Tükör Univerzum:

"First goddamn week of winter"
 (HU)
 
Smith
Dátum: Csütörtök, 2012-12-27, 21.31.28 | Üzenet # 7
A U.S.S Enterprise-J kapitánya
Csoport: Sorhajókapitány
Üzenetek: 1626
Kitüntetések: 21
Hírnév: 21
Helyzet: Nincs szolgálatban
Smith kapitány legelőször kételkedett abban hogy egy olyan szervezetnek mint a Bolygók Egyesült Föderációja miért is van szüksége egy olyan szervezetre mint a védelmi erők.
A nő még mindig abban a hitben élt hogy a Föderáció a békéért és nem a háborúért jött létre.
A tárgyalás azonban koránt sem volt annyira hosszú, és fárasztó mint ahogyan azt hitte, sőt leginkább megnyugtatta őt egy dologról, A védelmi erőknek igenis van értelme.
A védelmi erőknek muszáj fenntartani a békét habár háborús eszközökkel is de ez lehet az egyetlen megoldás arra ha megszállnak egy kolóniát.
A Quverreriaiak pedig mivel soha nem voltak a diplomácia hívei, ezért a Föderációnak más választása nem maradt, csak létrehozni ezt a szervezetet és kiűzni az ellenséget a területről ami jogosan is a szövetséget illette.

Smith miután elhagyta aznap a helyiséget jelentkezett a zászlós hajójával a Deffence force- ba, amjd tartott egy rövid tárgyalást a kialakult helyzetről.
Lelkesítő beszédre már nem jutott ideje mert fontosnak tartotta legénysége ébrenlétét így mindenkit pihenni küldött még mielőtt csatározni mennek.
Sejtette hogy az ellenség nem lesz kíméletes majd hozzájuk....
Mikor elérkezett a másnap, és a reggel a hídra lépett már tudta hogy igaza lett. Az Enterprise amint kilépett a szuptérből fegyverek fogták körbe, csakúgy mint a flotta többi részét.
A kapitány leült, majd első tisztjére nézett.
- Ha bármi stratégiai ötlete van kérem azt most ossza meg. - Szólt, aztán keresztbe tette a bal lábát a jobbon és vett egy mély lélegzetet. - Kitérő manőver, célozzák a zászlós hajójukat. - Adta ki nyugodt hangnemben a parancsot.



Eredeti küldetésünk a felderítés...hogy eljussunk oda ahová még ember nem merészkedett..
" History will never forget the name.. Enterprise "
 (HU)
 
JackStroggos
Dátum: Péntek, 2012-12-28, 13.51.59 | Üzenet # 8
Atlantis- biztonsági főtisztje
Csoport: Hadnagy
Üzenetek: 181
Kitüntetések: 11
Hírnév: 7
Helyzet: Nincs szolgálatban
A Defense Force egy olyan erő szervezetnek tűnt,ahova el kell az én segítségem is..mit nem sejtve beléptem a szervezetbe nem hiába,úgy tűnt hogy egy katonai szervezet de még sem jelenthetem ki hogy teljesen annak nevezhető ez a szervezet,egyfajta utolsó fal inkább amit a Flotta küldd be az ellenség ellen.Jó tervnek tűnt hogy belépjek,már csak azt kellet eldöntenem belépésnél hogy melyik frontot akarok "gyarapítani",de végülis kapitányi bele egyezés segítségével a földi csapatoknak segítek be úgy döntöttem.Az első eligazítás aránylag gyors volt és meglepően érthető,persze nagyon nem tudtam hozzá szólni így inkább követtem a parancsokat. Ahogy egy kisebb siklóval leszálltunk nem volt túl bíztató az a pár lövés amit kaptunk rögtön,ahogy kiszálltunk egyszerre a siklóból egyből egy fedezéket keresve elindultam futva és nem késve lőttem is pár ellenséges egységet,de úgy tűnt hogy vannak elég kemény egységeik főleg amit megláttam abban a percben a vízben nem messze a fedezékembe ,először csak tágra nyitottam a szemem amikor megláttam de amikor a víz az arcomra csapódott gyorsan el vetődtem onnan egy másik fedezékbe.

 (HU)
 
AlanCromwell
Dátum: Péntek, 2012-12-28, 19.07.27 | Üzenet # 9
Uss Beloiannisz Pszichológusa
Csoport: Hadnagy
Üzenetek: 92
Kitüntetések: 5
Hírnév: 3
Helyzet: Nincs szolgálatban
" Nem lehet igaz ez nem lehet igaz" - Ismételgettem félkómában fetrengve az ágyamban.
Úgy ki voltam nyúlva akár valami "bálna" vagy inkább a-szerűség. Olyan hajnal hat óra lehetett és még várt rám megannyi dolog amit a nyakamba zúdított az új munkahelyem, a Destryt.
Egész furcsa úgy kezdeni a napot hogy nem a megszokott fészkedben vagy már rájöttem.
Már a hajó szaga is eltért egy űrbázisétól és az éjszaka ha két percet tudtam aludni akkor sokat mondok.
Minden hatodik menetben egy kis, egész kis dőlésfokot változtatták a Destryt menet irányát de ennek már vége hisz valami tanácskozásra érkeztünk a Földre.

Ásítottam egy hatalmasat miközben behunytam a szememet és magamhoz öleltem a Clemen-fa illatban áradozó párnámat.
Megpróbáltam a telkünkre gondolni ami a Risán van.. a gyönyörű kertre, a fák hajnali susogására mikor a levelek árnyéka halovány árnyalatot vet az arcomra tavasszal.
Ezek a gondolatok sikeresen kiverték a fejemből a rémálmot ami napok óta gyötört... mikor azonban félálmomban már a pázsitban a virágok közt feküdtem kényszerítettem magamat hogy üljek fel.
Így is tettem. Kezemben a párnával ültem török ülésbe fekete trikóba és alsóba.
~ Ügyes, ügyes. A depresszió tüneti kezelése tudatosan. ~ Gondoltam magamban, majd elhajítottam a sutba a párnát azzal a gondolattal hogy; ~ Undorító szaga van ennek a trágyás párnának. ~ Majd mogorván kicsoszogtam mint egy öregember a fürdőbe.
Egy kócos, fáradt férfi nézett onnan vissza. Beszívtam a levegőt, majd lassan kiengedtem és magamban háromszor elmondtam hogy ez a nap is ugyan olyan lesz majd kinyitottam a szememet.
~ Na máris jobban nézek ki. ~
Felvettem komótosan az akasztóra hányt egyenruhámat és azon kezdtem el gondolkodni hogy bagettet vagy croassant kellene enni reggelire mikor azon kaptam magamat hogy egy gyönyörű indiai zene szól.
Kellemes volt, halk és fülbe mászó... pár perc ütemes tapsikálás után azonban viszonylag hamar rájöttem hogy ez bizony a csengőm hangja.
- Jah... szabad! - Megfordultam és zsebre tett kezekkel indultam el az ajtóhoz, meg se várva hogy az illető betehesse a lábát.
Mikor kinyílt az ajtó, én az ajtófélfának dőlve néztem az úton álló fiatal szőke nőre.
- Csak maga az.. - Méregettem őt gyorsan végig. - Miért nem kopogott?! Különben is nincs Kedd akkorra van maga beírva akkor meg minek állít ide fél hétkor... na viszlát! - becsuktam előtte az ajtót majd dörmögve indultam vissza hogy ehessek már végre valamit.
~ Ezek a népek is mindig felcserélik a szezont a fazonnal.. de legalább meg szólalt volna valamit. Nah mindegy nem fogom magamat e miatt idegesíteni így is van már épp elég ősz hajszálam! ~
Tudatosítottam magamat.
Persze soha nem hagytam abba valami miatt az idegeskedést, soha..

Miután befejeztem a bagettemet aznap a tanácskozás előtt azonban még egy alak zavart meg az apám. Kommsávon kért engem hogy ne adjam a fejemet veszélybe, és hogy ha Nubet Throvson admirális deffence force nevezetű csapatába akarok csatlakozni azt felejtsem el... vagy ha mégis esetleg megtenném azt készüljek arra fel hogy majd ő külön beszél Throvsonnal és hogy majd mindenki engem fog védelmezni mint egy utolsó kisherceget a téren.
- Jó. - Válaszoltam egy félmosollyal neki mert másra ugyan nem számítottam aputól. - Jó.. jó.. jó.. De figy.. figyelj! Ne aggódj már minden a legnagyobb rendben lesz. A szavamat adom. - Tettem hozzá, majd elbúcsúztam és lekapcsoltam az adást.
~ Úgy is minden menni fog a saját medrében. ~
Bár akkor még a francnak sem volt kedve csatlakozni az egész Qvuerreriais dologra.

Aztán lesugároztunk a Földre, és elkezdődött a tanácskozás.
ott volt az egész nagy fene bagázs, mindenki aki valaha is számított valamit a Csillagflottában, Enterprise, Recon meg hasonló jók úgy ahogy az kell.
halkan megjegyzem az apám is ott volt. Mindig örültem hogyha látom de az is biztos hogy ő aztán a csinnyagratták nagy mestere.
Hátra dőltem és hallgattam a nagy mesét a flottáról az ellenségről, jah meg az Omeron kolóniáról amit elfoglaltak. Miközben ment a beszéd erről arról meg amarról a tagokat figyeltem; Nubet a kemény.
Az admirális szigorú volt de legalább igazságos, és kellő képp katonás. ~ Kiskorában katonák közt nőtt fel vajon? ~ Kérdeztem magamban.
= PSZICHOLÓGIAILAG MEGFELELŐ A VEZETÉSRE =
Írtam rá a saját magamnak előre kikészített kis adat hordózómra.
Aztán - természetesen - jött a többi "versenyző" megfigyelése.
= A. Smith; túlságosan visszafogott, gyermekkori törésre utaló jelek. Továbbá nem képes levezetni az agresszíóját félig ember létére csak ezeken a katonai vetélkedőkön. =
Ez egy nagy minusz egynek számított, és csak folytattam.
= C. MCCoy. Nagy traumára utaló jelek amit még mindig nem tud feldolgozni =
~ Egy még oké de kettő.. kezd zűrös lenni ez a Deffence force. ~
Mikor azonban elértem négyig ( Stroggos túlzott katonai mentalitása, valamint Munro higénia undora ) azonban észrevettem hogy ez még a pintynek is sok.
Felálltam ledobtam az asztalra az adathordozómat, kivágtam a rezet, majd jelentkeztem is a csapatba.

Apám persze ki volt, de megértem őt hogy nem akarja elveszteni az egyetlen fiát.
Mielőtt elindultunk volna elbúcsuztam tőle, majd a siklóban is voltunk és... bekaptunk egy átkozott találatot.
Többen lelkesedtek, vagy pánikolni kezdtek zuhanás után én meg csak ennyit tudtam mondani erre:
- Befognának, éppen zuhanunk!
Erre még nagyobb pánik lett de ez pszichológiailag teljesen megérthető. És mikor végre leértünk - és kívételesen csak a térdemet ütöttem meg azt meg mindegy mert úgy se érzem - kezdődött amire számítottam.
A lövöldözés.
Phazerrel lopakodtam előre a romok közt, majd mikor találtam egy megfelelő búvó helyet beástam magamat és onnan fedeztem...
- Itt Cromwell szanitéc Throvsonnak! Pár emberrel a romok közt ragadtam és az ellenség körülfogott!


"Azt mondták csendes lesz.. azt mondták nem lesz veszélyes... tévedtek.. "
 (HU)
 
ChazyMcCoy
Dátum: Vasárnap, 2012-12-30, 21.15.36 | Üzenet # 10
U.S.S Destry-D -Orvosi főtisztje
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 86
Kitüntetések: 6
Hírnév: 6
Helyzet: Nincs szolgálatban
Tehát megin' valami tárgyalás.. azt gondoltam hogy halálra fogom unni magamat mert valami Deffence force nevezetű dolog volt a kilátásba ami ugye azt a tév gondolatot feltételezi hogy ez nem egy tudományos küldetés lesz, és hogy orvos a fenének kell.
A jó fenének. Hát persze tévhitbe éltem ezzel kapcsolatban mert bizony mikor a tárgyalás végére értem úgy határoztam hogy kell orvos.
Egész addig keresztbe tett lábbal, napszemüvegben és bőrdzsekiben a plafont néztem míg nem jutottunk el odáig hogy mi is van.
Akkor ásítottam egy elég feltűnőet, majd rágcsálni kezdtem a körmömet. A végén Tucker kapitány a flottába én meg a szárazföldi csapatba jelentkeztem.

Másnap indultunk is; mindenki valami katonai cucban én csupán terepmintás kabátban, fekete nadrágban amin volt egy lánc, a hátamon orvosi felszereléssel, a lábamra kötözözz szjjon meg pahzer az egyiken, a másikon meg tűk ha kellene egy gyors helyi érzéstelenítés.
~ Nem is értem miért adtam a fejemet már megint egy ilyen bajos akcióra. ~ Gondoltam magamban. ~ Talán mert már nagyon szeretném látni az elvesztett kisfiamat. ~
Leültem a sikló padjára, bekötöttem magamat és szomorúan a fiamra gondoltam mikor megremegett minden.
- Mi van má!' - Kiáltottam fel.Felálltam kicsatolva magamat a cuccosból majd odaléptem a pilótához.
- Ugye nem akar nekem lezuhanni itt a.. - Erre hátra tanyáltam de egy akkorát hogy majdnem kitörtem a nyakamat.
- ÁÁÁÁ!! - Ordítottam el magamat majd behunytam a szememet, de mire kinyitottam már minden kiürült csak egy tiszt volt benn; Lily Xiiyon.
A kemény nő a fejét ütötte meg. Azonnal odarohantam hozzá, letérdeltem eléje.
- Majd én helyre rakom magát a.. - Kezdtem volna el mire az elrohant. - Nah ne.. Várjon! - Kiáltottam utána mire az kirohant a frontra. - Miért is várt vorna meg.. na nehogy megvárjuk Mccoyt mert akkor jujj lesz.. - Dühöngtem félhangosan csak magamnak (Meg a romhalmaz siklónak) mikor kiléptem a frontra.
Megálltam az ajtóba; Jajj ne.. már megint - Dünnyögtem el magas hanggal majd
Odaugrottam valaki mellé a fedezékbe és tüzelni kezdtem.



 (HU)
 
JackTucker
Dátum: Hétfő, 2012-12-31, 12.09.33 | Üzenet # 11
A U.S.S Destryt-D kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 89
Kitüntetések: 9
Hírnév: 9
Helyzet: Nincs szolgálatban
-Chester! vegye ki a körmét a szájából!
Ordítottam el magamat amikor eligazítás közepén a szájáab tette a körmét és azt rágcsálni kezdte..csak sóhajtani tudtam amikor még mindig ott volt a szájába,de ahogy végre ki vette egyből megpróbált lenyugodni de ahogy elkezdtem mindenkit megkérdezni a főtisztek közül hogy ki az akit érdekel a Defense Force úgy tűnt hoyg elég sok embert érdekel,köztük Chestert is?! gondoltam magamban ez már nagy szó főleg ha Chesterről van szó..de egy szó mint száz hogy rá hagytam most az egyszer a választási időt..gyorsan össze készültem én is a hajómmal együttesen,mivel mi is jelentkeztünk így a csata elkerülhetetlen volt főleg ha a fekete koponya részbe jelentkezik az ember. A Destryt felkészült teljesen és úgy tűnt hogy minden egyes hajó is és már csak az admirális támadó jellegű ,parancsára vártunk. De ahogy ki adta a parancsot rögtön elindult a támadás,az Archer-D rögtön előre ment mi pedig követtük őket.
-Teljes támadás! és kitérő manőver minden egyes lövés után,változtassuk a pozíciónkat állandóan! így talán össze tudjuk zavarni őket.
Mondtam egész halkan.


Szinkron



" szerintem még a Romulánok is ledobnának a hajójuk légzsilipjén ha meglátnának, minek kellene egy csapat vén, öszeasszott pappnak akkor? "
-By Commander Chazy-

"Many stand against us but they will never win,"
 (HU)
 
Nubet
Dátum: Hétfő, 2012-12-31, 12.28.17 | Üzenet # 12
Titkos fegyverek bevetés korlátozója/hajó:Royal
Csoport: Adminisztrátorok
Üzenetek: 3629
Kitüntetések: 77
Hírnév: 41
Helyzet: Nincs szolgálatban
~A támadások folytatódtak mint az űrben mint a bolygón egyaránt. A Csapás mérő csapatnak el kellet döntenie hogy,fogja vissza szerezni a csapat a civileket az ellenséges egységek tűzereje mögül. Nubet Throvson admirális,gyorsan kiosztotta a parancsokat nem sokat gondolkozot mert nem volt sok idő de ahogy épp egy ellenséges egységgel végzett,egy kisebb támadási tervet vette lő és mutatta oda a többi csapattársának.~
-A front elég mélyen húzódik el egészen az érc finomítókig,úgy tűnik hogy gyors támadást kell csinálunk amire viszont nem szabad időt adnunk hogy ellen támadást adjanak le ....
~Fejetette ki Nubet majd közben a nagyban tartó űrcsata belieknek szólt ~
-Itt Throvson!..tartsák a frontot és értesítsenek ha ki tisztítoták az űrt különben nem tudunk el menni innen szüksége setén. Adás vége.
~Mondtam a kommunikációs berendezésen kerezstül majd újból a csapatra néztem ~
-Jól van..Chester..maga lesz az aki a sérült civileket kihozza a frontról ha kell...a többiek feladata pedig az hogy az ellenséges egységeket likvidálja azon környékről ahol az a érc finomító húzódik el..figyeljenek a civilekre ..nem szabad elveszteünk több civilt..ne használjanak nagy robbanó erejű fegyvereket csak olyanokat amik nem okozhatnak nagy károsodást az érc finomítónak is..mivel ez a bolygó még mindig a civileké,így minden kár fontos.Ha mindenki értette a parancsot akkor induljunk el.
~Ahogy elkezdtünk elindulni,elég gyorsan át vágtunk két nagyobb hegy között,és így gyorsabban ki tudtunk jutni az érc finomítóhoz,ahogy odértünk már rá látásból lehetet látni hogy az ellenség nagy tűzerővel lő a civilekre~
-Jól van a terv a következő..
~Néztem hátra a csapatomra ~
-Gerald ,Alan ,Stroggos! maguk mennek elől és frontálisan meg ütköznek az ellenséggel ,szereznek némi időt amíg ki ürítjük a civileket.
~Mondtam elég hangosan hogy mindenki megértse~
-Chaz,Valeri maguk és Lily velem jönnek hogy ki ürítsük a civileket . Vész esetben Chester megpróbál gyorsítania sérültek állapotán,stimulánsokkal.
-Mindenki érti a parancsot?! akkor hajrá!
~Ordítottam előre majd elkezdtem gyors iramaba futni szinte éreztem ahogy néhány lövedék elsuhan melletem sprintelés közben de csak az érdekelt hogy el jussunk a civilekhez~


Sorrend:
Alan-Vali-Gerald-Lily-Chester-Blake-Denise-Jack Tucker-Stroggos-Smith-


"Believe in Star Trek In Future "

Szinkron



https://twitter.com/airforcdirector



Jelenlegi Küldetés

Nyitó Videók

▉▉▉▉▉▉◤┳◥▉▉▉▉▉▉
▉▉▉▉▉◤┳┻┳◥▉▉▉▉▉
▉▉▉▉◤┳┻┳┻┳◥▉▉▉▉
▉▉▉◤┳━┳━┳━┳◥▉▉▉
 (HU)
 
AlanCromwell
Dátum: Kedd, 2013-01-01, 13.49.25 | Üzenet # 13
Uss Beloiannisz Pszichológusa
Csoport: Hadnagy
Üzenetek: 92
Kitüntetések: 5
Hírnév: 3
Helyzet: Nincs szolgálatban
Válasz nem érkezett így hát valahogy a régi matek tanárom kedvenc mondása jutott eszembe;
" Segíts magadon, Isten is megsegít." - És mivel egyet értettem a mondásba, és nem is nagyon voltam vallásos általában magamon segítettem- Tehát én magam voltam az "isten".
Soha nem is értettem ezért hogy miért tartanak egositának...
De hát ott volt a front, mindenki lőtte a másikat én meg pár emberrel csak ott nézelődtem magam elé mint kismiska a málnásban.
Csalódottan lekapcsoltam az adást (Már hozzá voltam ahhoz szokva hogy amit akarok az meg is történik általában ) majd körül néztem, már amennyire lehetett.
Mindenhol emberek voltak akik az idegeneket lőtték és fordítva. Kész világháborús érzésem támadt tőle.
Vettem magamon bátorságot és odabukfenceztem egy hirtelen jött ötlettettel az egyik ágyúhoz, majd kilőttem vele pár embert és jelentettem;
- Ellenséges célpontok megsemmisítve. Már nem vagyunk körbe kerítve de így is sokan vannak. Meg próbálunk csatlakozni magukhoz. Cromwell kiszáll. - Ahogyan lekapcsoltam az adást máris fordultam és intettem a hátam mögött lévőknek hogy szabad a pálya és hogy indulhatnak majd előre futottam Throvsonékhoz.
" Ha ezt apám látná biztosan megoldaná hogy fokozzák le az admirálist.. még jó hogy nem látja." - Állapítottam meg magamban.

Szerencsére nem lett bajom de általában előbb vagy utóbb úgy is megsérülök így nem számítottam semmi jóra különösen abba a helyzetbe.
- Jó a buli mi? - Kérdeztem karba vágba az egyik tisztet akiről hát kiderült hogy nem véletlen nyögött bele ugyanis eltörött a keze.
- Jah.. Hát miért nem szólt?! - Förmedtem rá megsértődve majd kitéptem Chaztől egy fájdalom csillapítót és beadtam a férfinak. - Remélem már jobb és nem fog itt nyöszörögni nekem. Én sem nyöszörögtem anno amikor le... - Folytatni nem tudtam mert valami finomítóhoz értünk és támadni kellett az admirális parancsára.
Gyorsan el is bújtam ahova csak tudtam bár sajnálatosan a terület tükör sima volt.


"Azt mondták csendes lesz.. azt mondták nem lesz veszélyes... tévedtek.. "
 (HU)
 
ValeriaKirk
Dátum: Szerda, 2013-01-09, 22.08.49 | Üzenet # 14
A Horizon-6 operációs főtisztje
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 122
Kitüntetések: 12
Hírnév: 12
Helyzet: Nincs szolgálatban
Nem tudtam olyan sokáig aggódni Nubet miatt mert már jöttek egyenesen a dombokról.
Az egész olyan volt kicsit mint egy rossz háborús vicc valami régi filmkazettán: Jön a hős szerelmes katona akit behívnak a háborúba és a felesége aggódik - csak itt épp hogy utána ment hiába volt kommunikátor.
"Ez a modern verzió amikor talán a feleség lesz a hős katona." - Gondoltam magamban, bár ha ez így lett volna nagyon rosszul jártam volna, ugyanis a hős katonák általában megsérülnek csata közben.
Miközben kissé álmodozva vagy inkább vágyakozva egy jó randi után gondoltam egy kellemes estére Nubettel valami kanyonban kanyarogtunk, és a következő pillanatban már rohannom is kellett a férfi után.
- Hogy te mindig Rambót játszol! - Rivalltam rá idegesen miközben már tüzeltem is a mester lövésszel. - Ne hiszem el hogy nem tudunk csak egy kicsit lopakodni.. vagy kommandózni.. mindig csak futnunk kell! Mindig!




" It is remarkable how similar the pattern of love is to the pattern of insanity."
 (HU)
 
JerryGThomas
Dátum: Péntek, 2013-01-11, 00.23.49 | Üzenet # 15
Royal Taktikai főtisztje
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 3700
Kitüntetések: 42
Hírnév: 37
Helyzet: Nincs szolgálatban
Követtem az admirális csapatát egy finomítóhoz a finomító területe tele volt ellenséggel.Nubet admirális rám néz és parancsot ad."Gerald Alan Stroggos maguk mennek elől és frontálisan megütköznek az ellenséggel szerezzenek némi időt amíg ki ürítjük a civileket."
Sokan vannak de nem lehetetlen uram.Feltartjuk az ellenséget amíg tudjuk majd a kezembe veszem a fegyveremet és el indulunk az ellenség felé hangtalanul.Mikor oda érünk rögtön tüzelni kezdünk célba veszek egy ellenséges katonát és még egyet mind a ketten holtan rogyott össze csak remélni tudtam hogy minden jól megy majd.Meg pördülök és még egy ellenséges katona hullik a porba élettelenül.Lassan de biztosan haladunk előre vigyázva a civilekre és a gépekre.


 (HU)
 
LilyXiiyon
Dátum: Vasárnap, 2013-01-13, 19.57.50 | Üzenet # 16
-Horizon 6-Biztonsági főnöke
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 388
Kitüntetések: 13
Hírnév: 20
Helyzet: Nincs szolgálatban
Már előre akartam rohanni de Nubet maga mellé szólított. Nem lett volna nagy baj ha nem lett volna ott Az is...
- Még valami esetleg? - Kérdeztem cinikusan Nubettől majd megböktem Valerit.
- Nah mi van kiscsillag tán sokan vannak neked? - Rávigyorodtam gúnyosan majd előre rohantam.
Vetettem egy bukfencet és mint aki megőrült folyamatosan tüzelni kezdtem a karabélyommal őket.


" http://stargatelegend.my1.ru/forum/ "

 (HU)
 
ChazyMcCoy
Dátum: Kedd, 2013-01-15, 23.32.50 | Üzenet # 17
U.S.S Destry-D -Orvosi főtisztje
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 86
Kitüntetések: 6
Hírnév: 6
Helyzet: Nincs szolgálatban
~Mégis mit gondol az admirális mi vagyok a fenébe is!~ - Ez volt a legelső gondolatom miután kiosztotta a férfi az ukászt.
- Orvos vagyok nemkínzó gép de mindegy.. úgy tűnik rám is csak ennyire figyelnek megint. - Zsémbeltem el magamat. - Még hogy stimulánsok betegeknek meg ilyenek.. látszik hogy csak az orvoslás közelében volt mikor elvégezte a flotta alapképzést, látszik.
Mi tagadás néha olyan volt mint egy öregember de már öreg voltam.... nem mondtam ki de nah!
Szal nagyon érdekes volt az hogy má megin én megyek előre a kapitánnyal, egy csapat rambóval, gi Janekkel meg szamuráj - királylányokkal előre menni.
nem mintha nem élveztem volna. Azt hogy lőni kell mondjuk még annyira sem. Különösen hogy egy idő után azon kaptam magamat hogy nagyon-nagyon fáj a lábam.
Noh nem az a a fájdalom volt ami először bele nyillal a lábamba majd csak szépen elmúlik mint amikor zsibbad valamink vagy csak beütjük az újunkat.
Azok egy pillanatig kellemetlenek majd elmúlnak. De ez olyan volt mint ami nagyon is komoly.

gyorsan lenéztem mikor megpillantottam hogy a bal térdembe lőttek bele ami most kezd egy kitörő félben lévő vulkánhoz hasonlítani.
- Idő idő idő! - Mutogattam nem tudom mennyire figyeltek rá mert fogtam magamat, és leültem egy kő mögé ott kezdtem magamat ellátni.. megpróbáltam nem elengedni magamat de szó mi szó nem éreztem magamat ezek után valami fényesen.. épp ellenkezőleg.. mintha eresztettem volna..
- Úgy hiszem kezdek ereszteni.. iihh... - Lehet kicsit eltúlóztam mert úgy ordítottam az ihnél mintha halálomon lettem volna.



 (HU)
 
BlakeMunro
Dátum: Szerda, 2013-01-16, 10.39.49 | Üzenet # 18
Flotta admirális
Csoport: Star Trek In Future tag
Üzenetek: 208
Kitüntetések: 12
Hírnév: 10
Helyzet: Nincs szolgálatban
A harcok még mindig dúltak,az űrben.. a hajó még bírta a strapát de lehet ha túl sokáig maradunk itt akkor nagyobb károk is fognak keletkezni a hajó testen,ezért utasítottam a tisztek nagy részét hogy ahol tudnak ott segítség a szerelési munkálatokat mert nem lenne túl jó ha útközben szétesne a hajó...persze még bírtuk de nem akartam ha odáig fajulna a dolog hogy teljesen szétesne a hajó..már egy ideje álltam a székemtől nem messze és néztem a harcok kimenetelét... a hajamon szinte átsütötte a híd fényei és én pedig vissza ültem a székembe és az egyik kezemet a másikra téve ,néztem a csatát..és adtam ki parancsot majd..Adjanak több energiát a fegyvereknek és a pajzsnak..állandó kitérő manővereket,hajtsanak végre..és legyen minden szinten vészkészültség ,nem szeretném ha pár tiszt "üresen",tátorogna...



Tükör Univerzum:

"First goddamn week of winter"


Az üzenetet módosította BlakeMunro - Szerda, 2013-01-16, 10.39.57
 (HU)
 
DeniseKirk
Dátum: Csütörtök, 2013-01-17, 19.48.34 | Üzenet # 19
USS Archer-D Kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 217
Kitüntetések: 5
Hírnév: 5
Helyzet: Nincs szolgálatban
" Pajzs ötven százalékon!" - Hangzott el Unhail zászlós kommunikációs tiszt jelentése.
Még tartottuk magunkat, de az is igaz hogy nem volt a hajóm valami túlzottan jó formában. Torpedó után csak torpedót kaptunk a túlerő és a nehéz körülmények miatt de megpróbáltam kihozni a legjobbat és miután az admirális adása bejött az érzés csak fokozódott bennem: jónak kell lennünk.
Jobbnak mint bármikor. Vettem egy mély lélegzetet mikor majdnem előre bukfenceztem a kapitányi székből.
A hajam összekócolódott, így gyorsan hátra simítottam azt majd előre néztem a főképernyőre.
A csata leírhatatlan képe sodort magával: az hogy egy buta konfliktus milyen gyalázást tud véghez vinni.
A pusztítás abban a pillanatban valamelyest elszomorított de nem adott arra okot hogy most, ép amikor az admirálisnak a legnagyobb szüksége volt rám feladjam.
- Egyeztessenek a Recon taktikai tisztjével és még egy hajóval ami közel van hozzánk! - Kiáltottam bele a csatazajba. - Minden felesleges energiát a pajzsokba! Bekerítjük a főhajójukat... a jelemre tüzeljenek!




"... a dream that became a reality and spread throughout the stars" -- Kirk
 (HU)
 
JackTucker
Dátum: Péntek, 2013-01-18, 12.27.11 | Üzenet # 20
A U.S.S Destryt-D kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 89
Kitüntetések: 9
Hírnév: 9
Helyzet: Nincs szolgálatban
Még egy lövés és össze esik a mag ! ordította fel az egyik tiszt a hátam mögül..én csak néztem előre a fő képernyőre össze szorított fogakkal,és elsődleges sérülésekkel az arcomon..
-Tudom..de pont ez a tervem..
Mondtam el mosolyodva..kissé talán a fájdalomtól,kissé talán attól amit akkor éreztem ,rá néztem a tisztre majd kapcsoltam egy adást Denise Kirk hajójának a U.S.S.S Archer-D-nek..
-Itt Tucker..van egy ötletem..tudom hogy épp bekerítik az egyik fő hajót de a kisebbeket megpróbáljuk mi elintézni egy csapással..Destryt kiszáll..
Válaszoltam a kommba majd rá néztem a hátam mögötti tisztre..
-Nem futunk tovább a disznók elől..
-Készüljenek fel a mag kidobására közvetlen a kisebb hajók vonzás körletébe..


Szinkron



" szerintem még a Romulánok is ledobnának a hajójuk légzsilipjén ha meglátnának, minek kellene egy csapat vén, öszeasszott pappnak akkor? "
-By Commander Chazy-

"Many stand against us but they will never win,"
 (HU)
 
JackStroggos
Dátum: Péntek, 2013-01-18, 12.30.59 | Üzenet # 21
Atlantis- biztonsági főtisztje
Csoport: Hadnagy
Üzenetek: 181
Kitüntetések: 11
Hírnév: 7
Helyzet: Nincs szolgálatban
Igen uram! húztam ki magamat a Throvson admirális parancsára és rá néztem a "plasztik emberre",hé öreg ha nem éli túl legalább regéket fognak mesélni a plasztik külsejéről!..viccelődtem vele egy darabig és ahogy befejeztem mondatomat betöltöttem fegyverem tárát és megütögettem a vállát..na menjünk !..ordítottam el magamat a végén a mondatomnak és be vetettem magam a tömegbe ,az egyik ellenséges egységnek a fejét csaptam le a másiknak pedig a nyakába lőttem, a fegyveremmel aki úgy porladt szét mint egy szellem..Na jó azért kezdenek már sokan lenni! ordítottam el magamat és be vetettem magamat az egyik bucka mögé egy nagy vetődéssel..

 (HU)
 
Smith
Dátum: Kedd, 2013-01-29, 13.15.59 | Üzenet # 22
A U.S.S Enterprise-J kapitánya
Csoport: Sorhajókapitány
Üzenetek: 1626
Kitüntetések: 21
Hírnév: 21
Helyzet: Nincs szolgálatban
Smith kapitány nyilvánvalónak tartotta hogy Throvson admirális kérelme hogy tartsák a frontot ahogy csak tudják, de azért mégsem szerette volna hogy a végsőkig ez így menyjen.
A nő abban bízott hogy hamarosan eliramodhatnak a helyről- még mielőtt az Enterprise megsérül vagy esetleg valamelyik hajót ripityára lövik.
Nyugtalan volt, nem is tagadta de mindig úgy tanulta hogy csatában jobb nyugodtabbnak lenni mint nyugtalankodni.
A nő kihúzta magát a székben és mikor adást kaptak hogy háromszögeljenek biccentett.
A biccentés alig észrevehető volt, de mindenki érette.
Habár Smith volt a rangidős flotta vezető, és ilyen helyzetben jobb volt ráhagyatkozni a nő úgy látta hogy vannak a flottában nagyobb stratégoszok is mint ő, és bizony nem árt néha hogyha őket is meghallgatja ha ilyen helyzet alakul ki.

Szótlanul teltek tehát a percek.
A kapitány viszonylag nyugodtan ült a néha kényelmesnek néha kényelmetlennek ható székben és nem szól csak nagyon ritkán valamit: egy-egy korrigációt vagy jelentést amik közül minimum egy kisebb vagy nagyobb károsodásról kapott hírt.
Mikor azonban hirtelen egy tiszt beordította hogy a Destryt kidobja a magot Smith felpattant a székből.
Agya azonnal kapcsolt: tudta hogy az Enterprise túl közel lesz a robbanás epicentrumához vagy a lökéshullámhoz -vagy mindkettőhöz.
- KITÉRŐ MANŐVER HÁROMSZÁZHATVANÖT FOKOS FORDULAT AMILYEN GYORSAN CSAK LEHET! - Kiáltotta bele.
Feszült volt, de nem azért üvöltött. Az Enterprise amúgy sem volt jó formában és még csak az kellett volna hogy ripityáyra menyjenek e miatt.
Az emberek pedig már fáradtak voltak: és mi se jobb arra hogy kibillentsünk valakit a félig alvó állapotból mint hogy rákiáltunk: főleg egy ilyen éles helyzetben.



Eredeti küldetésünk a felderítés...hogy eljussunk oda ahová még ember nem merészkedett..
" History will never forget the name.. Enterprise "
 (HU)
 
Nubet
Dátum: Péntek, 2013-02-01, 18.39.08 | Üzenet # 23
Titkos fegyverek bevetés korlátozója/hajó:Royal
Csoport: Adminisztrátorok
Üzenetek: 3629
Kitüntetések: 77
Hírnév: 41
Helyzet: Nincs szolgálatban
Az Enterprise-J pont egy miliszekundomos pontosággal tért el az epicentrumtól,de a sodródás még így is megrázta őket amivel a hajó több métert sodródott a Destryt viszont súlyosan megkárosdott a robbanás után ami akkora robbanást hagyott maga után hogy,még pár óráig lehetet látni a bekövetkezett roncs mező és hajó cafatok darabjait a robbanás szívében..

A Civileket közben sikeresen kihoztuk így már csak az maradt meg a csapatomnak és nekünk hogy elhúzzunk innen..sokáig már nem bírtuk volna a harcot hiszen nagyon sokan voltak,de pár perc múlva hátrálni kezdtek a csapatok a robbanást követően (ami az űrben következett be)ami még a bolygóról is látszódott..viszont még pár robbanás a fegyverükből ,pár civilt el talált vagtávba,de szerencsére nem lett súlyos sérülésük...én rögtön utasítani kezdtem a csapataimat hogy menjünk a komphoz de pár percen belül ,mindenki kérdés nélkül elindult rohanva a komp felé hiszen a küldetés ,lényegében kész volt megmentettük a civileket ..ahogy a komp ajtajához értünk..rögtön a kommba szóltam bele :
Itt Throvson admirális beszél!..a civileket kimentettük..most viszont szükségünk lenne egy teljes ,kitisztításra a bolygón..szeretnék egy "űr" támogatást, ahhol nem érzékeli a jelünket..teljes phaser és torpedó tűzt kérek azokra a helyekre...mondtam gyorsan elhadarva a szövegemet hiszen bármelyik percben akár itt is lehettek a támadók..


Sorrend:

Jerry-Denise-Jack-Smith-Lily-Stroggos-Alan-Vali-Blake-Chester-Nubet


"Believe in Star Trek In Future "

Szinkron



https://twitter.com/airforcdirector



Jelenlegi Küldetés

Nyitó Videók

▉▉▉▉▉▉◤┳◥▉▉▉▉▉▉
▉▉▉▉▉◤┳┻┳◥▉▉▉▉▉
▉▉▉▉◤┳┻┳┻┳◥▉▉▉▉
▉▉▉◤┳━┳━┳━┳◥▉▉▉
 (HU)
 
JerryGThomas
Dátum: Szombat, 2013-02-02, 01.22.30 | Üzenet # 24
Royal Taktikai főtisztje
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 3700
Kitüntetések: 42
Hírnév: 37
Helyzet: Nincs szolgálatban
Lövőm az ellenséget szünet nélkül érzelem mentesen mint egy gép.Csak a feladatomra koncentráltam.Nem is tudom mennyi idő telt el az ide érkezésünktől.Idő közben az admirálisék kimentették a civileket.Meg vártam míg az utolsó civil is el megy majd szó nélkül megyek hátrálva a civilek után fedezve a hátukat folyatosan tüzelve.A többiek is el indultak utánunk.Szép lassan elértünk a kompot a civilekkel amint az utolsó civil is beszállt meg nyugodtam egy kicsit az emberek biztonságban voltak vártam a többieket.Hamarosan mind a kompban voltunk.

 (HU)
 
DeniseKirk
Dátum: Szombat, 2013-02-02, 13.31.01 | Üzenet # 25
USS Archer-D Kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 217
Kitüntetések: 5
Hírnév: 5
Helyzet: Nincs szolgálatban
Valami írdatlan nagy robbanás következett be hirtelen az Archer előtt.
Szerencsére biztonságos távban voltunk így nem okozott nagy gondot az egész, de alig érezhetően mi is megremegtünk.
- Mi volt ez? Jelentést! - Szóltam a szokásomhoz híven nem túl halkan de nem is túl hangosan. Őszintén szólva kicsit sem lettem nyugodtabb ettől, de az ellenség jó nagy része el lett takarítva nem is beszélve arról hogy a kocka fordult és nyerésre álltunk immár.
Az embereim már-már örültek és ha nem szólok valamit oda örömtáncot is lejtettek volna a híd közepén.
- Kitérő manőver, jobb fordulás. - Szóltam oda ekkor, majd a székem karfájába szerelt panelre néztem ami variált koordinátákat jelzett ki, olyan koordinátákat melyek a roncsok- a nagyobb roncsok- a roncsmezőt jelentették.
Nem véletlenül kellett folyamatosan korrigálnom.
- Kitérő manőver bal fordulat négyes vektor. - Szóltam megint.
" Utálom ha ez van, de inkább én figyeljek mint hogy senki." - Gondoltam magamban.

Mikor már vagy harmadszorra szóltam, és adtam meg azonban egy újabb dőlés fokot és koordinátát Throvson admirális rekedtes hangja szólalt meg.
A férfi bizonyára már fáradt volt az odalenn dúló kemény harcok miatt, amit nem is csodáltam hisz mi idefenn a hajóm irányítójában ugyan úgy belefáradtunk a védekezésbe- támadásba, ami nem volt játék.
Mind nagyon jól tudtuk hogy akár egyetlen rosszul kivitelezett manőver, vagy elhamarkodott parancs és az életünk kerül veszélybe.
Az admirális kérte hogy az ő által küldött koordinátákra tüzeljünk de ezúttal a bolygó felszínre.
Az űrben amúgy sem volt már sok mindent tenni hisz hála a Destryt hősies cselekedetének, nem maradt sok belőlük csak pár kisebb hajó.
Nem tudtam azonban hogy a flottánkból mennyien maradtak, mennyi a sérültünk és hogy mennyien vették az admirális adását ezért a taktikai tisztemre néztem.
- Hallotta a parancsot Ms. Reed! Tüzeljen minden fegyverrel a koordinátákra! - Szóltam hangosan.




"... a dream that became a reality and spread throughout the stars" -- Kirk


Az üzenetet módosította DeniseKirk - Szombat, 2013-02-02, 13.33.37
 (HU)
 
JackTucker
Dátum: Szombat, 2013-02-02, 13.40.55 | Üzenet # 26
A U.S.S Destryt-D kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 89
Kitüntetések: 9
Hírnév: 9
Helyzet: Nincs szolgálatban
~A robbanást követően a hajónk hatalmasat remeget meg ez nem lesz így jó ,gondoltam magamba hogy túl közel leszünk az epicentrumhoz de nem tudtam mit tenni ellen mivel nem igazán tudunk mozogni a robbanás után egy percig csak remegés majd hatalmas nagy zúgás és robbanás rázta meg a hajót,több szint be repedt és a híd is elég durván megsérült,minden tiszt egyszerre repült el a paneltól illetve a székéből ki..a híd felső részén pedig egy lyuk keletkezett a robbanás hatására de gyorsan szerencsére a biztonsági erőterek felkapcsoltak így senkit sem szívtak ki,nagy szerencsénk volt hogy túl éltük de akár rosszab is lehetet volna..én pedig el vesztettem az eszméletemet úgy fúródtam be pár rom közé,de szerencsére ki tudtam kecmeredni onnan amikor magamhoz téretem...szerencsére pár tiszt segítet nekem így pár felrázás után magamhoz tértem...sajnos a kommunikácó teljesen csődött mondott így nem sokat értettem abból amit az admirális mondott a lenti csatákról~

Szinkron



" szerintem még a Romulánok is ledobnának a hajójuk légzsilipjén ha meglátnának, minek kellene egy csapat vén, öszeasszott pappnak akkor? "
-By Commander Chazy-

"Many stand against us but they will never win,"
 (HU)
 
Smith
Dátum: Szerda, 2013-02-06, 22.27.13 | Üzenet # 27
A U.S.S Enterprise-J kapitánya
Csoport: Sorhajókapitány
Üzenetek: 1626
Kitüntetések: 21
Hírnév: 21
Helyzet: Nincs szolgálatban
Smith kapitány a hídon volt.
A nő a kapitányi karfát fogta miután kimondta a parancsát, és aggódott hogy mi lesz. Tudta az Enterprise túl közel van, és hamarosan nagy baj lesz ha a hajó orra közelebb kerül a várható robbanási epicentrumhoz.
Azonban sajnálatosan nem tudott mit tenni.. a nő belemarkolt a karfába miközben minden remegett körülötte és maga a hajó - a helyesen működő lengés csillapítók ellenére is - úgy kilengett a bal oldalra hogy a tiszten szolgálatban lévők durvát estek a földre, némejjek komolyan meg is sérültek.
Smith kapitány olyan erősen markolta a karfát hogy nem esett a székből ki, ám mereven a képernyőt szugerálta.
Kissé aggódott a Destryt miatt, de nem mutatta ki. Zöld szemei a képernyőről a diagnosztikai panelra vándoroltak, majd megérintette a komm jelvényét és minden mintha fényévekkel felgyorsult volna körülötte hirtelen:
- Orvost a hídra. Vészhelyzet. - Lekapcsolta az adást, ezzel el is indult az egyik sérült tiszthez hogy segíthessen rajta.



Eredeti küldetésünk a felderítés...hogy eljussunk oda ahová még ember nem merészkedett..
" History will never forget the name.. Enterprise "
 (HU)
 
LilyXiiyon
Dátum: Szombat, 2013-02-09, 23.10.40 | Üzenet # 28
-Horizon 6-Biztonsági főnöke
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 388
Kitüntetések: 13
Hírnév: 20
Helyzet: Nincs szolgálatban
Követtem Nubetet miközben folyamatosan fedeztem a csapatunkat.
~ Kezdek aggódni.. mi lesz hogyha még többen lesznek mikor tényleges ideérnek? ~ Gondoltam magamban majd bevágódtam Jerry és Nubet közé.
Hol az egyik hol a másik férfire néztem, majd vissza magam elé.
- Hát uraim, remélem hamarosan kikerülünk ebből a kutyaszorítóból. - Szóltam egy vad mosollyal az arcomon.


" http://stargatelegend.my1.ru/forum/ "

 (HU)
 
JackStroggos
Dátum: Hétfő, 2013-03-04, 12.32.22 | Üzenet # 29
Atlantis- biztonsági főtisztje
Csoport: Hadnagy
Üzenetek: 181
Kitüntetések: 11
Hírnév: 7
Helyzet: Nincs szolgálatban
Futottunk megállás nélkül és  nem akartam senkit sem félre hagyni főleg hogy most annyian voltak már lent hogy  akár  egy egész hadseregnyi embert is ki tudtak volna irtani ott lent..lehetet érezni minden mozzanatukat de  azt hittem végünk amikor talán úgy tűnt hogy még sem és  talán jön valamiféle   űr támogatás felülről és talán kifogják füstölni őket  ..legalábbis reméltem hogy ez így fog  történni..mert ha nem akkor nem sokáig tudjuk magunkat tartani..egy gyors kötözéssel kötöttem be  a kezemet ami megsérült de  nem volt vészes szerencsére..

 (HU)
 
AlanCromwell
Dátum: Hétfő, 2013-03-04, 18.34.10 | Üzenet # 30
Uss Beloiannisz Pszichológusa
Csoport: Hadnagy
Üzenetek: 92
Kitüntetések: 5
Hírnév: 3
Helyzet: Nincs szolgálatban
Ha legalább normálisan jutottunk volna ki, az ég szerelmére! 
De miért is kérek ilyet hisz még a felén sem vagyunk túl.. - Morogtam. Úgy éreztem magamat mint egy rossz katonai filmben csak épp bejátszások nélkül. Kezdtem kegyetlenül fáradni, minden testrészem sajgott és.. hogy az a ! 

Szóval az egyik pillanatban itt voltam, a másikban meg ott, majd futottam és csak futottam ahogyan csak tudtam. 
Minden egyes pillanatban, minden egyes lépésemkor felrémlett egy halvány gondolat hogy nem akarok meghalni. 
Úgy éreztem szétesek mire a komphoz érek de sikeresen beértem azt. Felugrottam rá és annak platójáról vetettem rosszalló pillantást Nubet Throvsonra,
- Nem indulnánk esetleg már?! - Kérdeztem miközben félig álltam félig guggoltam, és folyamatosan lőttem. 
Nem a legkényelmesebb pozíció volt, de így legalább tudtam hogy egyetlen árva lövedék sem fog telibe találni..
Vagyis reméltem... nagyon reméltem..


"Azt mondták csendes lesz.. azt mondták nem lesz veszélyes... tévedtek.. "
 (HU)
 
ValeriaKirk
Dátum: Hétfő, 2013-03-18, 18.15.41 | Üzenet # 31
A Horizon-6 operációs főtisztje
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 122
Kitüntetések: 12
Hírnév: 12
Helyzet: Nincs szolgálatban
~ Vajon odafenn az űrben mi történhetett? Vajon hányan semmisültek meg ma vagy hányan haltak meg? ~ Kérdeztem. Nem szoktam ilyet tenni, aggódtam azokért akik most minket fedeztek. 
Bár, magunkért is aggódhattam volna. 
Futottam utánuk, miközben legutolsóként, lemaradva lőttem a mesterlövészemmel amivel köztudott hogy csak így út közben lehetetlen tüzelni. Nem pontos lövéseket adva, botladozva futottam, de mikor előre néztem a porfelhőbe melyet a komp okozott a többiek körvonalait láttam csak. 
Vettem egy mély lélegzetet, átugrottam egy követ, majd megcsúsztam a porban, hátra estem, de kihasználva a lendületemet megfordultam és lelőttem két támadót akik túlerőben voltak és futottak felénk.. majd gyorsan felálltam és az utolsó pillanatban beugrottam a komp belső terébe. 
Végigbukfenceztem a belső platón, majd elterültem. A karom sérült volt de legalább megérkeztem..




" It is remarkable how similar the pattern of love is to the pattern of insanity."
 (HU)
 
BlakeMunro
Dátum: Hétfő, 2013-03-18, 18.23.30 | Üzenet # 32
Flotta admirális
Csoport: Star Trek In Future tag
Üzenetek: 208
Kitüntetések: 12
Hírnév: 10
Helyzet: Nincs szolgálatban
A harcok kezdtek lecsillapodni,és  talán a nagyobb harci szelek is leállni készültek..fel álltam a padlóról mert az előző támadásból elég nagy löketett kaptam és    a  szakállamat átvillágította  a  fény,az összes izzadtság csepp látszódott rajta ...bele töröltem az egyenruhámba és  rá néztem az elsőtisztemre..aki ott bénázott mint egy ötödikes..felszívtam  az orromat és  rá néztem  a  tudományos főtisztemre..de amire szólhattam volna akkorát estem az egyik tetrion lövedéktől ami ért minket hogy  majd nem megint kiestem,kiss híján  a székemből..akkor  csendült fel az admirális hangja hogy  kell egy-pár lövés lentre is..rácsaptam  a székem karfájára ami le esett mellém mert szét ment alattam..ÉLESÍTSENEK BE  KÉT TORPEDÓT ÉS  EGY FÉZER ÁGYÚT ÉS TÜZELJENEK AZ ADMIRÁLIST TÁMADÓ FRONTOT..MOST...ordítottam el magamat és  kezdett rázkódni megint a  hajó de szerencsére meg tudtam tartani magamat..



Tükör Univerzum:

"First goddamn week of winter"
 (HU)
 
ChazyMcCoy
Dátum: Hétfő, 2013-03-18, 19.38.55 | Üzenet # 33
U.S.S Destry-D -Orvosi főtisztje
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 86
Kitüntetések: 6
Hírnév: 6
Helyzet: Nincs szolgálatban
Legalább annyian voltak mint egy méhkas közepén és legalább olyan kevesen is voltunk ellenük!
Gyorsan futottam a többiek után, úgy követtem asszem az admirálist mint még soha semmikor. Kevés az a helyzet melyben jó vagyok, de futni ha több ellenség követ minket mint amit meg tudok számolni??? HOHOHÓ!!
Inkább nem is kommentáltam csak rohantam előre mikor elém vetődött Valeri Kirk és kilőtt belőlük párat. 
Eldöbbenve néztem hátra, aztán azzal a lendülettel fel is segítettem őt ő pedig mintha rock-etből lőtték volna ki futott. 
Én meg utána. Gyorsan felpattantunk és többen már sipákoltak hogy mikor indulunk. 
- HAMAROSAN! VAGY NEM URAM?  - Kérdeztem az admirálist túlkiabálva a fegyvertűz hangját.



 (HU)
 
Nubet
Dátum: Hétfő, 2013-03-18, 19.49.27 | Üzenet # 34
Titkos fegyverek bevetés korlátozója/hajó:Royal
Csoport: Adminisztrátorok
Üzenetek: 3629
Kitüntetések: 77
Hírnév: 41
Helyzet: Nincs szolgálatban
Válaszolni nem igazán tudtam mert azon nyomban,még jobban fülsikító hang közeledett hozzánk,amint kértem  a supportálást  a fenti hajóktól..pár percig csak csönd lett ,később pedig egyre  hangosabb zajok kezdtek el  lenni ...csak egy pillantásra kinéztem,a  komp és a  többi roncs takarásából és  akkor láttam meg hogy  ez már csak az üresség és  a fegyverek vízhangzása  a körletben ,ami szinte  fel rázta  az összes maradék állatot és  szinte  a természet hangja búgott csak..bár lehet hogy  a hajóról érkező ,torpedó illetve fegyverek hangja volt annyira hangos  hogy szinte  egy pillanatra megsüketültünk,de  legalább tudtuk hogy vége van..meg tudtuk védeni az Omeron kólóniát..pár pillanat múlva már helyzet jelentést is kértem  a  különféle hajóktól akik fent harcoltak a kolóniáért és  meg is kaptam a választ időben..úgy tűnt hogy  meg tudtuk védeni az Omeron kólóniát és  ezt csak a  Defense Force-nek köszönhette  mindegyik kolónista..szerencséjük volt,de  úgy éreztem hogy ezzel a  harccal talán sikerült egy kis időre  vissza  löknünk a támadásokat erről a  bolygóról és még jó néhányról is...örültem hogy sikerült..még jobban örültem neki hogy  sikeresek voltunk,és maradt még egy  remény sugár  a kolóniának hogy vissza tudják építeni mind azt ami volt valaha itt...

Küldetés lezárva


"Believe in Star Trek In Future "

Szinkron



https://twitter.com/airforcdirector



Jelenlegi Küldetés

Nyitó Videók

▉▉▉▉▉▉◤┳◥▉▉▉▉▉▉
▉▉▉▉▉◤┳┻┳◥▉▉▉▉▉
▉▉▉▉◤┳┻┳┻┳◥▉▉▉▉
▉▉▉◤┳━┳━┳━┳◥▉▉▉
 (HU)
 
Star Trek In Future-The future begins.... » - » Egyéb helyszínek » Omeron kolónia (Olson bolygó)
  • Oldal 1 / 1
  • 1
Keresés: