Üdvözöllek Spectator | RSS
Regisztráció | Belépés
[ Új üzenetek · Tagok · Fórumszabályzat · Keresés · RSS ]
Oldal 1 / 11
A fórum moderátora: Szingularitás 
Star Trek In Future-The future begins.... » - » Egyéb helyszínek » Orellion II (Egy bolygó a Fehér zóna környékén)
Orellion II
Szingularitás
Dátum: Péntek, 2013-05-24, 13.02.32 | Üzenet # 1
Fő Mesélő-Szituáció adó-St In Future intelligence
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 5642
Kitüntetések: 30
Hírnév: 11
Helyzet: Nincs szolgálatban
" Az expedíció"


Az Arrowhead lassan ereszkedett alá.
Az űrkomp kecsesen még leírt egy félkört, majd óvatosan közelítette meg a kihalt, kevés ajnövényzettel rendelkező felszínt mely egy pusztaságra emlékeztetett, mintsem egy érintetlen bolygónak.
Gerillia kapitány és csapatai az Észak-nyugaton fekvő épületek egyikében lehettek. A bolygó másik fele azonban ismeretlen volt... egyenlőre.
Maga a komp is egy kis helyőrségre szállt le, így mikor kiszálltak rifles emberek kerültek elő. A helyőrség olyan volt mint egy torony a pusztaságban, egyedi és szikrázóan fehér falú...
- Ó, hogy maguk azok! - Kiáltott fel az egyik férfi az egyenruhák láttán mikor a tisztek kiszálltak, majd levette a védőszemüvegét.
- Üdvözöljük önöket a Kettes poszton. - Mosolyodott el Hopkins zászlós. - Csak nem az expedíció miatt érkeztek?.. Nos, ha igen akkor ajánlom figyelmükben az MrK 74-eseket. - Azzal odamutatott a nem messze tőlük pihenő járgányok egyikére. - Gyorsak, és kényelmesek.
- Jah csak vigyázzanak velük mert olykor elég szeszélyesek is. - Tette hozzá a másik tiszt.
A kapitány külön választotta a csapatot; egyik részük ment feltérképezni az ismeretlen zónát a másikuk pedig a kapitánnyal ment segíteni Gerillia kapitány csapatinak. 
Clayton Ford is velük ment a komppal, így a fiatal tiszt is velük volt a kompban. 

( MrK 74  

Torony: 

Bolygó felszín: http://2.bp.blogspot.com/-s_7Re-....ess.jpg
)

Alex- Lloyd -Clayton -  Randy - Iris - Szingularitás
Csatolások: 6293880.jpg(13Kb) · 7623921.jpg(10Kb)




A mesélők is folyton az igazságot mondják, csak épp ők másként realisták; hát ez a csodatételük titka.

https://www.wattpad.com/user/Bati1989

... Ha jó történetet akarsz színezd ki a mondani valód mert a személyiséged nélkül semmit nem ér a fórum....
The world so cold....

Olvass, ne nézz...

== >>PROFESSIONAL FUN MAKER FROM 2008 =) <<==
 (HU)
 
AlexHarris
Dátum: Hétfő, 2013-05-27, 15.42.11 | Üzenet # 2
U.S.S.Endeavour-Zászlós
Csoport: Zászlós
Üzenetek: 17
Kitüntetések: 1
Hírnév: 0
Helyzet: Nincs szolgálatban
Lassan ereszkedtem alá. 
Iris ügyet sem vetett rólam, nem hogy megemlített volna. Tudatomra adta hogy nem vagyok fontos semennyire sem. Úgyhogy jobbnak láttam a kompot irányítani is befognom a számat... ha már úgy sem vagyok itt egy fontos személy. 
Magammal beszéltem meg minden, úgy mint hogy ezt is így nem voltam beszédes kedvemben. A kompot lassanként és óvatosan tettem le a pusztaságba, tudván hogy szelet gerjesztek magunk körül. 
Egy torony leszálló rámpáján álltunk, így vettem egy mély lélegzetet és kicsatoltam magamat. 
- Megérkeztünk. - Jelentettem. Felálltam, egy szót sem szólva az ajtóhoz érkeztem, megálltam és vártam hogy a kapitány előre induljon a rámpán lefele. 
Miután lelépkedtem onnan beszívtam a friss levegőt és hagytam hogy a természetes szél, és a bolygó egyedi varázsa magával ragadjon. Szerettem a természetet, és mindent amit  a természet alkotott különösen az erdőket. 
Ez mondjuk sajnos nem egy olyan bolygó volt ahol lehetett nagyon látni fákat, vagy magasabbra növő növényeket de beértem vele. Régóta nem jártam sehol tulajdonképpen. 
Kis idő múlva valami ismeretlen tisztek jöttek le a rámpáról, fogalmam sem volt arról hogy kik voltak azok de biztos volt hogy a helyőrségról jöttek. 
A kapitány kis beszédet tartott, bemutatott minket majd még egyszer tájékoztatott a feladatunkról és ketté osztotta a csapatot. 
- Jól van. - Mondtam félig csípőre tett kézzel. - Csináljuk.


 (HU)
 
Lloyd
Dátum: Kedd, 2013-05-28, 19.54.00 | Üzenet # 3
U.S.S.Endeavour Kapitánya
Csoport: Sorhajókapitány
Üzenetek: 43
Kitüntetések: 3
Hírnév: 4
Helyzet: Nincs szolgálatban
Egyszerűen gyönyörű volt az ahogyan lefele ereszkedtünk egyre csak. 
A nap halovány sugarai egyre világosabban és világosabban égtek, majd Alex letett minket. 
Habár észre vettem tisztemen hogy nincs a legjobb kedvében egyszerűen nem tudtam mit szólni hozzá. Elég jól ismertem már a srácot ahhoz hogy tudjam mi a baj. Karba tettem a kezeimet, és az utolsó zökkenést még szótlanul ültem meg. 
Aztán felálltam, előre mentem a rámpán és nagy léptekkel érkeztem le a sivár bolygó felszínre. 
Megpaskoltam olyan apaian Alex vállát, majd hátra simítottam a hajamat és előre léptem az érkezők felé. 
- Üdv uraim! - Köszöntöttem a két helyőrségit. - Oliver Lloyd kapitány vagyok, a csapatommal a Uss Endeavour-ról érkeztünk hogy segíthessük a helyőrségek és kutató bázisok javitási munkálatait. Meg hogy feltérképezzük az ismeretlen területet. - Tettem még hozzá. 
Az egyik helyőrségis ekkor ajánlotta nekünk a motorokat. 
- Jah az mrk-k.. - néztem féloldalasan az egyik gépre mely oda volt támasztva a falhoz. - Akkor a szaván fogom magukat, kölcsön veszünk párat. - Vissza fordultam elsőtisztemhez aki valahol nem is tudom hol de nem a jelenben lehetett, hisz Mis Jainekkel foglalatoskodott. 
- Mr. Harris.. - Szóltam oda a férfihoz egy sóhajtással, majd a reakció hiányában lenéztem a földre, felnéztem és kicsit erőteljesebben szóltam hozzá. - Parancsnok! .. Maga és Mr. Ford valamint Iris, pár emberrel elindulnak az ismeretlen zónában az Mrk-kkal. Én, és Alex addig megnézzük mi van Gerillia kapitánnyal. Fél óránként jelentést kérek megértették? Mindenről tudni akarok. Ne feledjék ez egy expedíció. Ismeretlen területre mennek. Csak semmi hősködés. Végeztem.


" A Sors rendez, sodor, leginkább embereket az életedbe anélkül, hogy azt kérned kellene. Hagyd, hogy tegye a dolgát, mert így még mindig okozhat meglepetéseket - és hidd el, imádni fogod."
 (HU)
 
ClaytonMFord
Dátum: Szerda, 2013-05-29, 22.30.48 | Üzenet # 4
U.S.S.Endeavour/Helyettes taktikai főtiszt
Csoport: Hadnagy
Üzenetek: 18
Kitüntetések: 1
Hírnév: 2
Helyzet: Nincs szolgálatban
Egy kis űrkomppal ereszkedtünk le egy bolygóra.Az első küldetésem,enyhe mosoly jelenik meg az arcomon.A komp lágyan érkezett le a bolygó felszínére.Fel álltam és az ajtóhoz mentem és vártam hogy a kapitány előre menjen..a kapitány ki nyitotta az ajtót és ki sétált a rámpán.Ki léptem én is a szabadba és kellemes napsütés fogadot minket,a bolygó eléggé sivár volt de élveztem a kellemes időt.A kapitány szét osztotta a csapatot a parancs szerint én Harris és Iris és pár ember menjünk az ismeretlen zónát fel fedezni az Mrk-kkal.Fél óránként jelentenünk kell."Ne feledjék ez egy expedíció.Ismeretlen területre mennek.Csak semmi hősködés."Igen uram értettem válaszoltam a kapitánynak.Majd elindul a kis csapatunk az ismeretlen felderítésére.

 (HU)
 
RandyHarris
Dátum: Csütörtök, 2013-05-30, 16.39.48 | Üzenet # 5
U.S.S.Endeavour-Taktikai főtisztje
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 23
Kitüntetések: 1
Hírnév: 6
Helyzet: Nincs szolgálatban
Elég hamar meg is éreztünk  a bolygó azon területére  ,amit kettes posztnak hívtak egy elég nagy  állomás ,őrség szerűség alakult ki a  szemem előtt. Úgy tűnt hogy  eléggé fel voltak szerelkezve,volt minden ami szükséges lehetett még szerencse  hogy  a komp nem volt  takarásban mert képesek lettek volna  a  maroknyi  ,karabélyos  váró brigád  le lőni minket egyszerűen. Nem hiába,és nem véletlenül voltak így fel fegyverkezve  ,mi  a fiúkkal  a hajón csak "speciális" ,osztagnak hívtuk őket. De  Nem szerették itt lent ezt  a kifejezést,nagy kár volt hogy nem hozhattam le  a  legjobb embereimet pedig voltak egy  páran  a "kemények".A  kapitány ,kiszállást követően ami egy gyönyörű landolás után volt,rögtön kiosztotta  a parancsokat ahogy jó szokásához volt híven természetesen nekem is  kiosztotta  a  parancsot én nem ellenkeztem,hiszen minek is. Nem úgy mint Alex ,aki természetesen most sem tudott mit tenni magával hiszen szinte  a szeméből kivehető volt  a csalódott düh ,amit érzett azért hogy  Iris  még rá sem pillant. Nagyon fájhatott ez  neki,de  én kedveltem  a srácot...néha ugyan kirázott a  hideg tőle  de  nem akartam hogy bántódása legyen,olyan volt Alex nekem mintha  egyszerre  a testvérem és  a gyermekem is  lett volna,ezért nem akartam hogy rossz legyen neki,ezért akartam azt hogy  jó legyen neki és  ne essen bántódása,minden egyes mozzanata  önmagamra  ,emlékeztetett fura volt bevallom de  akkor sem akartam hogy  ezért kívülállónak érezze magát,amint   a  kapitány jól kiosztott engem is  hogy  ne Iris-el foglalkozzak,egy utolsó csókot adtam a  nőnek majd  mélyen a  szemébe néztem és sóhajtottam egy  nagyot.Majd  ,elő vettem a trikorderemet és  egy  laza  tisztelgést,vetettem oda  egy újjal a  kapitánynak majd  elindultam  a csapatommal ,amit rám bíztak.

-Rendben van..úgy tűnik az egész bolygón,elég nagy kommunikációs  problémák uralkodnak így..

Ekkor rögtön belém folytatta  a  szót ,Clayton hadnagy..megköszörültem a  torkomat majd  megálltam egy helyben és  rá néztem félre hajtott fejjel..

-Hadnagy....szeretném ha..szkennelné ellenséges,támadók után  állandóan a  környéket..nem szeretnék meglepetéseket..

Majd  Iris -hez fordultam mi közben be csuktam a tricorderemet.

-Iris..szeretném,ha  te vennél majd  mintákat  meg ha  kell akkor  te figyelmeztetnél minket ha  esetleg radioaktív  zóna  közelében érünk..mivel van olyan is.( mondtam a  csapatnak  hátra  fordulva  Iris-től elnézve amit elég nehezen tudtam)

Majd ahogy  ,elnéztem  Iris-től még egy utolsó kacsintást tettem a  nő felé ,amin természetesen elmosolyodott  a  gyönyörű nő...annyira  ,szerencsésnek éreztem magamat,hogy vele lehettem..minden egyes perc,egy nap az édenben volt  a  számomra.


 (HU)
 
IrisJainek
Dátum: Vasárnap, 2013-06-02, 19.43.53 | Üzenet # 6
U.S.S.Endeavour Tudományos főtisztje
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 19
Kitüntetések: 2
Hírnév: 0
Helyzet: Nincs szolgálatban
Végre ez a perc is elérkezett hogy Alex letegye az űrkompot. 
Mindig úgy gondoltam rá mintha a fiam lett volna, így most is csak egy büszke mosoly hagyta el a "számat", más semmi. Nem tudtam és nem is akartam úgy tekinteni rá mint ahogy Randyre, de ezt valahogy sehogyan sem akarta felfogni szegény. 
Amikor ránéztem már láttam rajta abban a minutumban hogy megint nincs valami rendjén, megint gond van vagy valami nyomja a szívét de nem szóltam hozzá semmit: Randyre bíztam az ilyet, hisz mikor általában én próbáltam rá hatni az úgy jött ki mintha a falhoz beszélnék. 
Megvártam míg a kapitányom nagy fontoskodva kiszáll az űrkompból, aztán kicsatoltam magamat és mentem utána. 
- A nőké az elsőbbség. - Mosolyodtam el haloványan amikor halkan odasúgtam Randynek a megjegyzésem, amit a kapitányra tekintve gondoltam. 
A szőkeség kiszállt, mi meg megálltunk mögötte vagy mellette. Lloyd kapitány soha nem volt egy túl izmos testalkat, de mellette és Randy mellett... nos, úgy éreztem hogy védve vagyok, biztonságban. 
Rákaccsintottam új csapat-tagunkra, Claytonra, majd óvatosan olyan anyaian hátba vágtam őt:
- Nyugi öcsi. Ez egy jó bagázs.  - Elmosolyodtam, előre néztem a közeledő fegyveresekre aztán kifújtam magam. 
- Ha ezek már rögtön kekeckedni akarnak, csak szóljon nekem, kapitány. - Mondtam oda halkan, poénkodva az egyépként egy fejjel magasabb férfinak aztán csendbe maradtam és hallgattam inkább mint hogy Lloyd szigorával szembesüljek. 
Randy mellé húzódtam szorosan és megfogtam a kezét, figyeltem minden egyes szavára és biccentettem.
- Ne aggódj, időben meg lesznek a minták. És az Mrk-kkal is jól el leszek. - Tettem hozzá egy mosollyal.


 (HU)
 
Szingularitás
Dátum: Hétfő, 2013-06-03, 21.54.48 | Üzenet # 7
Fő Mesélő-Szituáció adó-St In Future intelligence
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 5642
Kitüntetések: 30
Hírnév: 11
Helyzet: Nincs szolgálatban
Randy, Clayton és Iris az Mrk motorokra pattantak és azonnal neki is vágtak így pár emberrel az ismeretlen zónának. 
A terület elég letaroltnak tűnt: egy egykori modern civilizáció romjai voltak láthatóak szerte a horizonon. Egyépként meg a pusztaság. 
Ahogyan előre mentek úgy egyre jobban vette át a természet az uralmat: több fát, és füvet lehetett látni és több romot is. 
Szerte hatalmas tornyok voltak úgy körbelül száz méterenként. Randy megállt. Úgy határozott hogy bemennek az egyikbe megnézni hogy mi lehet benne, és hogy azok akik régen itt lehettek, bárkik lehettek is azok mire használhatták a tornyokat. 

E közben Lloyd kapitány és Alex szintén az mrk motorokat használva elindultak Gerillia kapitányék felé. 
Habár messze volt a helyzetük tőlük, úgy hamarosan már a kettes megfigyelő állomás-helyőrségnél is voltak.
A hely ugyan olyan volt mint eddigi útjukon; egy sivár lepusztult terep. Mikor leszálltak a motorokon megindultak a bejárat fele. Csend volt.
Gerillia kapitány hamarosan fogadta is őket. A sötét bőrű nő beindvitálta őket a bázisra, mely belülről egy standard csillagflotta helyőrségre emlékezetett.
- Az eddigi eredmények egész egyszerűek: nem volt nagyobb Quverreriai mozgás a határ mentén. - Magyarázta az egyik nagyobb üvegű panelre mutatva ahhol a mérések, és az űr megfigyelési adatai voltak láthatóak.
- De az embereim, és én is attól tartunk hogy valami nagyobb fog készülődni hamarosan. - Folytatta. - Ezért kell minnél több helyőrségi posztot kiépíteni. Hogy biztonságosabban érezhessük magunkat, így is nagy kockázatot vállaltunk azzal hogy három hónappal ezelőtt elkezdtünk ide, a Fehér zónába építkezni.

( Lloyd- Alex - Randy - Clayton - Iris - Szingularitás)




A mesélők is folyton az igazságot mondják, csak épp ők másként realisták; hát ez a csodatételük titka.

https://www.wattpad.com/user/Bati1989

... Ha jó történetet akarsz színezd ki a mondani valód mert a személyiséged nélkül semmit nem ér a fórum....
The world so cold....

Olvass, ne nézz...

== >>PROFESSIONAL FUN MAKER FROM 2008 =) <<==
 (HU)
 
Lloyd
Dátum: Szombat, 2013-06-08, 22.08.49 | Üzenet # 8
U.S.S.Endeavour Kapitánya
Csoport: Sorhajókapitány
Üzenetek: 43
Kitüntetések: 3
Hírnév: 4
Helyzet: Nincs szolgálatban
Végig néztem az embereimen: a parancsnok-helyettesem megint vicces kedvében volt, Mr. Harris azonban hamar csendre intette. Nem tette rosszul, csak mert Mis Jainek stílusától néha olyan kiugorhatnékot kapok. 
Vettem egy mély lélegzetet, aztán már fordultam is hátra. Még jó hogy az első tisztem tudta hogy szeretek mindent csak egyszer elmondani, meg ha valaki pontos. És Randy pontos is volt, csakúgy mint Alex. Nem hiába voltak egészen közeli rokonságban... 
Ránéztem Harris zászlósra félig csípőre tett kézzel, aztán közelebb léptem hozzá egy fél lépéssel. 
- Ha készen áll mehetünk. - Elmentem mellette, és felültem az egyik mrk-ra. Az kicsi volt, és számára nem túlzottan kényelmes így még egyszer lenéztem rá, majd vissza a nap tört fényében hunyorogva a helyőrségis srácokra. 
- Vagány járgány. - Szóltam oda. Felbőgettem a motorját, Alexre néztem.
- Kövessenek.. már ha utol érnek! - Egy haloványat mosolyogtam,  azzal neki is vágtam a félig ismeretlennek. Félig volt ismeretlen, mivel a térképet már egyszer láttam a hajón, a fejemben volt épp csak félig jegyeztem meg. 
" Öregszem egyre csak jobban, és ez egyre csak jobban tükröződik is rajtam. " - Gondoltam magamban. 
Koncentrálva lefordultam balra, és felhoztam az mrk-n található pulttal a holografikus kijelzőt. 
Azon tisztán le lehetett olvasni azt hogy merre kell fordulni. 
- Balra! - Szóltam bele a rádión. - Most!
 Félre húztam a kormányt amilyen gyorsan csak tudtam egy hatalmas kőfal elől, majd kis húján be is estem egy árokba. 
- majdnem.. - Motyogtam magamban félhangosan. Egyensúlyba hoztam vissza magam, és előre néztem: de ezúttal már nem kannyonokat vagy veszélyes kőfalakat láttam magam előtt hanem Gerillia kapitányék megfigyelő állomását. 
- Azt hiszem már látom. - Szóltam oda gyorsan. - Álljanak meg ott ahol én! - Bekanyarodtam óvatosan, aztán megálltam. 
Az őrhely hatalmas falai felém magasodtak, árnyéka pedig hideget árasztott magából. Leszálltam az mrk-ról, hátra néztem hogy jönnek-e a tisztjeim azzal eltrüsszentettem magamat. 
- Por.. - Mondtam halkan. Túl nagy volt a csend kissé sem tetszett.
Alex és a többiek is végül oda érkeztek mellém. hangosan kapcsolták le a motorjaikat megtörve ezzel a csendet.. Herrilia kapitány érkezett oda hozzánk hamarosan így már személyesen is kezet foghattam a nővel.
- Üdv kapitány! - szóltam neki egy mosollyal. - Öröm önnel találkozni így élőben. - 
" Szebbek a szemei így az is biztos." - Gondoltam magamban. 
Követtük a nőt a bázis belső terébe ahhol megmutatta az eddigi elért eredményeket.
Én rákönyökölve néztem a hatalmas döntött monitort, majd kis idő múlva szólaltam meg:
- Nem gondolja hogy ez egy kissé túl nagy aggódás a csillagflottától kapitány? - Kérdeztem tőle lehet más témára gondolva, de mégis komolyan elgondolkodva. - Lehet hogy most háborús helyzet fenyeget minket, de a diplomáciai tevékenységünket nem túl korán adtuk fel a háború miatt?... Nem szeretnék olyanná fajulni mint ők.. hogy belekevertek minket is a háborújukba... - Szóltam, azzal az indulattal el is fordultam a kijelzőtől.


" A Sors rendez, sodor, leginkább embereket az életedbe anélkül, hogy azt kérned kellene. Hagyd, hogy tegye a dolgát, mert így még mindig okozhat meglepetéseket - és hidd el, imádni fogod."
 (HU)
 
AlexHarris
Dátum: Hétfő, 2013-06-10, 22.26.19 | Üzenet # 9
U.S.S.Endeavour-Zászlós
Csoport: Zászlós
Üzenetek: 17
Kitüntetések: 1
Hírnév: 0
Helyzet: Nincs szolgálatban
Randy valamiért rámnézett épp. 
Elfordultam csak hogy ne láthassa az arcomat, mivel mindent le tudott arról olvasni. Utáltam ha valaki úgy ismert mint ő. Túl jól, túlságosan is jól...
A beszéd után szó nélkül igazítottam meg a féloldalas táskámat melyben mindenféle kacatot hordoztam. 
Jók lesznek még vész esetben - mindig ez volt a mondásom mely valóban igaznak bizonyult gyakran. Főleg itt a fehér-zóna határán a majdhogynem teljesen ismeretlen terepen. 
Az mrk-ra ülve követtem a kapitányt. Ki tudja meddig mehettünk a sivár terepen mely elterült előttünk a végtelenségben. 
Szinte a bőrömön éreztem a hideget amit magából árasztott a hely. A végtelenségben elnézve valamerre a magaslatokra tévedt a tekintetem: a felhők mögött hegyek kúsztak. 
Szépnek találtam. A szüleimre emlékezetett akik régen épp ilyenekről meséltek kiskoromban. 
Megálltunk, én pedig csendesen követtem Lloydot akár az árnyéka. Zavart hogy alacsonyabb vagyok mint ő, és nem pedig egy kicsivel magasabb. 
Jól tudtam magamról hogy ebben a korszakomban még nem nyertem el a teljes magasságomat, jól látszódtak rajtam a gyerekes vonásaim. 
Ekkor köszöntött minket Gerillia kapitány. Biccentettem, és továbbra is követtem őket. 
Jobbnak találtam csendesnek maradni. Ez a nap már így is elég fárasztóan kezdődött. 
Meghúztam magam a belső állomás valamelyik kis szegletében, nekitámaszkodtam a falnak és karba tett kezekkel hallgattam Lloyd és a másik kapitány beszélgetését. 
Mit tudtam volna hozzászólni? Én semmit, az már egészen biztos volt. Senkit nem érdekeltek soha az én gondolataim...


 (HU)
 
RandyHarris
Dátum: Szerda, 2013-06-12, 09.48.01 | Üzenet # 10
U.S.S.Endeavour-Taktikai főtisztje
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 23
Kitüntetések: 1
Hírnév: 6
Helyzet: Nincs szolgálatban
-Rendben..ne habozzunk ..

Mondtam a  csapatomnak,majd fel szálltam az egyik motorra  ami elég kicsinek tűnt de  a sebessége és a technikai specifikciói alapján pedig,az egyik legmodernebb volt . Jól jött  ehhez a  küldetéshez még szerencse volt,hogy  használhattuk  a küldetéshez,hiszen ez egy elég limitált példányszámban kapható csak.Ahogy fel ültem a  motorra,megnéztem a  kijelzőt majd hátra pillantottam a  többiekre majd vissza néztem lassan a motor kijelzőire.

-Úgy tűnik hogy elég csak  be programozni az út irányt,át küldöm mindenki kijelzőjére.Kapaszkodjanak.

Szóltam a csapatomnak,Iris-re pillantva  kissé elmosolyodva mivel a  nő nagyon szerette volna már kipróbálni  a gépezeteket.Ahogy rá léptem,az indításra  a  motor hatalmas  sebességgel ,meg indult azokhoz a  koordináták felé ahová kellet menni.Még szerencse hogy nem gyalog kellet közlekedni,hiszen elég nagy táv lett volna  gyalog. Ahogy  a  kijelző egyre erősebb hangját kezdtem meghallani,rögtön rá pillantottam ebből tudtam  már  a hangjából a  kijelzőnek hogy  már csak pár méter és  a  megadott helyen vagyunk. Elég gyorsan,meg is érkeztünk egy  nagyobb motoros  menés után.Ahhoz képest,pedig megérte  a látvány ami elénk tárult. Meg álltam a  motorral,pontosan   a letűnt civilizáció egyik háza mellet ami körübelül nagyobb lehetett mint egy falu. Le vettem a  motoros ,szemüvegemet ami azért volt rajtam nehogy por menjen a  szememben és  le szálltam a motorról majd  elő vettem a tricorderemet.

-Úgy tűnik hogy ez egy elég nagy civilizáció letűnt maradéka  lehet..meg kéne néznünk.. mit gondoltok?!

Kérdeztem az épp motorról leszálló társaimat mi közben,vizsgáltam továbbra is   a környéket tricorderrel.


 (HU)
 
ClaytonMFord
Dátum: Szombat, 2013-06-15, 22.50.57 | Üzenet # 11
U.S.S.Endeavour/Helyettes taktikai főtiszt
Csoport: Hadnagy
Üzenetek: 18
Kitüntetések: 1
Hírnév: 2
Helyzet: Nincs szolgálatban
A motorok a meg adott hely felé mentek elképesztő sebességgel.Majd kis idő múlva a hosszú távot ami gyalog igen csak nehéz lett volna meg tenni.Le szálltunk a Mrk-król.A látvány ami elém tárult az lenyűgöző volt.A letűnt civilizáció maradványai olyan volt mint egy kisebb átlagos falu,amit elég érdekesnek találtam vajon kik élhettek itt?tettem fel magamban a kérdést.Randy azt mondta meg kéne néznünk a romokat és hogy mit gondolunk erről.Nos uram szerintem is érdemes lenne meg nézni ezeket az épületeket hátha kiderül valami a lakóiról és egy kis kutatás nem árt mert ezért vagyunk itt mondom Randynek.

 (HU)
 
IrisJainek
Dátum: Csütörtök, 2013-06-27, 19.32.58 | Üzenet # 12
U.S.S.Endeavour Tudományos főtisztje
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 19
Kitüntetések: 2
Hírnév: 0
Helyzet: Nincs szolgálatban
A kapitány okoskodva mondta el hogy mi a feladatunk.. én ő és Randy közt hallgattam a mesét a tudományos küldetésről, és mosolyogtam. 
Mert a kapitány habár szőke volt azért tudott még jó és izgalmas küldetéssel szolgálni. 
Felültem Randy mögé az egyik motorra, ami ugyan kicsi volt de én voltam olyan vékony és kicsit olyan törékeny testalkat hogy felfértem rá. 
Átöleltem a férfi derekát, majd megpusziltam és már száguldottunk is. 
Gyönyörű volt a táj körülöttünk, én nem is tudom miért de teljesen magával ragadott a régi kultúra romjainak a látványa. Nem olyan volt mint egy temető, sokkal érdekesebb annál.. mint valami múzeum.. egymás után látni azokat a rég letűnt épületeket, vagy szobormaradványokat..
- Nyugalom Randym én kapaszkodok. - Tettem hozzá egy mosollyal, majd kisöpörtem a szemembe fújt hajamat az arcomból. Olyan gyorsan mentünk, hogy azon is csodálkoztam hogy Randy képes volt egyszerre mindenre odafigyelni.. mondjuk ő mindig is ilyen volt. Csodálatos, és erős.
 Kis idő múlva, ami nagyon gyorsan tova szállt ilyen modern járgányokkal Randy egy érdekes és szinte ősi épületnél állt meg.. de akkor vettem csak észre hogy nem csak egy épület, hanem több van ott..
Olyan volt mint egy kis régi falu. csak épp emberek nélkül. Levettem a fejemről a sisakomat, majd magam mellé tettem azt a motorra, és a többiekre néztem. 
- Én benne vagyok a körbe nézésben! - Néztem szerelmemre,majd Claytonra. - Egyet értek! Menyünk! - Szóltam bizakodva. 
Olyan lehettem akár egy gyerek, azonnal látni akartam mindent. 
Előre indulta az egyik nagyobb templom-szerű épület felé, miközben le akasztottam az övemen lifegő trikorderemet és szkennelni kezdtem.


 (HU)
 
Szingularitás
Dátum: Szerda, 2013-07-03, 22.23.50 | Üzenet # 13
Fő Mesélő-Szituáció adó-St In Future intelligence
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 5642
Kitüntetések: 30
Hírnév: 11
Helyzet: Nincs szolgálatban
- Ugyan már kapitány! - Kezdett bele Gerillia kapitány halkan a férfi felé fordulva. - Nehogy azt higye hogy a flotta túl korán hagyott fel a diplomáciával! Számtalanszor megpróbáltuk, és mit értünk vele.. - Elnézett a távolba, majd egy kis szünet után folytatta: 
- Semmit.. ennek az egész helyzetnek itt kell határt szabni és ne tovább! Ha nem mi állítjuk meg a Quverreriaiakat ezekkel a helyőrségekkel akkor maga szerint mi lesz?.. Nem.. a diplomácia.. már nem vezet semmire. - Majd Alexre nézett aki flegmán a falhoz volt támaszkodva. 
- Szóval.. segítenek akkor vagy nem? - Lloyd kapitány biccentett és kiosztott pár parancsot..
A maradék bizalma is kezdett labirissá válni Gerillia kapitánnyal kapcsolatban. Valamiért a nő nem volt olyan kedves mint amilyennek az intercommon látta... más volt. 
Furcsa érzések száguldottak át benne de nem szólt semmit. A flotta nem barátkozni, hanem segíteni küldte elvégre oda őket. 
A kapitány parancsokat osztott, és így elkezdődött lassacskán a munka.. a kétségek ellenére is ekkor érkezett jelentés Randy-től a common.

Mivel e közben olyan romokat találtak melyek a hely természetes kőzeteiből épültek évezredekkel ezelőtt...
Valamiféle magnezit-triánium ötvözet mely a Földön nem volt megtalálható...
Clayton elemezte ki, és gyűjtött belőle anyagot miközben Iris egyre csak előre indult.. a nő kíváncsi volt, és szeretett volna minél többet megtudni erről a régi letűnt kultúráról..

( Lloyd - Alex - Randy - Clayton - Iris - Szingularitás)




A mesélők is folyton az igazságot mondják, csak épp ők másként realisták; hát ez a csodatételük titka.

https://www.wattpad.com/user/Bati1989

... Ha jó történetet akarsz színezd ki a mondani valód mert a személyiséged nélkül semmit nem ér a fórum....
The world so cold....

Olvass, ne nézz...

== >>PROFESSIONAL FUN MAKER FROM 2008 =) <<==
 (HU)
 
Lloyd
Dátum: Vasárnap, 2013-08-18, 13.35.58 | Üzenet # 14
U.S.S.Endeavour Kapitánya
Csoport: Sorhajókapitány
Üzenetek: 43
Kitüntetések: 3
Hírnév: 4
Helyzet: Nincs szolgálatban
A kapitány szerint a diplomácia nem jelent már semmit abban a helyzetben. Egy percre talán le is blokkoltam. Közelebb léptem hozzá egy fél lépést, és alig tudtam megszólalni.
- Nem ér semmit?! - Összeráncoltam a homlokom, és folytattam volna az álláspontom kifejtését de a nő szavai jeges záporként értek. Csak mondta és mondta. Azt hittem már soha nem akarja abbahagyni. 
- Segítünk, hogyne! - Mondtam neki vontatottan. Nem tudtam egész egyszerűen mit mondani neki. Olyat csalódtam mint amit általában szoktam. Alexre néztem. A fiú a falhoz dőlve figyelte a cselekményeket ám de némán nem nagyon szólt bele. 
- Legközelebb maga se maradjon ilyen csöndbe. - Léptem oda hozzá.  - Jó, segítünk Gerillia kapitányéknek hátha tényleg olyan nagy a helyzet hogy már le kell süllyednünk olcsó kémek szintjére! - Megfordultam, elindultam az ajtó felé:
- Segítsenek az épületek karbantartásában, az orvosi szoba berendezésében és a maradék kompjúterek beszerelésében. Ez parancs. - Daráltam el gyorsan a szöveget. 
A flotta parancsa is ez volt, nem barátkozni jöttünk ide hanem segíteni. és ha ők is az olcsó kémek szintjére akarnak süllyedni, hát legyen.
Kiléptem nagy léptekkel az ajtó elé, elegem volt már az egészből. A területet néztem mikor adás érkezett nekem Mr. Harristól.
- Régi romok. - megfordultam, nekidőltem a korlátnak. - Érdekesen hangzik. Hozzanak mintákat ha lehet. - Mondtam.


" A Sors rendez, sodor, leginkább embereket az életedbe anélkül, hogy azt kérned kellene. Hagyd, hogy tegye a dolgát, mert így még mindig okozhat meglepetéseket - és hidd el, imádni fogod."
 (HU)
 
AlexHarris
Dátum: Kedd, 2013-08-20, 19.01.44 | Üzenet # 15
U.S.S.Endeavour-Zászlós
Csoport: Zászlós
Üzenetek: 17
Kitüntetések: 1
Hírnév: 0
Helyzet: Nincs szolgálatban
Karba tettem a kezeimet és falnak dőlve néztem a kapitányok beszélgetését. 
Flotta és kémkedés, flotta és háború. Engem már rég nem érdekeltek az ilyenek. Egyszer Iris azt mondta hogy minden harcnak politikai háttere van. Hát én nem vagyok politikus.
És miért is érdekelne? Nem származott belőle nekem semmi jó. A plafont kezdtem el bámulni és vártam hátha lesz valami isteni sugallat és abba hagyja egyszer csak legalább az egyik az értelmetlen beszélgetést. 
És ekkor mikor épp erre gondoltam Lloyd szólalt meg hogy segítsek. 
- Persze kapitány. Megyek már, segítek amiben csak tudok. De azért remélem büdös, koszos csöveket nem fog rám osztani. Uram! - Szóltam oda gúnnyal a hangomban és fordultam is oda a kapitánynőhöz. 
- Szóval mondja mit is kell pontosan csinálnom, mert elég táv fogalom hogy segítsek itt is meg ott is. - Szóltam oda szemtelen hangnemben, és felültem az egyik panelre.
" Ez most talán a tinédzerkori hormonok hatása? " - kérdeztem magamban. 
" De csak tizenkettő vagyok. " - Bár már magamban is gúnyos és rosszindulatú voltam amikor rám jött az öt perc. 
Azért szerettem volna kedves és szerethető lenni is valamikor vagy inkább valahogy úgy mint régen de ez nem ment, nagyon nem, főleg amikor rossz passzban voltam.


 (HU)
 
RandyHarris
Dátum: Péntek, 2013-08-23, 09.12.41 | Üzenet # 16
U.S.S.Endeavour-Taktikai főtisztje
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 23
Kitüntetések: 1
Hírnév: 6
Helyzet: Nincs szolgálatban
Kíváncsian vártam hogy az elemzések mit fognak ki mutatni,mivel ez egy elég régi sőt letűnt teljesen kúltúráról volt szó,ez nagyban ki nagyította arról az érdeklődésemet hogy valójában miért is pusztultak ki vagy mitől. Mivel lehetett akármilyen indok sőt,lehetett akár túlzott fegyver termelés is ami nem kizárt,vagy épp valami természeti katasztrófa is okozhatta a letűnésüket,persze én csak vártam az eredményekre és addig oda léptem a motoromhoz ami ,lebegett a levegőbe mivel a motoroba épített kompresszor ilyen állapotban megtartotta a motort,ki vettem a motor háztető alá be rejtett tricorderemet majd én is bele kezdtem némi alapvető ,eredmény kutatásba.

A tricorder,különféle dolgokat jelzet ki persze a felét sem értettem mivel nem voltam tudományos tiszt ,de azért próbáltam kiszedni valamit belőle. Pár percig csak ,gondolkoztam a temérdek számításon amikor egyszer csak hallottam valami zajt,érdekes egy zaj volt el tettem a tricorderemet vissza a helyére a motorháztető alá,majd elő vettem a hátamról a fegyveremet ami egy elég nagy kidolgozott karabéj volt. Iris...gondoltam magamban..úgy tűnt teljesen ki esett a látószögemből..de mivel nem akartam hirtelen több embert veszteni ezért még vártam, a további számítások eredményére..

-Mikorra lesznek kész a számítások?

Kérdeztem Clayton-t,aki a számítások nagy részével valószínüleg már kész lehetett.

-Csak azért kérdezem hadnagy mert a tudományos főtiszt...Iris eltűnt..és érdemes lenne utána menni..

Mondtam a férfinek,aki ugyan nem volt tudományos főtiszt ahogy én sem de úgy érti a számításokat.


 (HU)
 
ClaytonMFord
Dátum: Vasárnap, 2013-08-25, 23.28.58 | Üzenet # 17
U.S.S.Endeavour/Helyettes taktikai főtiszt
Csoport: Hadnagy
Üzenetek: 18
Kitüntetések: 1
Hírnév: 2
Helyzet: Nincs szolgálatban
A rom falai természetes kőnek tűntek ezért mintát vettem és kezdtem ki elemezni azt.A kőben valamilyen magnezit triánium ötvözet volt ami a főldon nem volt megtalálható.Ez elképesztő ilyent még nem láttam.El kezdtem számításokat végezni.Igaz ez nem az én dolgom lett volna gondoltam magamban.Amig én a mimtával voltam elfoglalva ezért nem vettem észre hogy a tudományos tisztünk eltűnt.Randy meg kérdezte tőlem hogy meddig tatr az elemzés.Uram a nagy része kész van az elemzésnek egy főldön nem található ötvözet van a kőben.Magnezit triánium.Az össze tételét én nem tudom meg határozni.Amint ezeket el mondtam az elemzés kész lett.Mehetünk uram kész az elemzés de nem igazán értem.El rakom a mintát és a trikordert és elő veszem a fegyveremet.Menjen előre uram én fedezem mondom Randynek.

 (HU)
 
IrisJainek
Dátum: Hétfő, 2013-09-16, 20.41.49 | Üzenet # 18
U.S.S.Endeavour Tudományos főtisztje
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 19
Kitüntetések: 2
Hírnév: 0
Helyzet: Nincs szolgálatban
Leszálltam a motorról majd puszit nyomtam Randy arcára.
- Csakhogy tudd hogy ennyire jól motorozol. - súgtam oda neki, és útközben megcsíptem a combját.
Mosolyogva indultam tovább. Előszedtem a tricorderemet ami a bal zsebemben volt egész idáig, és mentem tovább.
- Mennyi modern technika! - Szóltam fenhanggal és Randy-re pillantottam hogy veszi-e a lapot. - Vicceltem.. - Vissza fordultam és mentem tovább. - Természetes kőzet.. csak tudnám hogy tudtak ennyi nyers követ megmunkálni. Biztos nem lehetett egy amolyan kis munka. - Közben csak mentem és mentem előre már-már oda sem figyelve arra hogy mi a válasz.
Annyira érdekes volt ez a hely, tele mindenféle különös dologgal és idegen letünt civilizációk maradékaival hogy nem csak a szememet kezdte el vonzani.
Meg akartam fogni az épületek közül a legnagyobbat.
- Ez régen biztos egy város lehetett. - Mondtam félhangosan de mindegy is volt az hogy kinek mert ahogy mentem előre már senki nem volt körülöttem: a többiek bizony nagyon lemaradtak.




Az üzenetet módosította IrisJainek - Hétfő, 2013-09-16, 20.44.43
 (HU)
 
Szingularitás
Dátum: Csütörtök, 2013-09-19, 22.08.27 | Üzenet # 19
Fő Mesélő-Szituáció adó-St In Future intelligence
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 5642
Kitüntetések: 30
Hírnév: 11
Helyzet: Nincs szolgálatban
Iris ahogy egyre előrébb indult nem vette észre hogy egy bemélyedés, egy lyuk van a földben ami elég mély.. ha valaki esik onnan ki tudja hol köt ki...
A nő épp lépett amikor Clayton lépett oda.. Iris azonban lépett és beleesett.. de még meg tudott kapaszkodni az utolsó pillanatban a sáros kőzetben így a lábai már lenn voltak, de ő maga a peremen csüngött.. Clayton odarohant és a kezét nyújtotta, majd Randy is oda érkezett így ketten húzták felfele Jainek parancsnok helyettest, aki kishiján lezuhant. 
Végül aztán sikeresen kihúzták a nőt. Lihegve estek le a zöld gyepre és fáradtan. 

E közben Alex az egyik biztonságishoz lépett akinek furcsán rossz kedve volt, és segíteni próbált de a férfi csak durva szavakkal elhessegette: " Húzz innen kölyök!" 
Lloyd kapitány pedig Gerillia kapitányt kereste de a nőt nem találta sehol... mikor Alex odaérkezett hozzá már mindketten keresni kezdték a nőt.

( Clayton - Iris - Randy - Clayton - Alex- Lloyd - Szingularitás) 




A mesélők is folyton az igazságot mondják, csak épp ők másként realisták; hát ez a csodatételük titka.

https://www.wattpad.com/user/Bati1989

... Ha jó történetet akarsz színezd ki a mondani valód mert a személyiséged nélkül semmit nem ér a fórum....
The world so cold....

Olvass, ne nézz...

== >>PROFESSIONAL FUN MAKER FROM 2008 =) <<==
 (HU)
 
ClaytonMFord
Dátum: Vasárnap, 2013-10-06, 20.35.10 | Üzenet # 20
U.S.S.Endeavour/Helyettes taktikai főtiszt
Csoport: Hadnagy
Üzenetek: 18
Kitüntetések: 1
Hírnév: 2
Helyzet: Nincs szolgálatban
Nagyon nem szeretem ha valaki el mászkál gondolom magamban...A trikorderem fogta a parancsnokhelyettes életjelét.Ki érünk az épületből,erre uram szólok és fordultam balra egyre közeledtünk Iris felé...Az idő kellemes volt az idő bár a feladatra koncentráltam...Egyre csak közeledtünk Iris felé nem sokkal később meg pillantom a nőt.De mi előtt meg könnyebbültem volna a nő egy jaj kiállítással el tűnik.Rá nézek Randyre gyerünk! mondom a férfinak és el kezdek rohanni oda ahol a nő eltűnt.Gyorsan oda érek a nőt egy mély lyukban találom amibe ha bele esik akkor ki tudja hol köthet ki vagy még rosszabb bele halhat.el kapom a nő egyik karját és tartottam nehogy bele essen,egyedül nem volt esélyem ki húzni a parancsnokhelyettest.Szerencsére Randy is hamar odaért a lyuk hoz.Randyvel együttes erővel el kezdtük ki húzni Irist.Pár percbe bele telt de sikerült ki húzunk őt és a fűre estünk.Mindenki jól van?kérdezem.

 (HU)
 
IrisJainek
Dátum: Csütörtök, 2013-11-07, 11.59.37 | Üzenet # 21
U.S.S.Endeavour Tudományos főtisztje
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 19
Kitüntetések: 2
Hírnév: 0
Helyzet: Nincs szolgálatban
Hátra néztem, nem jöttek gondoltam akkor majd jönnek később. 
" Ezek csak romok, felesleges annyira aggódniuk. " - Gondoltam magamban. Egy dalocskát dúdoltam magamban miközben egyre csak mentem előre. Az idő szép volt, a szél kellemesen kapaszkodott a hajamban. Miközben egyre csak előrébb mentem, azért ha lehet óvatosan lépkedve a sárba egy templom-szerű valamire lettem figyelmes magam előtt ami elég magas is volt meg elég jó állapotú. 
Egy percre megálltam előtte és elgondolkodtam azon hogy mennyire jó lenne felkapaszkodni valahogy a romok tetejére. Biztos hogy kellemes kilátást nyújtanának.
Léptem egyet, és hátra néztem a vállam felett mert hangokra lettem figyelmes és léptekre amik felém közeledtek. 
- Nyugalom minden rendben! - Intettem a férfiak felé. - Csak egy darázs csípett a popómba! - Vigyorogtam mint a vadalma. 
Bezzeg a kövi pillanat már nem volt annyira vicces. A talaj hirtelen megnyilt előttem, de az egész olyan gyorsan történt hogy csak egy sikítás fért ki a torkomból. 
Nagyon megijedtem, még jó hogy reflexből bele tudtam kapaszkodni a földbe így csak nem leestem, de majdnem leestem. 
Ott csüngtem a peremen. Clatyon és Randy odafutottak elég gyorsan hozzám, és megragadták a karom majd rántottak egyet rajtam és mind a földre estünk így. 
Egy pillanatra azt hittem el is bőgöm magam, de mikor aztán a fűre estünk elnevettem magamat mint egy gyerek. 
- Bocsánat hogy elkóboroltam.. kösz hogy kihúztak fiúk.. - Mondtam.


 (HU)
 
RandyHarris
Dátum: Péntek, 2013-11-08, 18.46.02 | Üzenet # 22
U.S.S.Endeavour-Taktikai főtisztje
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 23
Kitüntetések: 1
Hírnév: 6
Helyzet: Nincs szolgálatban
Mindig is azt hittem hogy  Iris az  a ember aki soha nem fog eltűnni a  szemem elől..de hát..még én is tudok tévedni..egyik percről a másikról a  nő eltűnt ...mint a  kámfor..

-Iris?!

Ordítottam el magamat  de  sehol még egy  választ sem  kaptam vissza,ekkor pillantottam meg őt és azt ami ezek után történt,hirtelen  a föld ketté vált bár tudnám minek a  hatására és  úgy tűnt hogy Iris  le esett ,  a két szét nyíló  pálya  közé..

-Gyorsan! futás!

Mondtam  a  mellettem futó társamnak majd  ahogy oda  futottunk,le néztem és  Iris-t pillantottuk meg nem haboztam sokat élből felhúztuk őt így  kissé el estünk ő pedig pont rám .

-Még szerencse hogy  nem lett nagyobb bajod..

Szóltam oda  a  viccelődő nőnek mi közben fel segítettem őt majd  sóhajtottam egyet és elő vettem a tricorderemet.

-Szerintetek ez mi lehet?

Kérdeztem főként Iris-től ,mivel ő volt  a zseni.


 (HU)
 
ClaytonMFord
Dátum: Szombat, 2013-11-16, 00.40.07 | Üzenet # 23
U.S.S.Endeavour/Helyettes taktikai főtiszt
Csoport: Hadnagy
Üzenetek: 18
Kitüntetések: 1
Hírnév: 2
Helyzet: Nincs szolgálatban
Iris meg mentése után fel állok a fűből remegve a fűből.Le nézek a lyukba vajon milyen mély lehet?kérdezem.Ha lehet innentől kezdve együtt menjünk tovább lehet hogy még lehetnek még ilyenek mint ez.A távolba nézek és észre veszem a templomot vajon kik élhettek itt?teszem fel magamban a kérdést.Csendben várakozom a válaszra várva.A városa egyre érdekes lett számomra vajon meg tudjuk kik élhettek itt?

 (HU)
 
AlexHarris
Dátum: Hétfő, 2013-11-25, 17.28.23 | Üzenet # 24
U.S.S.Endeavour-Zászlós
Csoport: Zászlós
Üzenetek: 17
Kitüntetések: 1
Hírnév: 0
Helyzet: Nincs szolgálatban
Lloyd veszekedni kezdett Gerilliával amit nem értettem nagyon. Izgatottá tett a dolog viszont a romokkal kapcsolatban. Randy bezzeg ott lehetett én ezzel szemben pedig.. maradhattam itt hallgatni a vitát. 
Megcsóváltam a fejem és ahogyan mentem volna ki megállított a kapitány. Nem tűnt boldognak, bár nem izgatott hogy ő hogy van. Kiadta parancsba hogy segítsek. 
- Igenis uram! - Biccentettem, majd megfordultam és a kijárat felé vettem az irányt. 
" Végre valami fontosabb munkát én is kapok. Lehet kezdenek bennem megbízni?" - Elmélkedtem el magamban. Valami nagydarabb szőrös fickó állta az utamat ekkor. 
A falnak dőlve ácsorgott az épülettől délre egy nagyobb lejtő előtt. Nem tűnt épp aktívan dolgozónak, így jó ötletnek tűnt megkérdezni hogy nem-e szabadon fogható egy kis tevékenységre. 
Megvakartam a fejem, hirtelen nem találtam a normális szavakat.. hogy is közelítsek meg egy ekkora lusta tahót? Hé öreg vagy bácsi? 
- Elnézést. KHM! Segíthetek? Látom nem győzi a sok munkát itt egyedül. - Mosolyodtam rá szemtelenségemben mire ő egy húzz innen kölyökkel elküldött a suttyba. 
Nem csodálkoztam. 
Vissza mentem inkább lloydhoz csakhogy a kedvességét tolmácsolhassam, hogy ő is megtudja hogy itt túl kedvesek az emberek, de mikor odaértem ő azzal fogadott hogy nem találja Gerilliát. 
- Ez fura, még kábé húsz perccel ezelőtt egymás fülét rágták.. öö minden tiszteletemmel, uram.. de így volt. És most meg csak úgy nem találja? Talán elbújt valami elől vagy csak nem tetszett neki a képünk, és most elment az erdőbe...Amúgy én se láttam..De.. Csak nem aggódik, kapitány? - Kérdeztem tőle érdeklődően.


 (HU)
 
Lloyd
Dátum: Szerda, 2013-11-27, 23.03.53 | Üzenet # 25
U.S.S.Endeavour Kapitánya
Csoport: Sorhajókapitány
Üzenetek: 43
Kitüntetések: 3
Hírnév: 4
Helyzet: Nincs szolgálatban
Eltettem a kommunikátoromat a zsebembe és behunytam a szemem egy pillanatra. Jó volt pihentetni azokat, kellemes volt a tiszta levegőben egy kicsit elgondolkodni a dolgokon.
Vettem egy mély lélegzetet, majd zsebre tett kezekkel elindultam hogy megbeszéljem Gerillia kapitánnyal egy kicsit nyugodtabb hangnemben a dolgokat.
De a helyett hogy ez így is lett volna a nőt úgy tűnik elnyerte a föld mert ott ahol volt, ott nem volt és azon kívül meg sehol sem.
~ Ilyen gyorsan eltűnt volna? ~ kérdeztem magamban.
Alex épp kinn volt, vele össze is találkoztam.
- Nem látta a kapitány asszonyt Mr. Harris? - Kérdeztem tőle elég száraz hangnemben. Még egyszer körbe néztem de a pár magasra nőtt zászlóson kívül semmit és senkit nem láttam ami Gerillia kapitányra emlékeztett volna.
- Valami itt nincs rendjén.. Lloyd Gerilliának. Hall engem, vétel.. - Beleszóltam a kommba de az nem válaszolt. Gyanakodva az egyik nagydarabbra néztem aki Gerillia embere volt.
- Maga ott. Nem látta a kapitányát? Az előbb még vele vitatkoztam most meg pont úgy tűnt el mint a kámfor.


" A Sors rendez, sodor, leginkább embereket az életedbe anélkül, hogy azt kérned kellene. Hagyd, hogy tegye a dolgát, mert így még mindig okozhat meglepetéseket - és hidd el, imádni fogod."


Az üzenetet módosította Lloyd - Szerda, 2013-11-27, 23.04.57
 (HU)
 
Szingularitás
Dátum: Kedd, 2013-12-03, 22.56.43 | Üzenet # 26
Fő Mesélő-Szituáció adó-St In Future intelligence
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 5642
Kitüntetések: 30
Hírnév: 11
Helyzet: Nincs szolgálatban
Iris lassan felállt bár még egy kicsit szédült nem fogta fel komolyan a helyzetet. 
Randy és Clayton segítették fel őt vagyis inkább egymást mert a talaj bizony elég csúszott..
Randy még egyszer lenézett a lyukba mikor észre vette hogy egy holt test fekszik ott: méghozzá Gerillia kapitányé. 
Úgy érezték azonnal értesíteniük kell erről a kapitányt, azonban mikor meg akarták volna ezt tenni a kapitány nem válaszolt: a kommja ki volt kapcsovba.. ebből gondolhatták hogy nagy a baj.
Felpattanva a motorra gyorsan igyekeztek visszafele. 
És jól gondolták a helyzetet... Lloyd kapitány elgondolkodva lépett oda egy másik tiszthez de az sem tudta Gerillia kapitány pozícióját. Lloyd erre Randyt próbálta elérni mikor Gerillia lépett előre hirtelen és egyszerűen leszedte a férfi ruhájáról a jelvényt, ledobta azt a földre és összetaposta. 
- A tisztjei megtudták, és most jelenteni akarták. - Szólt előre lépve idegesen. - És mivel úgy is már tudnak róla, így nem kockáztathatom a kilétem, kénytelen leszek.. kénytelenek leszünk magával is végezni! - Ezzel vissza alakult az eredeti alakjába: egy két méteres négy lábon járó, két kezes lénnyé melynek a Borg annak idején azt a nevet adta hogy 8472. 
És nem csak ő: a Lloyd kapitány háta mögött álló férfi is. Alex reflexesen tüzelni kezdett a phaserével, csakúgy mint a megdöbbent LLoyd is. 
Ekkor érkezett meg Randy, és a csapat többi tagjai is tüzet nyitottak a két 8472-es re. 

( Iris- Randy - Clayton - Lloyd - Alex - Szingularitás)




A mesélők is folyton az igazságot mondják, csak épp ők másként realisták; hát ez a csodatételük titka.

https://www.wattpad.com/user/Bati1989

... Ha jó történetet akarsz színezd ki a mondani valód mert a személyiséged nélkül semmit nem ér a fórum....
The world so cold....

Olvass, ne nézz...

== >>PROFESSIONAL FUN MAKER FROM 2008 =) <<==
 (HU)
 
IrisJainek
Dátum: Péntek, 2014-04-25, 20.24.47 | Üzenet # 27
U.S.S.Endeavour Tudományos főtisztje
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 19
Kitüntetések: 2
Hírnév: 0
Helyzet: Nincs szolgálatban
- Ez kérlek szépen megmondhatom neked akár tudományosan is vagy csak fél tudományosan, drágám- Kezdtem bele, Randynek,  majd felhasaltam, és belenéztem az alattunk tátongó lyukba. - ..  vagy egy szétnyilló föld darab, vagy egy csapda volt. - Mondtam vigyorogva.- vagy egy szemét ledobó. Részlet kérdés.
- Vagy egyik sem. - A többiekre pillantottam. - Imádok majdnem beleesni lyukakba! Nem elég hogy egy, két megmentő is érkezik ki hozzám. - Mosolyodtam el rájuk, kiélvezve minden egyes pillanatot.
- Nem semmi! - Majd felálltam óvatosan. - Gyertek, derítsük fel ezt a hatalmas területet ami még ránk vár! - Kiáltottam hátra.
Előre indultam, de Randy megállított. " Biztos megint kiakadt rajtam. Vagy egy intergalaktikus fűszállon."
- Mi van?! - Kérdeztem a férfitól. Erre látom hogy nem csak ő hanem Clayton is a földön néznek bele a lyukba.
- Na nehogy már érdekesnek találjatok egy unalmas kis... - Vissza mentem.
Megálltam mellettük, és lenéztem.
- Jól látom? - Kérdeztem hangosabban. Legugoltam a két fiú közé, és csak néztem lefele percekig. Nem akartam hinni a szememnek.
- Ez.. Gerillia?! De ő.. - A hátam mögé mutattam. - Zűr van az űrben. - Motyogtam magasabb hanggal. Felálltam, nyeltem egyet.
- Ez .. közel se bíztató. - A trikorderemet bámultam már ekkor. - Gerillia halott.. de akkor ki az aki Lloyd-dal van? - Kérdeztem a következő pillanatban a motorról.
- Hamarosan megtudjuk! És úgy érzem cseppet sem lesz fantasztikus! - Szinte röppent az idő miközben szágolduttunk vissza fele.

"Ki lehet az aki a kapitánnyal van? Vajon jól lehet ő?" - Aggódásba csaptam át a fél órás utunk alatt.
Közben a kommot us megpróbáltam, de LLoyd vagy süket volt, vagy én nem tudom..
Mikor megérkeztünk ekkor Randy befarolt a motorral. Leugrottam róla mikor megálltunk, és elővettem a fegyveremet.
- Jól látjátok ti is fiúk?! - Kérdeztem a többieket idegesen. 8472-esek voltak. És nem csak egy darab..




Az üzenetet módosította IrisJainek - Péntek, 2014-04-25, 20.35.58
 (HU)
 
RandyHarris
Dátum: Szombat, 2014-04-26, 20.48.12 | Üzenet # 28
U.S.S.Endeavour-Taktikai főtisztje
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 23
Kitüntetések: 1
Hírnév: 6
Helyzet: Nincs szolgálatban
-Tudod hogy nagyobb bajod is eshetett volna ugye?

Kérdeztem a nőtől majd ő megint csak el viccelődte az egészet..

-Na jó..menjünk ..

Mondtam a nőnek de  többször is  azért  néha  ,mi közben mentünk a  szemem  Iris-en volt mivel ,nem akartam hogy baja essen..bár talán azt is lehet elviccelte volna..vitattam meg magamban mi közben,azért még is csak viccesnek találtam,de  egyben veszélyesnek is a  helyzetet..Iris és én és Clayton,úgy gondoltuk ideje  vissza térni a  kapitányhoz és  megmutatni neki néhány információt. Ekkor amikor  pontban megérkeztünk,a kapitányunk és  Gerilla álltak egymással szemben..ekkor  a nő csak úgy ledobta  a jelvényét majd eltaposta  azt..kissé furcsán néztem a melletem állókra  amikor ezt láttam ,amikor pedig  el kezdett át alakulni  valamiféle lénnyé tudtam hogy amikor ezt megteszi teljesen a  fegyveremért fogok nyúlni..ahogy teljesen ,átalakult valódi formájában..már tudtuk hogy ez bizony csak egy 8472 fajbeli lehet..ahogy majd nem ,neki támadt a  kapitánynak teljes tüzet nyitottam rá  a karabélyommal amit előzőleg a  motor alsó feléből szedtem ki,majd  ahogy  tovább kezdett el  menni előre   a 8472-es ,parancsot adtam sortűzre..

-Sortűz most!

De ekkor nem csak egy jött elő hanem több is,Iris is ekkor tüzelni kezdett majd  egymás háta mögé beálltunk úgy fedeztük egymást.


 (HU)
 
ClaytonMFord
Dátum: Vasárnap, 2014-04-27, 17.53.39 | Üzenet # 29
U.S.S.Endeavour/Helyettes taktikai főtiszt
Csoport: Hadnagy
Üzenetek: 18
Kitüntetések: 1
Hírnév: 2
Helyzet: Nincs szolgálatban
Miután fel segítettük egymást indulni készültünk Randy és én le néztünk a lyukba.Amit ott meg láttuk     Gerillia kapitány holtestét.Úristen!mondom ki hangosan.Valami itt nagyon nem simmelt.
Azonnal a motorra pattantunk és indultunk vissza az út félóra volt...Aggódtam a kapitányért reméltem hogy még időben érkezünk...Vissza értünk oda ahonnan indultunk.A motorról le ugorva már a kezemben volt a fegyverem.Szerencsére pont jókor érkeztünk mert a Loyd kapitány mellett állók át alakultak így támadnunk kellett Randy ki adja a parancsot.”Sortűz!”- Igen uram! Válaszolom tüzelés közben.Az ellenség a 8742-es faj volt csak tudnám miért akarnak meg ölni minket.Nem tudtuk hogy mennyien vannak így nem tudtuk meddig tart ez a tűzharc.


 (HU)
 
Lloyd
Dátum: Hétfő, 2014-04-28, 15.41.42 | Üzenet # 30
U.S.S.Endeavour Kapitánya
Csoport: Sorhajókapitány
Üzenetek: 43
Kitüntetések: 3
Hírnév: 4
Helyzet: Nincs szolgálatban
Nem találtam sehol sem Gerilliát, bárhova néztem és bárhol is kerestem őt. 
Előre indultam a bozótba miközben elgondolkodtam azon hogy hova tűnhetett a nő. Lassan előre mentem már gyanakodva.
~Senki nem tűnik el csak úgy mint a kámfor. ~ Ahogy megálltam és körbe néztem, majdnem hogy egy félkört leírva saját magam körül a kom jelvényemre gondoltam. 
Épp rá akartam ütni, de ekkor elő került kapitány társam levette rólam és azonnal szét is taposta.
- Kapitány? - Kérdeztem tőle egy zavarodott arccal. Automatikusan tettem egy fél lépést hátra, mintha nem akartam volna hinni a szememnek.
A nő ekkor olyanokat kezdett el beszélni, amit nem értettem. Felfedi a kilétét? Hunyorogtam a napban.
- Mi? Miről beszél? - Kérdeztem tőle de már a phaseremen tartva a kezemet a bal oldalon.
Nem beszélt többet.
- Kapitány? 
De ekkor ő átalakult egy lénnyé, ami egyértelműen a 8472-es faj egyik tagja volt. Amikor hátra léptem megérkezett Randy és a többiek, és mindannyian egyre gondoltunk: arra hogy védekezzünk.
Odafutottam a tisztjeim mellé, és a fegyvert elővéve tüzeltem.
- Hallották Mr. Harrist! Tűz!


" A Sors rendez, sodor, leginkább embereket az életedbe anélkül, hogy azt kérned kellene. Hagyd, hogy tegye a dolgát, mert így még mindig okozhat meglepetéseket - és hidd el, imádni fogod."
 (HU)
 
AlexHarris
Dátum: Hétfő, 2014-05-05, 21.03.45 | Üzenet # 31
U.S.S.Endeavour-Zászlós
Csoport: Zászlós
Üzenetek: 17
Kitüntetések: 1
Hírnév: 0
Helyzet: Nincs szolgálatban
Tétlenül pillantottam a kapitányra amikor a közelébe léptem. 
Tudtam hogy nem őrülhetett meg, ha egyszer még az előbb látta Gerilliát akkor látta, node hoa tűnhetett?
Jó ideje ismertem a Lloyd-ot, és ha valami nem úgy volt ahogy mondja akkor tényleg nem. 
" Akárhová is bújt Gerillia, biztosan nem csak bújócskázni támadt kedve hirtelen." - Állapítottam meg miközben a trikorderemmel az élet jeleit kerestem. A bal lábamat feltettem egy kőre, és finoman kereső beállításokra tettem a kis eszközt mely a kezembe pihent.
Mikor el akartam mondani a nagy tényt, azt hogy történetesen sehol sincs Gerillia életjele az egész bolygón mégis csak előjött a nő.
- De.. kapitány ezt nem értem. - Mondtam a férfinak. - Sehol nincsen Gerillia élet jele. Vagy a trikorder rossz vagy valaki találjon ki egy B választást. - Néztem tágra nyílt szemekkel az adatokra.
Aztán hirtelen mégis csak kiderült mi a nagy helyzet. És ez nem szavakban tudtam meg, hanem szokás szerint úgy hogy veszély helyzet alakult ki.
Még a trikorderem is kiesett a kezemből. Régen nem láttam olyat hogy így átvertek volna.
" A kezdetektől unszimpátiát váltott ki belőlem." - Állapítottam meg másodpercek alatt. - " Egyszer hallgatnék csak a megérzéseimre, és akkor lehet már az elején kimaradnék az ilyen helyzetekből."
Természetesen megint a bosszankodó gyerek beszélt belőlem, nem az érett férfi. Csak azért szerettem volna annyira kimaradni az ilyen helyzetekből, mert Randy-re akartam hárítani mindent.
Ha lett volna időm gondolkodni abban a helyzetben, talán óráig tettem volna azt. Ha lett volna...
Még a trikorder is kiesett a kezemből, a történtek láttán. Gerillia ekkorra már nyilvánvalóan halott volt és ez az imposztor amit láttam volt egész végig a bőrében. Fel se fogtam de tüzet eresztettem a lénybe amivé lett Gerillia, szimplán csak azért mert a kapitányunkra támadott.
Felismertem a fajt, és többek között azért sem találtam a helyzetet csak egy békés öt órai teázásnak. Ez nem az volt.
Egy katonai szituáció volt melyben az elsődleges a feletteseink megvédése.
Azonnal az akadémiai éveimre emlékeztettek.. amit újra kellett járnom..
Folytattam a tüzelést a többiekkel együtt akik közben hirtelen érkeztek meg motoron.


 (HU)
 
Szingularitás
Dátum: Péntek, 2014-05-16, 21.53.27 | Üzenet # 32
Fő Mesélő-Szituáció adó-St In Future intelligence
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 5642
Kitüntetések: 30
Hírnév: 11
Helyzet: Nincs szolgálatban
A 8472-esek közül kettőt sikeresen lelőttek, de a másik kettő akik megmaradtak eltranszponrtáltak.
Lloyd kapitány szinte azonnal értesítette az Endeavourt, akik azonban nem tudták követni a 8472-es hajót ami rejtőzködött... a szenzorok nem érzékelték azt.
Lloyd minden esetre tudta ezt jelenteniük kell a flottának mindenképp, el kell majd varrni a szállakat. A 8472 visszatért, valószínűleg a régi célokkal megerősödve: hogy ők dominálják a galaxist.

( Lloyd - Clayton - Alex- Randy -  Iris - Szingularitás)

= MEGJEGYZÉS: Utolsó kommentek ehhez a küldetéshez. =




A mesélők is folyton az igazságot mondják, csak épp ők másként realisták; hát ez a csodatételük titka.

https://www.wattpad.com/user/Bati1989

... Ha jó történetet akarsz színezd ki a mondani valód mert a személyiséged nélkül semmit nem ér a fórum....
The world so cold....

Olvass, ne nézz...

== >>PROFESSIONAL FUN MAKER FROM 2008 =) <<==
 (HU)
 
Lloyd
Dátum: Csütörtök, 2014-06-12, 19.45.57 | Üzenet # 33
U.S.S.Endeavour Kapitánya
Csoport: Sorhajókapitány
Üzenetek: 43
Kitüntetések: 3
Hírnév: 4
Helyzet: Nincs szolgálatban
Az első tisztem és a többiek bátor helytállása megint megerősített abban hogy akár milyen messzi is vannak, mégis lehet rájuk számítani. Csakhogy a lények a 8472-es, akikkel harcoltunk épp olyan erősek és épp olyan okosak voltak mint ahogy az meg van írva a tankönyvekben. 
Már egy lény megölése is nagy fejfájást okozott számunkra, de a másiké az meg főleg. És még így is maradt kettő..
A fegyveremet maximális fokozatra kellett állítanom, ahhoz hogy egyátalán meg tudjam karcolni valamellyest a lényeket. De azok hirtelen megléptek. 
Eltranszportáltak... 
- Itt Lloyd az Endeavour-nek! Minden szenzorral keressenek 8472-esre jellemző hajót! Ismétlem, keressenek 8472-esre jelemző hajót! - Vettem egy mély lélegzetet, majd Randy-re néztem. 
Válasz érkezett hogy elvesztették őket. Későn reagáltunk. Szinte éreztem magamban a fáradtságot, de leginkább azt hogy ideges vagyok. 
Homlok ráncolva a tisztjeimre pillantottam, majd megpaskoltam Randy vállát, mintha az apja lettem volna.
- Szép volt. De lehetett volna még szebb is.. - Szóltam neki oda. - Ezek vissza fognak még jönni. És van egy olyan érzésem hogy az lesz a legrosszabb. Jelentenem kell az admirálisnak.. mennyünk haza...


" A Sors rendez, sodor, leginkább embereket az életedbe anélkül, hogy azt kérned kellene. Hagyd, hogy tegye a dolgát, mert így még mindig okozhat meglepetéseket - és hidd el, imádni fogod."
 (HU)
 
ClaytonMFord
Dátum: Kedd, 2014-06-24, 21.12.12 | Üzenet # 34
U.S.S.Endeavour/Helyettes taktikai főtiszt
Csoport: Hadnagy
Üzenetek: 18
Kitüntetések: 1
Hírnév: 2
Helyzet: Nincs szolgálatban
Az ellenségeink négyen voltak,a fegyveremet a maximális tűz erőre kellett állítanom hogy kárt okozzon az ellenségben.Így is kínkeservesen tudtunk leszedni a 8472-es fajból kettőt.Sajnos a másik kettő el transzportált és a hajónk nem tudta követni őket mert nem érzékelték őket...Fáradtan rakom el a fegyveremet és csöndben nézek magamelé.Ezek ellen a lények ellen erősebb fegyverek kellenének jegyzem meg. Le hajtom a fejem és Gerillla kapitányra gondolok mivel értelmetlenül halt meg.Gerillia kapitánnyal mi lesz?kérdezm.A kapitányom szavárá hogy "menjünk haza".Csak ennyit mondok - igaza van uram.
Ez az első küldetésem eléggé kalandos volt vajon még mik várnak még rám gondolom magamban...


 (HU)
 
AlexHarris
Dátum: Szerda, 2014-07-02, 20.48.45 | Üzenet # 35
U.S.S.Endeavour-Zászlós
Csoport: Zászlós
Üzenetek: 17
Kitüntetések: 1
Hírnév: 0
Helyzet: Nincs szolgálatban
Kettőt lőttünk le eléggé nehézkesen. Ezek olyan erősek voltak mintha örök életűek lettek volna. Percekig feszülten csak lőttem, miközben megjött Randy és Iris és Cayton is. Úgy éreztem ez a nap egyépként már nem lehet rosszabb. 
Amikor lehullott a kettő a földre, és a megmaradt kettő elsugrázott rettentő düh fogott el, így ledobtam a fegyveremet a földre és még bele is rúgtam egyet. 
Hibásnak, sőt bénának éreztem magamat és sejtettem hogy mindez a hormonjaim miatt van. Nem tudtam magamon uralkodni. 
Elszomorított hogy olyan vagyok mint egy kisgyerek, de még mielőtt bárki is kioktatott volna mint egy nyeletlen ötödikest a kapitány szólalt meg. 
Elvesztettük a hajójukat...bosszús voltam. Felvettem a karabélyomat a földről, úgy éreztem magamat mint egy vesztes..


 (HU)
 
RandyHarris
Dátum: Szerda, 2014-07-09, 19.30.21 | Üzenet # 36
U.S.S.Endeavour-Taktikai főtisztje
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 23
Kitüntetések: 1
Hírnév: 6
Helyzet: Nincs szolgálatban
-Tűz!

Szóltam a  többiekhez és egyszerre  tüzet nyitottunk az ellenséges,idegen lényre  aki a lövéseket elég jól bírta  így még egy sorozat után nagy nehezen  a földre eset . Clayton a  4 ellenség közül rögtön kettővel végzett, a kapitány és a  többiek pedig 1-el,én úgy szintén egy támadóval. Kicsit közelebb léptem ,azért  a le lőtt 8472-hez és  meg rúgtam hogy él-e  még. Úgy tűnt hogy negatív volt,nem mutatott élet jeleket egyik sem. Rá néztem a  kapitányra  majd a  bal vállamhoz támasztottam, a karabélyomat és  egész közel hajoltam az egyik le lőtt idegen-hez.

-Úgy tűnik hogy nagyon jól tudják magukat álcázni,talán még jobban is mint előtte..ha veszünk mintát uram akkor viszont talán tudunk ellene valamit tenni ha esetleg hasonló elő fordul a közel jövőben..ajánlom hogy tegyük ezt..

Bólintottam oda  a kapitányhoz majd ,rá néztem Alex-ra.

-Jól vagy?

Kérdeztem tőle  de  féltem nem fog válaszolni megint,mint ahogy szokása és  csak magában durcizik egy sort.

-Azt hiszem ,hogy  elég nagy utat tehettek meg idáig ...szerintem nem feltétlenül miattunk lehettek itt..ha  a gaynúm be igazolódik ,akkor valószínűleg megtalálták  a stabil átjárást a mi galaxisunkba ..ami egy  esetleges inváziót vet fel  kapitány..jobb ha   a  Flotta felkészül..

Szóltam a  kapitányhoz és  a többiekhez majd fel álltam , a  hullák mögül és  fel néztem az égre .Reméltem,és csak mertem remélni hogy  nem az fog történi amire gondoltam akkor..a  teljes invázió pedig el fog következni..mintha nem lenne elég ellensége  a Csillagflottának..jegyeztem meg magamban majd  nyeltem egyet és  vártam a parancsot.


 (HU)
 
Star Trek In Future-The future begins.... » - » Egyéb helyszínek » Orellion II (Egy bolygó a Fehér zóna környékén)
Oldal 1 / 11
Keresés: