Üdvözöllek Spectator | RSS
Regisztráció | Belépés
[ Új üzenetek · Tagok · Fórumszabályzat · Keresés · RSS ]
  • Oldal 1 / 1
  • 1
A fórum moderátora: Szingularitás  
Star Trek In Future-The future begins.... » - » Egyéb helyszínek » P'jem
P'jem
Szingularitás
Dátum: Hétfő, 2013-04-22, 16.21.38 | Üzenet # 1
Fő Mesélő-Szituáció adó-St In Future intelligence
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 5642
Kitüntetések: 30
Hírnév: 11
Helyzet: Nincs szolgálatban
"P'jem"


Idő: 2802 Júniusa

A P'jem egy bolygón található a Vulkán és az Andor közt.
Sok vita és kétely tárgya volt a rajta található kolostor, amit az Andóriaiak a kettőezer egyszázas évek vége felé le is romboltak, azonban a kolostort újra építették az óta. A kolostor szent, és védett gyönyörű helyen található és mióta a Vulkániak és Andóriaiak békében állnak egymással minden évben Júniussal megtartják a kolostor ünnepét mely egy Vulkáni ceremónia keretén belül ünnepelnek.

Jerry G. Thomas nemrég érkezett le a P'jem nevezetű bolygóra egy komppal.
Mikor kilépett a nyári virágok édes illata fogadta. A bolygó növényzete közel sem olyan volt mint szülőbolygójáé, a Vulkáné; itt burjánzottak a virágok, a levegő pedig megtelt az élettel.
Habár a kolostor mely nem messze volt a dombon gyönyörű volt, és érintetlen csendes volt és tiszteletet parancsoló. Régi falai közt Jerry tudta hogy csakis halk szavakkal lehet bejutni, és nyugodtan, csendben közlekedni.
Jerry elindult a kedvenc ösvényén mely bal-és jobb oldalán virágok voltak és hamarosan egy ismerős alakkal találkozott szemben: magas nő, fekete hajú, tradícionális Vulkáni ruhát viselt. Ashley Smith kapitány.
Az Enterprise kapitánya nemrég érkezett a bolygóra hogy tiszteletét tegye ott, rózsaszínes ruhát viselt és papucsot, valamint egy féloldalas háti táskát. Jerry köszöntötte őt, majd beszédbe elegyedtek.
A nap melegében Lauren Cross ekkor landolt a Defiance űrkomppal. A lány egy pár napos szabad napot kapott, amiből kettőt pusztán az ide jövetellel töltött el. A Destryt ugyanis még mindig az ismeretlen űrben, a kiterjedésben volt; ami elég messze található a békés vidékektől. Lauren fáradt volt, de büszke arra hogy egyedül tette meg ezt az utat a komppal: volt is oka büszke lenni.
Mikor kiszállt megigazította magán a civil ruháját...és az volt az első gondolata hogy túl meleg van. Igaza is volt hisz a bolygón harminc fok körüli volt a nyári átlag hőmérséklet.
Lauren ez után elindult, az ösvény felé. Térkép nélkül is tudta hogy merre kell mennie, elég volt számára egyszer csak átnézni azt. Valahogy megmaradt a fejébe vagy csak túl egyszerűen építkeztek a Vulkániak?
Ahogy előre haladt egy szokatlan látványra lett figyelmes: egy csapat Andoriai... és Lissant. Lissan a követség embereivel volt, többek között egyik barátjával az Andóriai Nagykövettel. 
Mivel ez az ünnep az Andóriai történelmet is érinti, ezért Lissan úgy gondolta hogy a nagykövet asszonnyal, Senner-rel tart hogy megünnepelhessék a békét. A békét melyet nehezen vívtak ki, és meg akartak őrizni. Senner nem igazán volt oda a Vulkániakért de háborúzni sem akart ellenük; tisztelte azok hitét a logika iránt csak nem osztotta. 

Randy már egy ideje ott volt azonban. A padon ücsörgött gondolataiba merülve, és a történéseket csendben figyelte. Barátok és régi kolegák gyülekeztek a kolostor szinte ősi falai előtt... a kevés pillanatok egyike volt amit békének neveztek.

( Jerry - Smith - Lauren - Lissan - Randy -  Szingularitás)




A mesélők is folyton az igazságot mondják, csak épp ők másként realisták; hát ez a csodatételük titka.

https://www.wattpad.com/user/Bati1989

... Ha jó történetet akarsz színezd ki a mondani valód mert a személyiséged nélkül semmit nem ér a fórum....
The world so cold....

Olvass, ne nézz...

== >>PROFESSIONAL FUN MAKER FROM 2008 =) <<==
 (HU)
 
JerryGThomas
Dátum: Szerda, 2013-04-24, 00.57.27 | Üzenet # 2
Royal Taktikai főtisztje
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 3700
Kitüntetések: 42
Hírnév: 37
Helyzet: Nincs szolgálatban
A kabinomban voltam,egy rövid szolgálat után épp pihenni készültem amikor a komputerem csipogni kezdet.Meg néztem mi jött nem hívás érkezett hanem egy vulkáni üzenet jött egy meghívó jött a számomra a kolostor ünnepére kaptam meg hívást.Gyorsan írtam az admirálisnak egy üzenetet."Uram elnézést hogy e levelemel zavarom szeretném ön el hívni a kolostor ünnepére ez ünnep fontos a vulkániak számára ezért szeretnék ha el jönne mint a barátom.Üdvözlettel Jerry".Majd el küldtem az üzenetet.Az üzenet küldés után gyorsan át öltözök a vulkáni ruhámba és gyorsan össze csomagolok pár dolgot és egy komppal megyek a meg adot helyre a P'jemre.A komp pár óra után leszáll a bolygóra a rámpa ajtaja ki nyílik.Kilépek a szabadba kellemes meleg és finom virág illat fogadott.Lassan el indulok a kedven ösvényemen ennek az ösvénynek mindkét oldalán virágok nyíltak csodálatos látványt nyújtottak el mosolyodom nem is tudom mikor voltam itt utoljára.Szép lassan lépkedem a kolostor felé amikor az ösvény legszebb részén bele futok Smith kapitányal találtam szembe magamat Smith kapitány magas volt a haja ében fekete volt és az elengedhetetlen tradicionális vulkáni ruhája volt rajta ahogy én rajtam is.Eredményes életet!köszöntöm a a vulkáni nőt.Hogy van?hogy szolgál az egészsége?kèrdezem tőle.Nagyon Őrülök hogy el jöhettem ide már nagyon erős honvágyam volt,már alig emlékeztem hogy milyen gyönyörű volt ez a hely,nagyot sóhajtok majd a kolostorra nézek amíg Smith kapitány válaszol.

 (HU)
 
Smith
Dátum: Hétfő, 2013-04-29, 22.09.19 | Üzenet # 3
A U.S.S Enterprise-J kapitánya
Csoport: Sorhajókapitány
Üzenetek: 1626
Kitüntetések: 21
Hírnév: 21
Helyzet: Nincs szolgálatban
Smith kapitány már korán reggel elérkezett a P'jemre. 
A bolygó nagyon közel állt hozzá, hisz fiatalabb korában számtalanszor ellátogatott ide. A nő most nem mint csillagflotta tiszt, hanem mint Vulkáni érkezett a bolygóra. A kolostorok ünnepe. Az az ünnep volt amit a leginkább kedvelt - már amennyire ő kedvelt bármit is - az az ünnep volt amire sokat készült előtte levő napon. 
A szokásos meditáció sorozat mellett amit minden napi rutinjában az egység logika fenntartása miatt alkalmazott, gyakorlatokat is végzett a Lirpájával. A Vulkáni harci eszköz - mely leginkább egy Földi kardra emlékeztette valamelyest. - könnyű volt, de Smith amúgy is képzett volt annak használatában. 
Hamarosan még napkeltekor meg is érkezett a komppal, és mikor kilépett annak ajtaján a P'jem napjának legelső sugara világította meg a fehér bőrét. 
Egy olyan felemelő érzés kerítette őt körbe amit már régóta nem érzett. Hogy tartozik egy közösségbe ahol meg is értik a hitét. Az emberek ugyanis nem mindig értették őt meg, a gondolkodását vagy a viselkedését. 

Megigazította magán a rózsaszín hagyományos ruháját, és a féloldalas táskáját melyben egy kommunikátor, egy hangfelvevő eszköz, és egy üveg víz volt aztán elindult. 
A virágok illata, és a nap fénye szinte felébresztették a kapitány érzékeit. 
Egy ideje már ott volt, beszélgetve Siperrel egy régi akademista társával amikor Jerry G. Thomas, egy újabb ismerős került eléje. 
A nő Vulkáni köszöntéssel üdvözölte a hadnagyot miközben kihúzta magát. 
- Hosszú és eredményes életet magának is Mr. Thomas. - Szólt. - Én is nagyon örülök hogy itt lehetek. Régen nem jártam már se itt se a Vulkánon, örömteljes a vissza jövetelünk úgy vélem mindkettőnknek. - Vallotta be a nő. - Ön hogy van?



Eredeti küldetésünk a felderítés...hogy eljussunk oda ahová még ember nem merészkedett..
" History will never forget the name.. Enterprise "
 (HU)
 
Lauren_Cross
Dátum: Kedd, 2013-04-30, 19.21.01 | Üzenet # 4
A.S.F. Fenrir kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 1149
Kitüntetések: 19
Hírnév: 29
Helyzet: Nincs szolgálatban
Június.... Pont a legmelegebb időszak... Legalábbis otthon, ami igen messze van a P'Jem-től. Kaptam pár nap szabit, így eljöttem ide... Na de az út, amíg ideértem... Na az nem volt semmi.. Két napig mentem egyedül abban a fránya kompban... Még jó, hogy volt zeném.. El voltam legalább...
A Defiance egy igen jó kis komp.. kényelmes és viszonylag nagy egy embernek. Arra pont jó volt, hogy ne kelljen két napig egy pózban ülnöm....

Mikor odaértem, letettem a kompot, összeszedtem kellő cuccaimat -ami nem volt sok- egy hátizsákba, majd kinyitottam a hátsó ajtót és kiléptem rajta.... Meg jó hogy volt rajtam napszemüveg, mert igen nagyon a szemembe világított a kavcos nap... Két napot töltöttem a kompban, így nem csoda, hogy zavar a fény... lejjebb vettem a világítást arra a két napra, mert jobb szeretem a sötétet s közben a csillagokat nézni...

Táskát letettem, megigazítottam a ruhám... Gondolni se mertem, hogy bármilyen ünnepi ruhát hozzak.. Utálom őket.. Inkább egy fekete cipőben, rövid farmerben és fehér blúzban jöttem... Pont jó volt, bár lehet a neon zöld cipőfűző kicsit sok lesz, de nem baj... Majd nem néznek le, ennyi...

Táskám fölvettem, kompot lezártam.. Kissé úgy éreztem magam, mint a Földi filmekben, amikor bekapcsolják a riasztót a kulcson lévő biszbasszal... Szívtam egy nagyot a levegőből -ami telítve volt virág illattal- majd elindultam...

Nem sokat tudtam erről az ünnepről, sem arról az incidensről amit állandóan emlegetnek az Emberek első idetévedéséről... Nem is nagyon érdekelt, hisz én nem vagyok Ember... Oké.. a csontpengéket és a ruhám alatt elrejtett farkincám leszámítva tök úgy nézek ki mint a Humánok, na de aki akarja, úgy is meg tud különböztetni tőlük...

Baromi meleg volt.. Vagy harminc fok... Nagyon is emlékeztetett a Méros-i nyarakra... Csak azok melegebbek és esősek...
A térkép amit megnéztem még a kompon, elég jól berögzült a fejembe, de mondjuk nem is túl bonyolult a dolgok elrendezése... Talán túl logikus is.. A támadóknak könnyű dolguk van vele...

A távolban, egy csomó hupikék törpikét pillantottam meg... Felismertem az egyiket, mert a L'espoir paradicsomja... vagyis parancsnoka az...
-Kéne köszönni, vajon emlékszik rám? -kérdeztem magamban, majd elfogó pályára álltam...

-Hello! -köszöntem oda neki- Lauren, ha nem emlékeznél.... -mondtam vigyorogva....
Reméltem, hogy nem fog magázódni, mert azt ki nem állhatom...


"Life is your Battle to be Fought!"

--Lauren Cross.... Nemeses - Admin/Storyteller


Az üzenetet módosította Lauren_Cross - Kedd, 2013-04-30, 19.22.08
 (HU)
 
Andora
Dátum: Kedd, 2013-04-30, 19.39.11 | Üzenet # 5
USS L'espoir -Parancsnok/elsőtiszt
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 875
Kitüntetések: 6
Hírnév: 14
Helyzet: Nincs szolgálatban
Ez az az ünnep, amit már rég óta vártam az évbe, a kolostor ünnepe, amikor a fajom az Andoriaiak, illetve a Vulkániak közötti békét ünnepeljük.
A békekötéshez vezető út: A huszonegyedik században, még a Föderáció kora előtt, igen feszült volt viszonyuk a környező fajokkal, különösen a legközelebbi rendszerrel, a Vulkánnal, amely számos fegyveres konfliktusban ütközött ki. Pl. 2151-ben a P´Jem-en található ősi vulcani szentélyt a Thy´lek Shran parancsnok vezette andoriai gárdisták megtámadták, hogy bizonyítékot találjanak a vulcaniak állítólagos kémkedésére. Jonathan Archer kapitányt s néhány társát is foglyul ejtették a kolostor lakóival egyetemben, ám a ˝rózsaszínbőrűek˝ - ahogy az embereket gúnyolták – a szökés során akaratlanul is Shran malmára hajtották a vizet, hiszen a kapitány leleplezte a kolostor alatt megbúvó hatalmas interplanetáris lehallgatóállomást. A következő évben pedig a Birodalmi Gárda flottája földig rombolta a monostort. Ennek a harcias korszaknak az emberek megjelenése vetett véget: miután az Enterprise kapitánya, Jonathan Archer, dacára a vulkániakkal való szövetségének, segített Shrannek, az andoriai Birodalmi Gárda főtisztjének leleplezni egy álcázott vulkáni katonai megfigyelőállomást, az andoriaiak megbíztak benne, és kérték Archer közvetítését a vulkániakkal való béketárgyalásokban. Archernek, Soval vulkáni követnek és Shrannak - bár a vulkáni és az andoriai háborúpártiak is fenyegették az életüket - sikerült megakadályoznia a bolygóközi háborút, amely mindkét civilizációt elpusztította volna. Az andoriaiak is részt vettek a vulkániakkal közösen azokon a tárgyalásokon a Földön, melyek lezárták az ilyesfajta ellenségeskedést, és megvettették a Föderáció alapjait.

Ezért, mikor felkértek, hogy segítsek a nagykövet asszonynak az ünnep előkészületeiben és megtartsában azt örömmel elfogadtam.
Így összepakoltam a szükséges holmikat, és 2 héttel az ünnep előtt elindultam a bolygóra. Szerencsére nem voltam túl messze a rendszertől, így nem kellett túl sokat utazni, komppal 1 nap alatt odaértem a P'jem nevű bolygóra, mert itt lesz megtartva a ceremónia. Ez a bolygó az Vulcan és Andor között található, vagyis pont ideális hely mindkét faj számára. Már sokszor jártam ezen a bolygón, de mindig gyönyörködök a hely szépségében. Tele van a hely szép virágokkal és a levegő is jó friss. Az időjárás pedig általában mindig meleg, most is kellemes volt az idő. De még a délelőtti órákba érkeztem a bolygóra, így még nem volt olyan meleg, mert május végén, illetve júniusba, júliusba, augusztusba a jellemző átlag hőmérséklet 30-35 fok körül alakul.
Az újjáépített kolostor se néz ki rosszul, szinte vonzza az ember tekintetét. Magamhoz vettem a táskámat, és elindultam a kolostor felé. Mikor odaértem pont ott volt a nagykövet asszony.
"Asszonyom"-szólítottam meg mikor odaértem.
Ezután elkísért a szállásomra, majd neki is kezdtünk az előkészületeknek. Feldíszítettük a kolostor és a környéket, majd a ünnep napja előtti délelőtt asztalokat illetve székeket is állítottunk, ahova a vendégek majd le tudnak ülni beszélgetni és étkezni.

Az ünnep reggelén lezuhanyoztam, majd magamra öltöttem az ünnepi ruhámat:

Majd elindultam a kolostor felé, ahol a nagykövet asszonnyal, és a követség többi emberével találkoztam. Szerencsére ma is kellemes, napsütéses volt az időjárás.
"Jó reggelt."-köszöntem mikor odaértem.

Majd sétálni indultunk a környéken, és beszélgetésbe kezdtünk. Sok ember jött űtközbe velünk szembe, meg is jegyeztem magamba, hogy népes társaság fog azt hiszem összegyűlni.
Sokan komppal érkeztek a bolygóra, így forgalmas volt a légtér is.
Tőlem nem messze meg láttam Laurent is. Úgytünt ő is észre vett, mert elindult felém. Mikor a közelbe ért köszönt, meg bemutatkozott, ha véletlen nem emlékeznék rá. De a kapitányom lányát azért csak nem felejtem el.
"Hello Lauren. Szép napunk van ma. És igen, emlékszem rád, te vagy a kapitányom lánya. Igaz már rég találkoztunk, és milyen a csillagflottás élet?"-feleltem neki.
Jó volt újra látni, utoljára még a zászlóssá avatásán találkoztam vele.




"Kindness is more important than wisdom, and the recognition of this is the beginning of wisdom."

"We are all travelers in the wilderness of this world, and the best we can find in our travels is an honest friend."

"The average dog is a nicer person than the average person."

"Friend is someone who understands your past, believes in your future, and accepts you just the way you are."


Az üzenetet módosította Andora - Kedd, 2013-04-30, 19.46.02
 (HU)
 
RandyHarris
Dátum: Csütörtök, 2013-05-02, 16.01.12 | Üzenet # 6
U.S.S.Endeavour-Taktikai főtisztje
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 23
Kitüntetések: 1
Hírnév: 6
Helyzet: Nincs szolgálatban
Ideje volt egy kicsit pihenni..sok munka volt a napokban,sok minden és mindenki forgott kockán de nyertünk..végtére,nyertesnek könyveltem el magamat amiért sikerült vissza szereznem néhány szabad órát ,és talán most ténylegesen pihenhettem ha csak pár napról volt szó akkor is..csak Iris,hiányzott..de nem egy kicsit..de sajnos a kapitány,már csak ilyen volt ha ki kellet adni szabadságot akkor sem egy időben adta ki nekem és Irisnek,még véletlenül sem...mit is vártam, a kapitány mindig is a szabályok mestere volt még ha talán ezt nem is nagyon adta néha,tudtára az embereknek..

Nem rég érkeztem csak le a bolygóra,ami a számomra gyönyörű volt..mindig is szerettem a Vulkánt,és az ahhoz közeli holdakat és bolygókat is..emlékszem hogy mennyit jártunk ide is Iris-el..még akadémista korunkról emlékszem,hogy valamennyi logikával kapcsolatos óránk itt zajlott le..sóhajtottam egyet ,majd vettem egy mély lélegzetett a nehéz levegőből ,ami a tiszta ugyan de teljesen felforrósított volt ..
Az égen szokás szerint még egy árva felhő sem volt,inkább pirosas-sárgás képe volt ezekben az órákban az égnek ,és tömérdek Vulkáni volt ahová csak a szem el látott..épp hegyet készültem mászni mivel elég sok volt ott,természetesen olyan meleg volt a kezemnek a szikla,is amit épp megfogtam hogy csak újj nélküli kesztyűben tudtam meggfogni,ami pont ilyenekre volt tervezve..ahogy felhúztam magamat az egyik nagyobb sziklánál..kifújtam a levegőt a tüdőmből,majd fel vettem a sapkámat és a napszemüvegemet is..kelllet a védelem hiszen könnyen le is éghetett az ember..egy pillanatra le is ültem majd,elő vettem a fényképező képemet .....magam felé tartottam majd,le fotóztam magam majd a területet a távolból..jó sok kép volt benne..körübelül 100-150 kép is össze gyűlhetett talán..már benne..mindig el küldtem őket Iris-nek ,kommlinken vagy amin csak tudtam de ő is mindig ezt tette ha külön szünetre küldtek minket..mondjuk ezen már meg sem lepődök,hogy mennyi kép volt,...hiszen volt miről képeket csinálni..vissza ültem az egyik közeli kőre,majd meg jegyeztem hangosan..

-Igen..de jó is lett volna..

Jegyeztem meg félhangosan mivel arra gondoltam hogy milyen jó is lett volna ha Iris itt lett volna velem,de hát ez volt..ezt kellet szeretni..majd csipogni kezdett a beállított időzítőm..

-hmm...ünneplés idő van..

Mondtam hangosan magamban,mi közben egyedül ültem a kő szélén majd beszívtam a levegőt,és ittam egy kis vizet , a palackomból ami az övemen volt..majd vissza tettem..és fel álltam ..

-na jó ideje vissza menni..

Szóltam magamban hangosan ,majd elindultam a köveken keresztül lefelé mi közben ki biztosítottam kötélell magamat..és ahogy leérkeztem ,kicsit kifújtam magamat mert már legalább 2 órába telt le jönni és plusz ennyi idő volt feljutni oda,majd elindultam a város felé..ahogy beértem kistvárva a ,város részbe ami tele volt kolostorokal és monostorokkal is,próbáltam kicsit kifújni magamat..mi közben le ültem egy közeli padra ,és néztem ahogy mindenki egybe gyűl..régi ellenségek ,régi barátok ...


 (HU)
 
Szingularitás
Dátum: Hétfő, 2013-05-06, 17.57.34 | Üzenet # 7
Fő Mesélő-Szituáció adó-St In Future intelligence
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 5642
Kitüntetések: 30
Hírnév: 11
Helyzet: Nincs szolgálatban
Jerry és Smith kapitány tovább folytatták a beszélgetést mikor Hutchinson admirális is csatlakozott hozzájuk. Az admirális arról kezdett el beszélni hogy mennyire változatosnak és hangulatosnak tartja a Vulkáni kultúrát, és hogy örül hogy itt lehet. Ekkor szólalt meg a kolostor harangja, ami azt jelentette hogy ideje elkezdeni a ceremóniát. 
E közben Randyhez lépett T'vala is, egy magas Vulkáni nő. T'vala Randy Akadémiás barátja volt, a nőt nagyon meglepte így hogy itt találta Harrist. 
- Hosszú és eredményes életet Randy. Hogy lehet hogy magát itt találom? - Kérdezte majd végig mérte őt kék szemeivel egy kicsit (De csak nagyon kicsit) flegma arccal. 
- Hiányzik önről a ceremóniális ruha Randy. Ha gondolja adok egyet kölcsönbe. - Szólt. A ceremónia kezdetét jelző harangra hátra fordult: a nap fényessége épp gyönyörűen megviágította a kolostor magas épületét.  
Lauren a viszonytagságairól mesélt ekkor Lissannak.  A harang erős kongásától mindenki csendbe maradt, és mire folytatta volna már Senner nagykövet asszony intette Lissant hogy induljanak el azon az ösvényen ahol az első Andoriai csapatok először végig járták a kolostor környékét. 
Lissan intett a többieknek, és mivel Lauren épp a közelben volt így rögtön Lissan után követte a kékeket. 
Az ösvény szűkös volt, egyszerre csak egy fő léphetett rá és hosszan elnyúló. Körülötte csodaszép virágok nyíltak, a fák pedig oltalmozó árnyékot. 

( Lissan - Lauren - Jerry - Smith - Randy - Szingularitás)




A mesélők is folyton az igazságot mondják, csak épp ők másként realisták; hát ez a csodatételük titka.

https://www.wattpad.com/user/Bati1989

... Ha jó történetet akarsz színezd ki a mondani valód mert a személyiséged nélkül semmit nem ér a fórum....
The world so cold....

Olvass, ne nézz...

== >>PROFESSIONAL FUN MAKER FROM 2008 =) <<==
 (HU)
 
Andora
Dátum: Szerda, 2013-05-08, 19.17.39 | Üzenet # 8
USS L'espoir -Parancsnok/elsőtiszt
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 875
Kitüntetések: 6
Hírnév: 14
Helyzet: Nincs szolgálatban
A sok bent lét után, ahogy segítettem az előkészületekben, most jó volt egy kis friss levegőt szívni.
Sok munka volt a napokban, de legalább minden a helyén. Sikerült mindennel időbe kész lenni, még sétálni is volt idő, és még Laurennel is találkoztam. Jó volt vele újra találkozni.

Elmondta, hogy nem volt könnyű eddig a csillagflottás élete, és most párnap szabadságot kapott és idejött pihenni. Csak a párnapos szabadságból 2 napot így is kompba töltött idefele, mert a Destryt, amin szolgál távol, a kiterjedésben tartózkodik.
Már egyre jobban belemerültünk a beszélgetésbe, mikor harangkongatásra lettem figyelmes, vagyis nemsokára megkezdődik a ceremónia.
'Na nemsokára megkezdődik a várva várt esemény.'-gondoltam magamba.
Így a nagykövet asszonnyal el kellett indulnunk vissza a kolostor felé, pedig még szívesen beszélgettem volna több időt Laurennel, mert elég rég találkoztunk.
-"Gyere Lauren".-mondtam neki, hátha ő is csatlakozik hozzánk.

A múlt tisztelete jeleként azon az útvonalon indultunk el, ahol az első Andoriai csapatok végigmentek a kolostor környékén. Nagy örömmel fogadtam, hogy csatlakozott hozzánk Lauren is.
Az ösvényen, amin végig mentünk keskeny volt, egyszerre csak egy ember fért el rajta.
"Csak ön után Nagykövetasszony."-mondtam Senner nagykövetnek, így magam elé engedtem, és így folytattuk tovább az utat.
A környék csodaszép volt, tele virágokkalal, és fákkal. A fák legalább egy kis árnyékot is adtak, így kevésbé lehetett érezni a nagy meleget. És a nap fényétől a kolostor kész palotának tűnt, olyan szépen csillogott.

Szépen lassan végigjártuk az ösvényt, és mire a végére értünk, és a kolostor elé érkeztünk már szép tömeg gyűlt össze. Szinte a galaxis minden tájékáról érkeztek vendégek.
"Bocsi Lauren, de azt hiszem most el kell válnunk egy kis időre, remélem még összefutunk az itt tartózkodásod alatt."-mondtam szomorúan Laurennek, mert a ceremónia idejére el kellett válnunk.




"Kindness is more important than wisdom, and the recognition of this is the beginning of wisdom."

"We are all travelers in the wilderness of this world, and the best we can find in our travels is an honest friend."

"The average dog is a nicer person than the average person."

"Friend is someone who understands your past, believes in your future, and accepts you just the way you are."


Az üzenetet módosította Andora - Szerda, 2013-05-08, 19.32.08
 (HU)
 
Lauren_Cross
Dátum: Szombat, 2013-05-11, 15.49.43 | Üzenet # 9
A.S.F. Fenrir kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 1149
Kitüntetések: 19
Hírnév: 29
Helyzet: Nincs szolgálatban
Csak vigyorogni tudtam Lissan válaszára... Úgy tűnt tényleg egy nehezen felejthető figura vagyok. Vagy csak túlzottan felhívom magamra a figyelmet? Ki tudja, de ez vagyok én. Mindig is a középpontban voltam akár akartam, akár nem... Vagy ha nem is a középpontban, de mindig volt ki "szórakoztasson"...

-Hát... Nehéz... Elég nehéz. Kicsit más mint amilyennek gondoltam, de meg lehet szokni.. Még élvezem is, bár kicsit furcsa, hogy parancsokat kell teljesítenem. Sok munka van a Destryt-en, de jól el vagyunk... Most kaptam pár napnyi szabadságot, s gondoltam eljövök ide, bár azt se tudom mi folyik itt... Főleg, hogy hulla vagyok a két napi utazástól.... -magyaráztam, mikor megszólalt az a fránya harang és Lissan csak úgy megfordult....
Baró.. megint félbeszakítanak...
A volt parancsnokom el is indult valami ceremónia felé a többi kék egyénnel egyetemben és megkaptam, hogy kövessem...
"Gyere Lauren" -mondta amire én rögtön rávágtam volna, hogy "Mi vagyok én? Kutya?" de nem tettem, inkább zsebre dugtam kezeim és követni kezdtem a rövid hullámhosszú színben világító lényeket....

Ahogy mentünk a virágos ösvényen, egyszer csak odafordult és elköszönt.... Néztem rá nagyot, majd leültem a legközelebbi ülésre alkalmas felületre...


"Life is your Battle to be Fought!"

--Lauren Cross.... Nemeses - Admin/Storyteller
 (HU)
 
JerryGThomas
Dátum: Szombat, 2013-05-18, 00.34.59 | Üzenet # 10
Royal Taktikai főtisztje
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 3700
Kitüntetések: 42
Hírnév: 37
Helyzet: Nincs szolgálatban
Be kell vallanom nem emlékszem mikor voltam itt utoljára,köszönöm jól vagyok ,de azt hiszem kis koromban egyszer jártam itt.Majd egy ismerős hangot hallok meg az admirális volt.El mosolyodom mert meg örültem hogy itt van.Az admirális változatosnak és hangulatosnak tarja a kultúránkat,mielőtt meg szólalnék tisztelgek.Ez igy igaz uram örülök hogy látom.Majd mielőtt meg szólalhattam volna meg szólalt a ceremóniát jelző harang.Szép lassan el indultunk az ösvényen a nap sütött és élveztem ahogy a bőrömet melegítette de néha néha egy egy fa lombja el takarta a nap sugarait kellemes hűs árnyékot adva.Mielőtt az ösvény le szűkült volna előre engedtem Smith kapitányt és az admirálist,nagyon boldog voltam lassan el értük a kolostor be járatát nagyon halkan és némán léptünk be a szentélybe.

 (HU)
 
Smith
Dátum: Szerda, 2013-05-22, 17.28.45 | Üzenet # 11
A U.S.S Enterprise-J kapitánya
Csoport: Sorhajókapitány
Üzenetek: 1626
Kitüntetések: 21
Hírnév: 21
Helyzet: Nincs szolgálatban
Smith kapitány bólintott Jerry felé.
- Egyet értek. Nekem is hiányzott a kolostor, és Vulkán is ám foglalatosságom egyik hátul ütője hogy nem látogathatom meg a bolygóm ami felettébb sajnálatos. - A nő ekkor pillantotta meg Hutchinson admirálist. 
Megfordult feléje, és köszönt neki egy Vulkáni szalutálással, majd vissza fordult a harang szó hallatán a kolostor irányába. 
- Ha emlékezetem nem csal, akkor indulhatunk.- Mondta hangjában haloványan megbúvó izgatottsággal. -  Nem szándékozom elkésni, az több mint .. kínos lenne. - Majd hátra fűzött kezekkel elindult előre az ösvényen. 
Menet közben hátra pillantott Jerryre. 
- Ez az erdő gyermek kori emlékeimet idézi fel.. akkor sokat jártam ide okulni.- Vallotta be a nő.



Eredeti küldetésünk a felderítés...hogy eljussunk oda ahová még ember nem merészkedett..
" History will never forget the name.. Enterprise "
 (HU)
 
Szingularitás
Dátum: Szombat, 2013-07-20, 19.29.08 | Üzenet # 12
Fő Mesélő-Szituáció adó-St In Future intelligence
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 5642
Kitüntetések: 30
Hírnév: 11
Helyzet: Nincs szolgálatban
Mihelyst odaérkeztek az ösvényen keresztül a kolostorhoz ketté oszoltak az épület előtt lévő főtéren:
az Andóriai vendégek a bal oldalra álltak, a Vulkániak a jobbra, a többiek pedig a megmaradt helyre mely körübelűl egy láthatatlan kört zárt be. 
T'vala egy vastag könyvet cipelt, ekkor vette ezt észre Randy. A nő bicecntett a férfinak, hogy most mennie kell.
Könnyű léptekkel állt oda a Vulkáni fő apáthoz, egy idős Vulkáni férfihez, és adta a kezébe a könyvet. 
A másik oldalon egy másik -ám legalább ugyan olyan vastag könyvet - adott át Lissan Senner nagykövetasszonynak. 
A hirtelen bekövetkezett csendben aki nem volt jártas ilyen helyzetekben beszélgetni kezdett volna, ám egy-egy olyan Vulkáni aki az illető háta mögött állt tisztelet tudóan, finoman oldalba bökte.. így végtére is csend kerekedett.
A Vulkáni fő-apát, S'ntre kezdte meg a beszédét:
" Évszázadokkal ezelőtt itt egy olyan hely állott amit őseink keze emelt. " - kezdett bele a mondataiba, majd belenézett a könyvbe de nem annak a szövegét olvasta, úgy tűnt csak a történelmi mélységekbe révedt el egy pillanatra. 
" A hely neve P'jem lett, és itt annak éltünk ami fajunkat meghatározza. De akkoriban még kétesen viselkedtünk a mostani szövetségeseink az Andóriaiak- kal szemben. Sajnálatos módon nem a logika, hanem az ellenségeskedés, és kutatásunk ahoz hogy megvédjük azt ami a mienk ahhoz vezetett végül hogy az ősi kolostort lerombolták. Pedig akkoriban még Föderációs.. barátaink, az emberek kik ide keveredtek figyelmeztettek hogy nem lesz jó vége a túlzott logikátlanságnak.
Az évek múltak, és végre sikerült egy olyan.. barátságot létrehoznunk az Andóriaiakkal ami megváltoztatta a bolygó, és a kolostor helyzetét. A mai napon azért gyűltünk össze hogy megemlékezzünk a békéről mely végre itt honol. Arról hogy meg kell őriznünk ezt a békét, és hogy fenntartsuk az újjá épített kolostor állapotát." 

S'ntre befejezte a beszédét, aztán az Andóriaiak következtek. Az Andóriai nagykövetasszony előlépett, majd rövid köszöntője után Lissan-ra nézett aki a bal oldalán állt:
"Most szeretném ha te is szólnál pár mondatot Lissan. - Mondta a nő aki igen jó barátságban volt vele. - " kérlek..." - tette hozzá.

( Lissan - Jerry - Lauren - Smith - Randy - Szingularitás) 




A mesélők is folyton az igazságot mondják, csak épp ők másként realisták; hát ez a csodatételük titka.

https://www.wattpad.com/user/Bati1989

... Ha jó történetet akarsz színezd ki a mondani valód mert a személyiséged nélkül semmit nem ér a fórum....
The world so cold....

Olvass, ne nézz...

== >>PROFESSIONAL FUN MAKER FROM 2008 =) <<==
 (HU)
 
Andora
Dátum: Szombat, 2013-07-20, 21.32.53 | Üzenet # 13
USS L'espoir -Parancsnok/elsőtiszt
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 875
Kitüntetések: 6
Hírnév: 14
Helyzet: Nincs szolgálatban
Miután sajnos elkellet válnom Laurentől egy kis időre a nagykövet asszonnyal elindultunk a kolostor felé, ahol már elég sokan kezdtek lenni, mert nem sokára kezdetét veszi a megemlékezés. Mikor odaértünk látom, hogy a vendégek között kisebb megoszlás alakult ki. Az Andóriaiak a kolostortól balra álltak, a Vulkániak pedig a jobb oldalra, a többi faj pedig a többi helyen oszlott el, egy kört alkotva a pódium körül.

Mikor mi megálltunk a megadott helyen a nagykövet asszonnyal a táskámhoz nyúltam, hogy odaadjam a hozott ajándékomat, egy könyvet, aminek a címe Vulcan.
Odafordultam a nagykövet asszonyhoz és egy rövid beszédet intéztem hozzá:
"Nagykövet asszony ezt a könyvet a barátságunk és megemlékezés jeléül szeretném sok szeretettel átadni."
A nagykövet asszony megköszönte, majd elvette a könyvet.

Ezt követően meg is kezdődött a megemlékezés. Elsőként a Vulkáni fő-apát S'ntre mondott beszédet. Elmondta, hogy kezdettbe a Vulkániak még nem voltak túl nyitottak az Andóriai faj felé, és kisebb harc is kialakult, ahol a kolostor is elpusztult. De aztán sok év után mégis barátság alakult ki a két faj közt. És hogy a mai nap szerepe is előjöjjön a végén hozzáfűzte:
"A mai napon azért gyűltünk össze hogy megemlékezzünk a békéről mely végre itt honol. Arról hogy meg kell őriznünk ezt a békét, és hogy fenntartsuk az újjá épített kolostor állapotát."

Ezután a nagykövet asszony tartott egy rövid köszöntött, és megkért ezután hogy tartsak egy rövid beszédet.
"Hölgyeim és uraim, illetve nem nélküliek.
Azért gyűltünk most itt össze, hogy megemlékezzünk a 22.században történt kolostori incidensről. Szeretném röviden bemutatni az incidenst: Amikor is az Enterprise kapitánya, Jonathan Archer kapitány és T'Pol első tiszt, valamint Tucker főgépész meglátogatja ezt a bolygót, és foglyul ejtik őket, amikor megszeretnék látogatni a kolostort. Az andóriaiak vezetője Shran elmondja, hogy innen kémkednek a vulkániak az andoriaiak után. És a szökés során akaratlanul is Shran malmára hajtották a vizet, hiszen a kapitány leleplezte a kolostor alatt megbúvó hatalmas interplanetáris lehallgatóállomást. A következő évben pedig a Birodalmi Gárda flottája földig rombolta a monostort.
Később Archernek köszönhetően sikerült barátságot kötnie a két népnek. Reméljük, most már örökre megmarad a két nép közötti barátság, és többé nem lesznek ilyen incidensek.
Köszönöm a figyelmet. További kellemes megemlékezést kívánok."

Fejeztem be a beszédet, majd visszaléptem a nagykövet asszony mellé.





"Kindness is more important than wisdom, and the recognition of this is the beginning of wisdom."

"We are all travelers in the wilderness of this world, and the best we can find in our travels is an honest friend."

"The average dog is a nicer person than the average person."

"Friend is someone who understands your past, believes in your future, and accepts you just the way you are."


Az üzenetet módosította Andora - Szombat, 2013-07-20, 21.48.08
 (HU)
 
JerryGThomas
Dátum: Vasárnap, 2013-07-21, 00.45.55 | Üzenet # 14
Royal Taktikai főtisztje
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 3700
Kitüntetések: 42
Hírnév: 37
Helyzet: Nincs szolgálatban
Néma csendben érjük el a kolostor előtti teret jobbra állok a vulkániakhoz noha csak félig voltam az.Az Andóraiak balra álltak a többiek szétoszlottak igy egy félkör jött létre.El kezdődött a meg emlékezés a vulkáni fő apát S'ntre kezdte meg a beszédét utána az Andoriai nagykövet asszony mondot egy rövid köszöntőt végül Lizzan mondot egy hosszabb beszédet.A beszédeket nagyon oda figyelve végig hallgatom őket.A beszédek nagyon szépek voltak és szinte magam előtt láttam a történelem eme darabját a történelmünk egy kis részét.

 (HU)
 
Lauren_Cross
Dátum: Vasárnap, 2013-07-21, 13.09.39 | Üzenet # 15
A.S.F. Fenrir kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 1149
Kitüntetések: 19
Hírnév: 29
Helyzet: Nincs szolgálatban
Leültem... De nem sokat pihenhettem, mert rögtön valamiféle formáció látszódott kirajzolódni a sok lényből... Balra kék, jobbra zöld vérűek... Mások pedig máshol gyülekeztek, már ha gyülekeztek mert a két rendeződő fajt leszámítva, nagy volt a kavarodás. Emberek meg még sok más faj szóródott szét a főtéren. Én voltam az egyetlen, ki nem találkozhat még véletlenül sem egyetlen fajtársával se. Kissé magányos vagyok így, de már megszoktam... Néha, hazamennék mikor ilyen érzések borítanak el... Ott ültem még pár percig, majd felálltam és befurakodtam nagy nehezen a nálamnál általában magasabb egyének, kört formázó vonalába. Idegesítő volt ennyi idegen között lenni. Kissé az első napomra emlékeztetett azon a kvancos állomáson... Ott is nagy tömeg volt és körben álltak az emberek, csak ott én voltam a középpontban.

Láttam, amint valami könyveket adogatnak egymásnak a kör közepén. Kissé úgy tűnt, mintha ez lenne az egész lényege, hogy cserekereskedelmet folytatnak velük, noha az átadók nem kaptak vissza semmit...
Csönd lett... Egy-két hangot hallottam csak, s az egyik mellőlem jött... Néztem a pasasra, majd egy bökést kaptam hátulról... Hátra néztem, s dühösen ránéztem.. Kiderült, azt hitte én beszélek, s nem a másik aki ténylegesen beszélt...
Vulcániak...

Az egyik zöld vérű végül elkezdte a beszédét, s kiderült, nem csak a könyvek itt a lényegesek. Mondott egy beszédet, ami nekem kissé furcsa volt. Főleg, mert az jutott eszembe róla, vajon mi a fenéért is vagyok itt??? Nem az én történelmem... Közöm nincs hozzá egyik oldalról sem. Sem az emberek, sem a Vulcan-iak de még az Andoriánok oldaláról sincs semmi kapcsolatom az eseményekkel... Lehet inkább a Risa-t kellett volna választanom, de ha már ott voltam, akkor végig vártam a dolgokat.

Amint a Vulcan-i befejezte, az Andoriánok kezdték egymást váltani. Először a nagykövet, majd Lissan. Hallgattam a beszédét, s kissé tükröződött, hogy ugyan azt mondta el, mint az előző egyén, csak épp történet formáján, a Flotta szemszögéből. Kezdtem még inkább kívülállónak érezni magam, a tény miatt, hogy én még a történetet sem ismertem... Remélem engem kihagynak ebből az egészből.... Vagy úgy teszek mint aki itt sincs...


"Life is your Battle to be Fought!"

--Lauren Cross.... Nemeses - Admin/Storyteller
 (HU)
 
Smith
Dátum: Vasárnap, 2013-07-21, 14.30.09 | Üzenet # 16
A U.S.S Enterprise-J kapitánya
Csoport: Sorhajókapitány
Üzenetek: 1626
Kitüntetések: 21
Hírnév: 21
Helyzet: Nincs szolgálatban
A kapitány elég szótlan volt. 
Jobb szeretett volna most virágokat szedni, mert a gyerek-szerű énjét ez jobban felkeltette mint azt hogy most félig hivatalosan itt legyen. Ash tisztában volt vele hogy már azzal hogy itt van pár tiszt vagy Vulkáni érdeklődését felkeltette. Hát.. ebből is állt hogy ő volt a zászlós hajó kapitánya. 
Igaz, szerette azt amit csinál, és élvezettel ébredt fel minden reggel hatkor csakhogy minden rendben legyen, de hogy már egy helyre sem tudott elmenni a kötelezettsége vagy a rangja nélkül az zavarta. Tűrhetően. 
Bár nem egyenruha volt rajta, de tudta hogy még így is páran megismerik őt. csendes volt. Vágyakozva tekintettek zöld szemei a virágok felé, de nem bámulhatta őket sokáig hiszen hamarosan a főtérhez érkeztek mely közvetlen a kolostor előtt volt. 
A nő odaállt a Vulkániak alkotta részhez, Jerry G. Thomas és egy másik Vulkánihoz és figyelte a megemlékezést. 
Csendben hallgatta az apátot, majd az Andóriai nagykövet asszonyt majd Lissant. És miközben ők elbeszélték újra meg újra a szinte legendás történetet, a nő végignézett a sorokon: 
látott az embereken érdeklődőt, látott unatkozót, és látott olyat is akinek nem voltak leolvashatóak az érzelmei. 
Talán ennyire beleéli magát? - Gondolta magában a nő. Érdekesnek találta olykor az embereket. Az érzelmeik csalfa áradatát ahogy olykor ez és olykor az jelent meg rajtuk.
Kiszámíthatóak, ám egyes esetekben - helyzetekben - nem. Érdekes. - Tette hozzá a gondolataiban, aztán hirtelen - és véletlen Lauren Crossra vetült zöld pillantása. 
A lány mintha gondolkodott volna valamin.. Smith inkább elfordult. Semleges érzelmeket táplált mindenki iránt - csak azt nem értette hogy akkor miért van az hogy amikor Laurenre pillant, inkább kerüli a jelenlétét. 
Talán majdnem mindenkit ki tud számítani csak őt nem? - Kérdezte magában.



Eredeti küldetésünk a felderítés...hogy eljussunk oda ahová még ember nem merészkedett..
" History will never forget the name.. Enterprise "
 (HU)
 
RandyHarris
Dátum: Hétfő, 2013-07-22, 17.51.04 | Üzenet # 17
U.S.S.Endeavour-Taktikai főtisztje
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 23
Kitüntetések: 1
Hírnév: 6
Helyzet: Nincs szolgálatban
Kis idő vártán ,beszédbe eredt egy  Vulkáni majd  ahogy be fejezte   a mondatait kérdés nélkülien folytattam   a pihenési időmet hiszen azért is jöttem ide. Nagyon érdekesnek látszódott a környék igazán igéretesnek tűnt   a  táj is...akár pihenés szempontjából,akár  egy  szépség kategóriába  nézve is...

Érdekesek voltak a  Vulkáni építész művészeti területek egésszé úgy tűnt hogy ,talán lesz alkalmam megnézni a helyi látványosságokat is...

Ezeken gondolkoztam mi közben ettem egy  Vulkáni levest,aminek se íze se bűze nem volt de  legalább egy kis folyadékhoz jutottam ami itt szinte arany számban ment...


 (HU)
 
Szingularitás
Dátum: Kedd, 2013-07-30, 18.27.03 | Üzenet # 18
Fő Mesélő-Szituáció adó-St In Future intelligence
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 5642
Kitüntetések: 30
Hírnév: 11
Helyzet: Nincs szolgálatban
Miután ez megtörtént a dobok hangja kezdett el szólni.
Csendesen ért véget a ceremónia úgy ahogy kezdődött. A végén meghajolt a fő apát, majd bementek a kolostorba. Aki akart velük meditálhatott, aki akart nem.
Ahogy kellett úgy zajlott le minden, és köszöntek el egymástól a tisztek a P'jem-en.

( Választhatsz hogy maradsz, ez esetben még folytatódik a küldetés vagy mész, ez esetben a küldetés számodra véget ért. )

( Lissan - Jerry - Smith - Lauren - Randy - Szingularitás)




A mesélők is folyton az igazságot mondják, csak épp ők másként realisták; hát ez a csodatételük titka.

https://www.wattpad.com/user/Bati1989

... Ha jó történetet akarsz színezd ki a mondani valód mert a személyiséged nélkül semmit nem ér a fórum....
The world so cold....

Olvass, ne nézz...

== >>PROFESSIONAL FUN MAKER FROM 2008 =) <<==
 (HU)
 
Andora
Dátum: Szerda, 2013-07-31, 11.23.25 | Üzenet # 19
USS L'espoir -Parancsnok/elsőtiszt
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 875
Kitüntetések: 6
Hírnév: 14
Helyzet: Nincs szolgálatban
A beszédek után rázendítettek a dobosok, majd a zene után a főapát lépet a vendégek elé, és meghajolt. Megtapsolták, és ezzel véget is ért a megemlékezés. Nekem egy kicsit rövidnek tűnt, de még nem ért véget a napi történések sora, mert most aki szeretne, az részt vehet egy közös meditáción a kolostorba.

Én még sose próbáltam ki a meditációt, így én is csatlakoztam a kolostor felé menő csoporthoz. Gondoltam, itt a lehetőség, hogy kipróbáljam a meditációt.
Úgyis azt mondják, hogy a meditáció jó hatással van mind a testünkre, mind a lelkünkre.




"Kindness is more important than wisdom, and the recognition of this is the beginning of wisdom."

"We are all travelers in the wilderness of this world, and the best we can find in our travels is an honest friend."

"The average dog is a nicer person than the average person."

"Friend is someone who understands your past, believes in your future, and accepts you just the way you are."


Az üzenetet módosította Andora - Szerda, 2013-07-31, 11.23.40
 (HU)
 
JerryGThomas
Dátum: Péntek, 2013-08-02, 21.25.59 | Üzenet # 20
Royal Taktikai főtisztje
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 3700
Kitüntetések: 42
Hírnév: 37
Helyzet: Nincs szolgálatban
A szertartás véget ért.Mindenki választhatott hogy el megy vagy maradhatott meditálni.Én nem sokat gomdolkodtam azon hogy mit válasszak...El indulok a kolostorba a közös meditálásra.Rám fért már és jól éreztem magamat itt a többi faj társam között igy enyhítve a honvágyamat.Csöndben és halk járásal lépem át a kolostor küszöbét,nyugod lettem amilyen még soha nem voltam még azelőtt.

 (HU)
 
Smith
Dátum: Kedd, 2013-08-06, 21.08.15 | Üzenet # 21
A U.S.S Enterprise-J kapitánya
Csoport: Sorhajókapitány
Üzenetek: 1626
Kitüntetések: 21
Hírnév: 21
Helyzet: Nincs szolgálatban
Ash csendben volt. 
Ahogy a beszédeket hallgatta szinte maga előtt látta a történelmet, és gondolkodott. Azon  kapta magát hogy egy új korszakról álmodozik. Egy háború nélküli korszakon amikor nem kell minden nap arra gondolnia hogy mit fog mondani egy egyszerű fegyverszüneti egyezmény eléréséért. Amikor a Föderáció végre azt teheti mint régen és hajója az Enterprise is. 
A beszéd ugyanakkor új reményekkel töltötte fel elméjét. Olyan reményekkel amik azzal kecsegtettek számára hogy semmit nem csinál hiába, és hogy végre olyanok közt lehet akik hasonló elveket vallanak mint ő. Itt talán nem volt annyira kívülálló mint az Enterpriseon. 
Kettős érzelmei - melyeket mint mindig most is jól leplezett - közül a gong, és a taps térítette vissza a jelenbe. 
Ash tapsolt a közönséggel, majd meghajolt a beszédmondó főapát előtt és követte a legtöbbeket a meditációra. 
Mivel minden nap meditál ezért tudta hogy most is jól fog neki esni.



Eredeti küldetésünk a felderítés...hogy eljussunk oda ahová még ember nem merészkedett..
" History will never forget the name.. Enterprise "
 (HU)
 
Lauren_Cross
Dátum: Vasárnap, 2013-08-11, 20.05.14 | Üzenet # 22
A.S.F. Fenrir kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 1149
Kitüntetések: 19
Hírnév: 29
Helyzet: Nincs szolgálatban
Figyeltem a dolgokat, mint aki próbál úgy tenni, hogy nagyon érdeklik a dolgok... Ámbár ez lehet nem ment olyan jól, mint ahogy gondoltam. Kezdtek a szemeim lecsukódni, de akkor is ellenálltam, s ébren maradtam, valahogy...
Ránéztem volna az órámra ha lett volna nálam, de csak a csupasz csuklómat láttam... Ugyan az időt nem, de azt tudtam, hogy ha ez sokáig így megy, elő tör belőlem a téli-álom...
Hirtelen egy éreztem, hogy valaki furcsán pillant rám... Nem is tudom milyen volt, csak éreztem, hogy nem igazán kedvel, s tartózkodik... Egy újabb szerencsés áldozat? Vagy én lennék az ez esetben?
Sehogy nem tudtam rájönni ki volt az, inkább csak egy szúró érzés volt, így gyorsan kivertem a fejemből.

Lassan vége is lett az egész mesedélutánnak, s valami gong szóval mindenki köszöngetni meg mászkálni kezdett... Egy újabb történés amiből semmit nem értettem... Adhattak volna egy program tervet.. Vagy kaptam, csak elhagytam? Ki tudja...
Mivel nem tudtam mi van, így odacsapódtam az egyik csoporthoz, s mentem velük a kolostorba, s vártam mi fog történni...


"Life is your Battle to be Fought!"

--Lauren Cross.... Nemeses - Admin/Storyteller
 (HU)
 
Szingularitás
Dátum: Hétfő, 2013-08-19, 15.38.03 | Üzenet # 23
Fő Mesélő-Szituáció adó-St In Future intelligence
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 5642
Kitüntetések: 30
Hírnév: 11
Helyzet: Nincs szolgálatban
A vendégek, és valamennyien akik ott voltak a kolostorba léptek. 
Annak belseje gyönyörű volt, ám akár a legtöbb Vulkáni kolostor benn hideg. A vastag falak régi festményekkel voltak tele, Főleg Surakkal, de voltak ott mások is, olyanok akik a Vulkániak hitében meghatározó szerepet játszottak. A főteremben tradícionális Vulkáni zenét játszottak halkan, és a földre le voltak terítve kis vörös szőnyegek amikre kényelmesen le lehetett ülni, és meditálni. A sarkokban hatalmas szobrok tartottak gyertyákat, és a terem oldalain könyvespolcokon sorakoztak a tanítások.  
Nem volt csend, a termet inkább a halk szavak töltötték meg, de valaki csak magába, csendesen elmerülve meditált. 
Lauren és a többiek egy-egy szőnyeget kiválasztva leültek miután körbe néztek. Rájuk volt bízva hogy mit tesznek, hogy meddig maradnak. ez csak az ő választásuk volt most.

( Jerry - Lauren - Smith - Lissan - Szingularitás) 




A mesélők is folyton az igazságot mondják, csak épp ők másként realisták; hát ez a csodatételük titka.

https://www.wattpad.com/user/Bati1989

... Ha jó történetet akarsz színezd ki a mondani valód mert a személyiséged nélkül semmit nem ér a fórum....
The world so cold....

Olvass, ne nézz...

== >>PROFESSIONAL FUN MAKER FROM 2008 =) <<==
 (HU)
 
JerryGThomas
Dátum: Hétfő, 2013-08-19, 22.56.52 | Üzenet # 24
Royal Taktikai főtisztje
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 3700
Kitüntetések: 42
Hírnév: 37
Helyzet: Nincs szolgálatban
Be lépünk a Kolostorba.A kolostor belseje gyönyörű volt,régi emlékek rohantak meg...amikor egyszer a szüleimmel voltam itt nagyon régen...Halk tradíciónális vulkáni szólt a főldôn kis vörös szőnyegek voltak le terítve ahová le lehetett ülni a meditáláshoz.A kolostorban hideg volt de nem zavart,a falakon festmények voltak a legtöbbjük Surak...Meditálás előtt végig néztem az összes festményt mint régen...Nagyon jól éreztem magam hiszen közel voltam az otthonomhoz.Miután végeztem a festmények nézegetésével el indultam az egyik kis szőnyeg hez néma csendben hallgatva a halk beszélgetéseket..Leülök az egyik szőnyegre és lassan elő készülök a Meditálásra.

 (HU)
 
Lauren_Cross
Dátum: Kedd, 2013-08-20, 13.47.24 | Üzenet # 25
A.S.F. Fenrir kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 1149
Kitüntetések: 19
Hírnév: 29
Helyzet: Nincs szolgálatban
A többiek mögött menvén beléptem a kolostorba. A világítás kicsit alap volt, gyertyákkal oldották meg, bár lehet ez hagyományos náluk. Kissé sötét volt így a kintihez képest, de jól láttam. Amúgy is jobban kedvelem a sötétet. Valami zene szólt, ami nekem kissé furcsa volt. Nem mondanám, hogy rossz, de nem olyan amit a fejemre rakva hallgatnék a szobám ablakában ülve, kifelé merengve. Volt pár festmény is a falakon meg könyves polcok, no meg a szobrok amik a gyertyákat tartották. Hasonló helyen még nem jártam. Idegen, távoli tőlem az egész, de mégis érdekes.

Kolostor ellenére, sokan beszéltek, s viszonylag érthető hangerővel. Nem éppen ilyennek gondolnék egy ehhez hasonló helyet, de hát Ők tudják, Én csak követem őket.
Nézelődök, s egyszer csak azt veszem észre, hogy mindenki egy szőnyegre leül. Gondoltam én is leülök, úgy is sokat járkáltam, na meg talán kényelmesebb mint a komp kárpitja. Le is ülök a legközelebbire, de fájdalmasan tapasztalom meg, hogy nem épp nekem találták ki ezeket.... Kényelmetlenek, nyomják a hátsófelem... Lehet direkt rakták pont nekem, s tudták, hogy én ülök ide, így egy darab kőre helyezték... Kicsit mozgolódok rajta és mindjárt kényelmesebb... Vagy mégse. Még jó, hogy hoztam egy pulcsit magammal a táskámba. Gyorsan elővettem, s magam alá raktam, s máris kényelmesebb volt. Már csak azt kellett volna tudnom, mi a kvancot kell itt csinálni. Ahogy elnéztem, alszanak sokan. Hát, ha ez a szokás, én is lehunytam a szemem, noha aludni nem igazán tudtam, mert minden felől éreztem a lényeket magam körül. Nehéz egy olyan helyen elaludni az tuti...


"Life is your Battle to be Fought!"

--Lauren Cross.... Nemeses - Admin/Storyteller
 (HU)
 
Smith
Dátum: Szerda, 2013-08-21, 18.56.00 | Üzenet # 26
A U.S.S Enterprise-J kapitánya
Csoport: Sorhajókapitány
Üzenetek: 1626
Kitüntetések: 21
Hírnév: 21
Helyzet: Nincs szolgálatban
Ash követve a tömeget lépet be a kolostorba. 
Lassan indult el, majd megállt egy kép előtt és elmerengett előtte. A kép egy jelenet volt, aminek a  közepén Surak állt. Előtte kisgyerekek ültek a földön, és hallgatták a történeteit. 
A kapitánynő mindig is szerette a hasonló képeket már ahogy egy Vulkáni képes ilyesmire. Csak állt, zöld szemei folyamatosan a képet pásztázták, gondolatai beindultak. Vajon miért van Surak körül fény? Ő nem egy megváltó csupán egy olyan vulkáni akinek inteligensek voltak a nézetei, így követőkre talált. 
A nő még pár percig így gondolkodott el, majd megfordult és belépett a központi terembe melyben most sokkal többen voltak a megszokottnál. 
Ash többször járt már a P'jem-i kolostorba, de ezen látogatásai alkalmából inkább annak udvarát kereste: mivel ott csend volt és teljes nyugalom. Ott úgy érezte magát hogy csak magában lehet, kényelmesen meditálhat miközben a természet hangjait halgattja. 
Most más volt a helyzet: azt is kedvelte hogyha ennyien voltak. Mivel ez egy szent nap volt, egy olyan megemlékezés amit a flotta összes tiltása miatt - ha lettek volna ilyenek - sem hagyott volna ki. 
Mikor a nő belépett narancssárga gyertyafény érintette meg az arcát. Ez egy kicsit arra emlékeztette mikor gyerekkorában gyertyákkal játszott. 
Mikor áthúzta gyorsan a lángon a kezét majd kivette onnan. A láng így nem égette meg a bőrét, csupán megmelengette. 
" A tűz lehet a barátunk is, nem csak az ellenségünk." - Gondolt vissza azokra az időkre, azzal tovább állt, és keresett egy ülőhelyet az egyik szőnyegen. 
'Török ' ülésbe ült, kezeinek két mutató újját egymáshoz illesztette és behunyta a szemét. Megpróbált koncentrálni. 
megpróbált csak magára gondolni, teljesen kitisztítani a felesleges dolgokról az elméjét. 
Megpróbált meditálni, és erőt gyűjteni.



Eredeti küldetésünk a felderítés...hogy eljussunk oda ahová még ember nem merészkedett..
" History will never forget the name.. Enterprise "
 (HU)
 
Andora
Dátum: Csütörtök, 2013-08-22, 15.09.38 | Üzenet # 27
USS L'espoir -Parancsnok/elsőtiszt
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 875
Kitüntetések: 6
Hírnév: 14
Helyzet: Nincs szolgálatban
A kolostorba belépve először körbejártam a kolostor belsejét, mert az ünnepi előkészületek során nem volt időm rendesen körbenézni. A falakon a vulkáni történelemhez kapcsolódó festmények voltak,  az épület négy sarkában pedig szobrok voltak. De ezekből messziről nem látszott sok, mert elég halvány volt a világítást, azt is gyertyákkal oldották meg. A kolostor közepén pedig szőnyegek voltak lerakva, a meditáláshoz. Meg az oldalsó falak mentén könyvespolcok.

Közbe halk vulkáni zene szólt. Csak egy kicsit fáztam, mert hűvös volt bent.
Elindultam a hozzám legközelebb lévő szőnyeghez, ahol kényelmesen elhelyezkedtem, becsuktam a szeme, és próbáltam kikapcsolni a külvilágot. Mivel még csak olvastam a meditálásról, és nem próbáltam sose, ez nehezen ment, főleg hogy sok volt a háttérzaj: a vulkáni zene, emberek beszélgetése.




"Kindness is more important than wisdom, and the recognition of this is the beginning of wisdom."

"We are all travelers in the wilderness of this world, and the best we can find in our travels is an honest friend."

"The average dog is a nicer person than the average person."

"Friend is someone who understands your past, believes in your future, and accepts you just the way you are."


Az üzenetet módosította Andora - Csütörtök, 2013-08-22, 15.09.55
 (HU)
 
Szingularitás
Dátum: Hétfő, 2013-08-26, 10.39.15 | Üzenet # 28
Fő Mesélő-Szituáció adó-St In Future intelligence
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 5642
Kitüntetések: 30
Hírnév: 11
Helyzet: Nincs szolgálatban
Miután meditáltak egy darabig Lauren felállt - elsőnek - és kiment. 
Odakinn eső gyülekezett, fekete felhőkkel és meleg széllel. Ahogy vett egy mély lélegzetet, gondolta hogy hamarosan indulhat vissza a Destryt-re ahol vár rá a Kiterjedés, és ki tudja hogy abban micsoda. 
Smith kapitány lépett oda hozzá, majd pár szót váltottak és a nő elköszönt tőle. Ezek után Lissan. 
Jerry maradt a legtovább talán a kolostorban. Mikor Lauren már javában a kompon volt "hazafele", és Lissann is már pakolt a társaival ő akkor lépett ki a kolostor elé. 
Smith kapitány tőle is elköszönt, majd mindenki ment a maga dolgára; 
a kolostor ünnepe ezúttal is elmúlt, és talán jövőre várja újra az érdeklődőket. 

( Smith -  Lauren - Smith - Lissan - Lauren - Jerry - SZingularitás)

MEGJEGYZÉS: Utolsó hsz-k ehhez a küldetéshez.




A mesélők is folyton az igazságot mondják, csak épp ők másként realisták; hát ez a csodatételük titka.

https://www.wattpad.com/user/Bati1989

... Ha jó történetet akarsz színezd ki a mondani valód mert a személyiséged nélkül semmit nem ér a fórum....
The world so cold....

Olvass, ne nézz...

== >>PROFESSIONAL FUN MAKER FROM 2008 =) <<==
 (HU)
 
Smith
Dátum: Hétfő, 2013-08-26, 20.36.09 | Üzenet # 29
A U.S.S Enterprise-J kapitánya
Csoport: Sorhajókapitány
Üzenetek: 1626
Kitüntetések: 21
Hírnév: 21
Helyzet: Nincs szolgálatban
A kapitány mivel elég kipihentnek érezte magát felállt, és viszonylag korán abbahagyta a meditálást. 
Nem azért mert unta, csak pusztán kevés olyan alkalma volt hogy pihenő napot tudjon kivenni, így minden pillanatot magához ragadott amit csak tudott hogy kihasználhassa a szabadidejét. 
A kapitány egyépként szeretett kirándulni régen mikor még nem volt a munkája az élete, de tudta hogy előbb vagy utóbb úgy is eljönnek azok a napok, így semmit nem siettetett. 
Felállt miután meditált tehát, és a kijárathoz lépett. 
Megállt az ajtóban, hátra simította fekete haját  és felnézett az égre: az ég elég viharos volt. 
Talán még eső is lesz.. Ash ezt érdekesnek találta. A bolygó melyen a kolostor volt található, a P'jem nem az esőzéseiről volt híres, az ilyen ritkaságnak számított errefele. 
- Érdekes.. - Mondta félhangosan majd arra lett figyelmes hogy nem csak ő figyeli az eget hanem a mellette álló Lauren Cross is.
- Üdv Lauren. - köszöntötte a rég nem látott zászlóst a kapitány. - Maga is itt? Ez meglepő... tán érdekli a Vulkáni kultúra mégis csak? - Kérdezte szintelen hangnemben.



Eredeti küldetésünk a felderítés...hogy eljussunk oda ahová még ember nem merészkedett..
" History will never forget the name.. Enterprise "
 (HU)
 
Lauren_Cross
Dátum: Hétfő, 2013-08-26, 21.53.43 | Üzenet # 30
A.S.F. Fenrir kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 1149
Kitüntetések: 19
Hírnév: 29
Helyzet: Nincs szolgálatban
Már lassan csukódtak le a szemeim, s egy pillanatra talán el is aludtam mert régi emlékek törtek elő.. Láttam, ahogy anyámat és nagyszüleimet legyilkolják. Szörnyű álom volt, s azonnal felébredtem. A szívem majd kiugrott a helyéről, csak úgy kapkodtam a levegő után... Hirtelen úgy éreztem, nem itt van a helyen, nem tartozom ide... Megint előjöttek az érzelmek, hogy itt senki nem lát szívesen, noha semmi erre utaló dolog nem mutatkozott. Hátradőltem, s lefeküdtem egy pár percre a szőnyegen... ahogy kinyújtóztam kicsit, megláttam, hogy egy vulkáni manó ül mögöttem, így inkább felültem. Kidörzsöltem az álmosságot a szememből, már amennyi mind ezek után megmaradt, majd kifújtam magam és inkább felálltam onnan. Hajam kissé megigazítottam, mert totál össze vissza állt mint valami kócos játék babának.

Felálltam, majd elindultam a kijárat felé. Valahogy nem különösebben bántam, hogy kijöttem... Elég unalmas volt. Eljönni azért megérte, pihenhettem pár napot, de most már amúgy is vissza kell mennem.. A kapitány megöl, ha nem leszek ott időben...

-Eső lesz... -mondtam magamban halkan, s azt kívántam bár most azonnal eleredne, hisz imádom az esőt.... gyerekként imádtam esőben játszani.. Főleg Zenn-el. Na azok voltak az igazán jó pillanatai a gyerek koromnak.
Ejj.. vajon apámmal mi is lehet? És Joe vajon él még? Darren még mindig az imádott nemi betegségeit csodálja? Sok a kérdés amire választ szeretnék kapni, de mind ezekre csak akkor lesz lehetőségem, ha visszatértem a nagy útról...

Miközben gondolkoztam a felhőket bámulva, egy kissé ellenséges identitás lépett oda hozzám, s úgy tett mintha nem vett volna észre ez előtt, hogy itt voltam.
-Na kürtöljük Kapitány... Tudom hogy nem kedvel és Ön is tudja, hogy Én sem kedvelem... Ne tegyen úgy, mint aki észre se vett... Legalább már tudom, hogy maga volt, akit éreztem...
-Egyébként, csak pihenni jöttem, nem igazán érdekel a kultúra... -válaszoltam vele ellentétben érzelmekkel telien...


"Life is your Battle to be Fought!"

--Lauren Cross.... Nemeses - Admin/Storyteller
 (HU)
 
Smith
Dátum: Szerda, 2013-08-28, 10.19.51 | Üzenet # 31
A U.S.S Enterprise-J kapitánya
Csoport: Sorhajókapitány
Üzenetek: 1626
Kitüntetések: 21
Hírnév: 21
Helyzet: Nincs szolgálatban
A kapitány felvonta az egyik szemöldökét. 
Nem mintha meglepte volna hogy Lauren nem kedveli őt, de hogy ő nem kedvelné Laurent? Inkább azt olyan semlegesnek mondta volna valójában. Az előző "együtt elszenvedett" idő alatt, csupán azért lőtte le az apját és azért titulálta logikátlannak Laurent mert abban a helyzetben annak mutatta magát. 
Egyépként Smith minden nem Vulkánit logikátlannak hitt, és azok a lények mégse utálták őt e miatt. 
Ezen egy percig elgondolkodott, majd az esőbe kitette a kezét és kisvártatva megszólalt. 
- Ha nem kedvel hát legyen. Mivel nekem nincsenek érzelmeim ezért én nem tudom viszont utálni önt, sajnálom... ha csalódást okoztam zászlós. - Foglalta össze, miközben észre vette hogy többen hasonlóképp tettek mint ő, és abbahagyták a meditálást. 
- Viszont nem kívánom megszakítani a pihenését, így csak hosszú és hasznos tevékenységet kívánhatok. - Biccentett és otthagyta a lányt.
És amennyit gondolkodott ezen, most úgy másra is terelődtek a gondolatai; szerette volna megmondani Lissan Th'Zarath-nak hogy a beszéde tetszetős volt. 
Egy kis idő múlva meg is találta az Andóriai nőt aki épp a nagykövetasszonnyal beszélgetett. 
- Elnézést a zavarásért. Nagykövetasszony, Mis Th'Zarath. - Köszöntötte őket. Szerencsére egy kevéssé esős helyen álltak így egyikük sem lett vizes miközben Ash röviden beszélni kezdett. 
- A beszédük kimondottan helyesen összefoglalta azokat a történéseket amik ezen bolygón történtek. Ügyes munka volt. Remélem máskor több időnk lesz beszélgetni. Most viszont nem zavarnám önöket, látom még mindig sok a dolguk. - Biccentett, majd elment. 
Úgy gondolta csak másnap indul vissza az Enterprise-ra, mivel szeretett volna itt tölteni egy éjszakát. 
Ekkor azonban gondolatai közül Jerry G. Thomas szakította ki. A hadnagynak majdnem nekiment..
- Elnézést Thomas hadnagy. - Szólt színtelen hanggal. - Remélem csakolyan megfelelőnek tartotta a ceremóniát mint amilyennek én. Úgy gondolom többször is vissza kellene térnem ezekben az időkben mert erőt ad.. de nem tehetem ezt meg. Önnek csak jó szerencsét tudok kívánni, és a jövőben remélem többet tudunk beszélni. - Vulkáni szalutált neki, majd elindult hogy megbeszélhesse az egyik apáttal hogy ott aludhasson egy napra. 
Úgy érezte ráférne egy kis pihenés.



Eredeti küldetésünk a felderítés...hogy eljussunk oda ahová még ember nem merészkedett..
" History will never forget the name.. Enterprise "
 (HU)
 
Andora
Dátum: Péntek, 2013-08-30, 09.43.10 | Üzenet # 32
USS L'espoir -Parancsnok/elsőtiszt
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 875
Kitüntetések: 6
Hírnév: 14
Helyzet: Nincs szolgálatban
Úgy egy óráig próbálkoztam egy meditálás közeli állapotba lenni, mikor azt gondoltam, na jó most már induljunk ki innen. Elég volt a meditálásból. Még rajtam kívül elég sokan ott voltak, még úgy a háromnegyednyi terem. Így halkan elindultam a kijárat felé, hogy senkit se zavarjak meg.
Kiérve elég rossz idő fogadott, mindenhol eső felhő volt az égen. Pedig erre a bolygóra, ha még jók az emlékeim, azt olvastam hogy elég kevés eső a jellemző.
Elindultam megkeresni a nagykövet asszonyt, már ha nem a kolostorba van még, hogy átbeszéljük a dolgokat, és hogy esetleg mibe tudok még segíteni.

Öt perce sétálhattam, mikor megtaláltam az egyik épület melletti szobornál álldogált, és az eső felhőket nézte.
"Úgytünik eső készülődik."-szólítottam meg."Pedig itt nem jellemző az eső."
"Nagykövet asszony, még segíthetek esetleg valamibe."-tereltem a témát a főmederbe.
Megköszönte a nagykövetasszony, megkért, hogy majd a pakolásba segítsek majd később.
Ekkor elkezdett szakadni az eső, így egy kicsit beljebb jöttünk, egy fedettebb részre, hogy ne ázzunk el.
"Még jó, hogy nem a ceremónia közepén kezdett el esni."-szóltam."Ha már a ceremóniánál tartunk, szerintem nagyon jóra sikerült."

Ekkor az egyik kapitány lépett oda hozzánk, és köszöntött minket.
"Kapitány."-szóltam.
Elmondta, hogy szerinte jóra sikerült a beszédek, majd elköszönt.
"Viszonlátásra kapitány"-és elköszöntem tőle.
Még egy ideig beszélgetem a nagykövetasszonnyal, majd nekiálltunk az utolsó tennivalóknak.




"Kindness is more important than wisdom, and the recognition of this is the beginning of wisdom."

"We are all travelers in the wilderness of this world, and the best we can find in our travels is an honest friend."

"The average dog is a nicer person than the average person."

"Friend is someone who understands your past, believes in your future, and accepts you just the way you are."


Az üzenetet módosította Andora - Péntek, 2013-08-30, 09.43.40
 (HU)
 
Lauren_Cross
Dátum: Szombat, 2013-08-31, 19.01.51 | Üzenet # 33
A.S.F. Fenrir kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 1149
Kitüntetések: 19
Hírnév: 29
Helyzet: Nincs szolgálatban
-Még hogy nincsenek érzelmei... Kezdem érteni, miért nem bírták a magukfajtát az őseim... Bebeszélik maguknak ezt az ostobaságot... Vulkániak.. Zöld vérű koboldok... -mondtam utána, majd legyintettem egyet, s inkább elindultam az esőben... Totál elázva, de legalább melegem nem volt.
Sokkal jobban szerettem az ilyen időt, mint a forróságot... A kabinom is mindig hűvösebb mint a hajó többi részében.

Ahogy mentem, szép lassan ki is vertem a koboldot a fejemből, s gondolkoztam miféle teendőim lesznek a Destryt-re visszatérve... Remélem a Kapitány nem kér jelentést erről az eseményről...

Egy kis, nem túl gyors séta után, vissza is értem, a szépen leparkolt kompomhoz, majd belépbe egy törülköző szerzése volt az első amit fejembe vettem.

Egy gyors szárítkozás után, leültem a pílóta ülésbe, s felemeltem a madárkát... Indulás haza...


"Life is your Battle to be Fought!"

--Lauren Cross.... Nemeses - Admin/Storyteller
 (HU)
 
JerryGThomas
Dátum: Szombat, 2013-08-31, 23.53.12 | Üzenet # 34
Royal Taktikai főtisztje
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 3700
Kitüntetések: 42
Hírnév: 37
Helyzet: Nincs szolgálatban
Miután fel készültem a Meditálásra török ülésbe helyezkedtem el és el kezdtem összpontosítani ami hamar sikerült a külvilágot kizártam a fejemből.Nem gondoltam semmire.A meditálás közben a hovágyam el párolgott belőlem.Nem tudom meddig meditáltam de kicsit sokáig tartott de amikor befejeztem a meditálást még nem mentem ki rögtön a kolostorból még hallgattam egy kicsit a halk zenét.Mély nyugalom és béke költözött belém bár csak maradhatnék gondolom magamban.De várt a kötelesség nagyot sóhajtok és fel állok az ajtó felé indulok.Az ajtón kilépve eső fogadott fel vonom a szemöldökömet mert itt ez a jelenség nagyon ritka ezen a bolygón.Elindulok lassan a komphoz amivel jöttem szép lassan haladok a kedvenc ösvényemen élvezve az esőt.Amin lépkedem majdnem belém ütközik Smith kapitány.A kapitány elnézést kért tőlem."Remélém csak olyan megfelelőnek tartotta a ceremóniát mint én."~igen úgy gondolom és ha megint lesz akkor nekem is visszsa kell tértem ide válaszolom a kapitánynak.~~igen remélem hogy a jövőben többet tudunk beszélni majd~A kapitány sok szerencsét kívánt nekem Feleli a kezét és vulkániul szalutál nekem.Én is felemelem a kezem hosszú eredményes életet köszönök el a kapitánytól.És folytattam az utamat a komphoz oda értem a járműhöz és be szálltam és olyan nagyon jól éreztem magam hogy szavakkal nem tudom leírni.Hazafelé tartottam vártak a barátaim és a munka...

 (HU)
 
Szingularitás
Dátum: Csütörtök, 2013-09-12, 16.39.57 | Üzenet # 35
Fő Mesélő-Szituáció adó-St In Future intelligence
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 5642
Kitüntetések: 30
Hírnév: 11
Helyzet: Nincs szolgálatban
- A "P'jem c. küldetés lezárva - 



A mesélők is folyton az igazságot mondják, csak épp ők másként realisták; hát ez a csodatételük titka.

https://www.wattpad.com/user/Bati1989

... Ha jó történetet akarsz színezd ki a mondani valód mert a személyiséged nélkül semmit nem ér a fórum....
The world so cold....

Olvass, ne nézz...

== >>PROFESSIONAL FUN MAKER FROM 2008 =) <<==
 (HU)
 
Star Trek In Future-The future begins.... » - » Egyéb helyszínek » P'jem
  • Oldal 1 / 1
  • 1
Keresés: