|
Uss Ariadne kutató hajó
| |
Szingularitás
|
Dátum: Szombat, 2017-02-25, 20.23.27 | Üzenet # 1 |
Fő Mesélő-Szituáció adó-St In Future intelligence
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 5642
Kitüntetések: 30
Hírnév: 11
Helyzet: Nincs szolgálatban |
"Elveszve"
idő: 2803 tele
A Uss Ariadne kísérleti kutatóhajó éppen tesztelési fázisban volt. Új meghajtóművel rendelkezett, ami hihetetlen sebességet ígért s alternatív utazási módot mely példátlan volt a Csillagflotta alapítása óta.
A bolygók egyesült Föderációja most valami olyannal próbálkozott viszont ami szinte páratlan volt.
Hogy bizonyítsák mindezt a "flotta krémjének" különféle embereket hívtak oda, különféle hajókról.
Adam Cross példának, mert az Agrosi térséget is érinteni fogják s kell oda a nagykövet és az engedélye. Roden kapitány nem ment véletlenekre, hisz tudta hogy ha az Ariadne a teszt napot elbukik akkor talán soha többet nem lesz esélye mégegyszer kipróbálnia az úűj fejlesztéseket és elveszti a baráti körét is akiknek köszönhette nagyjából kapitányi rangját... hiába. Nem volt pártatlan mindenki még a Föderációs berkeken belül sem..pedig a siker egyátalán nem volt garantál: garantált volt viszont hogy lesznek komplikációk..
Rone Ave parancsnokhelyettes hivatalosan a Horizon bázisról kapott gépészeti csapattal jött át, de inkognítóban persze a Beloiannisz időhajóól vizsgálta hogy nem e történt semmi szabálytalanság az időben..
A meghívottak között pedig sokan ottvoltak még: példáúl ott volt Denise Kirk és Oliver Lloyd kapitányok is.
Mindegyikük a hídon volt, Adam Cross-szal mikor Roden kapitány egy kis megbeszélést tartott.
" Nos, üdvözlök mindenkit, én Jack Roden kapitány vagyok. " - Mutatkozott be a férfi egy halovány mosollyal. - " Nagyon örülök hogy mindegyikük itt van s hogy ez a nap is elérkezett. Mint tudják ez a projekt már 5 éve készül, így el tudják képzelni hogy mennyire fel vannak pörögve az embereim.. ez a várva várt nap. Cross kapitánynak hála ma azt is megtudjuk hogy innen, a Holdtól hány perc elérni az Agrosi peremet. " - Pillantott Adamre.
" Remélem nem sértem meg kapitány, de szerintem az Agrosiak irigykedni fognak. "- Tette hozzá vidám s odafordult a hadnagy felé aki a kormánynál ült. - "És most... Mr Lorither... induljunk."
( Denise- Adam - Lloyd- Rone- Szingularitás)
A mesélők is folyton az igazságot mondják, csak épp ők másként realisták; hát ez a csodatételük titka.
https://www.wattpad.com/user/Bati1989
... Ha jó történetet akarsz színezd ki a mondani valód mert a személyiséged nélkül semmit nem ér a fórum....
The world so cold....
Olvass, ne nézz...
== >>PROFESSIONAL FUN MAKER FROM 2008 =) <<== |
|
|
| |
DeniseKirk
|
Dátum: Csütörtök, 2017-03-02, 20.11.21 | Üzenet # 2 |
USS Archer-D Kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 217
Kitüntetések: 5
Hírnév: 5
Helyzet: Nincs szolgálatban |
Miután a háború tönkretette a hajómat és szétzillálta a legénységemet úgy ahogyan arra még karrierem során soha nem volt példa, vissza akartam vonulni...Ahogyan elgondolkodtam ezeken viszont tudtam hogy harcolnom kell. Leadtam a kérelmemet a Flotta felé hogy amennyiben hajót adnak nekem tegyenek a Bajor szektorba. Ott akartam lenni, el akartam gondolkodni az életen s a fontos eseményeken hisz a Bajoron nem volt jelenleg semmilyen fenyegetés sem, s a járőrözés a semleges zónában talán visszaadta volna az életkedvemet, és az emberségben való hitemet.
Miközben várakoztam az engedélyemre és a kinevezésemre, a Csillagflotta és Jack Roden kapitány személyesen kértek meg hogy csatlakozzak egy nem épp mindennapi tesztre a Uss Adriadne csillaghajó fedélzetén.
Nem nagyon értettem hogy miért kellhetek én ide, hisz nem voltam gépész se mérnök de természetesen elfogadtam a dolgot mert minden újdonság érdekelt. Lehet éppen ezért szerették volna ha eljövök. Terelte a gondolataimat a háborúban megtörtént eseményekről.
Hamarosan tehát már az Ariadne fedélzetén voltam díszegyenruhában feszengve. Soha nem szeretettem annyira a díszegyent mert szűknek éreztem a nyakát. Pedig akadémia óta semmit nem változtam, és mégis... áh ezek a flotta tervezők!
Az Ariadne fedélzetén végigsétálva a híd felé, követve Roden kapitánya fiatal elsőtisztjét, valahogy az a gondolat ébredt bennem hogy nem vagyunk teljes mértékben megvédve egy váratlan terror támadástól sem. Hisz az Ariadne nem katonai hajó volt, és egy olyan pacifista mellett mint Roden még Macos egységek sem szolgálhattak.
De aztán ráébredtem arra hogy talán nincs is mitől tartani. Béke volt, és kevés lehetősége volt annak hogy bárki is támadjon. Egyetlen egy belső ellensége volt Roden kapitánynak s az saját maga volt... annyira bízott abban hogy sikerülhet az alternatív utazási módszer.
Szerettem volna ebben bízni én s de Roden beszédét hallva, arra gondoltam hogy a nagyhírű kapitány egy kicsit visszafoghatna magából. Adamre néztem akinek még köszönni sem tudtam, mert nem érkezett rá alkalmam.
Biccentettem a férfinek egy halovány mosollyal, nagyon megörültem annak hogy ő is jelen van a színen de nem tudtam megszólalni a kapitány mondatáradata miatt.
Mikor viszont befejezte kiváncsi voltam hogy Adam mit fog reagálni...
"... a dream that became a reality and spread throughout the stars" -- Kirk |
|
|
| |
Adam
|
Dátum: Vasárnap, 2017-03-05, 18.21.05 | Üzenet # 3 |
U.S.S. L'espoir kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 2881
Kitüntetések: 58
Hírnév: 31
Helyzet: Nincs szolgálatban |
Eltelt már pár hét mióta magam mögött hagytam a L'espoir-t és Admirálisként kezdtem meg újabb tevékenykedéseim... Eddig se volt könnyű dolgom mint nagykövet, de a neheze még csak most jött. Nem csak a tonnányi papírmunka... Szerencsére, inkább személyes munkáim voltak addig, de az sem volt egy leányálom... A fajtám nem egy túlzottan barátkozós társaság és így se a tárgyalások, se a diplomáciai találkozók lebonyolítása nem volt egyszerű. Volt, hogy egyszerűen nem jöttek el, vagy épp órákat késtek. A legviccesebb... Vagyis, legkínosabb esemény az volt, mikor egy félrefordításból adódóan, azt hitték, hogy üdvözlő ajándéknak kecskeürüléket hozni szivélyes dolog... Nem is tudom miért lepődtek meg Laurn-ék, mikor az admirális elszörnyedve nézte a kezébe nyomott ebéd emészteléket... Én persze nem röhöghettem, de pár pillanatra elfordulva majdnem kiköptem a hasnyálmirigyem a röhögő görcstől... Nem tudom, mit fordíthattak ezek félre, de azt nagyon... Asszem, lesz egy kis elbeszélgetni valóm a szokásokról Laurn-ékkal...
Kicsit felemelőnek éreztem, hogy a kis magánhajómat hátragyhagyva, valami nagyobb fedélzetére léphettem megint... Sok admirálissal ellentétben, jobb szeretek nem szállítmány lenni, hanem inkább egy saját kis hajóval utazgatok. Úgyis sokat kell mászkálnom...
Egy szó mint száz, jól jött most ez az apró meghívás, bár a főszereplő nem volt annyira teccetős számomra... Kicsit túl sokat gondolt magáról és a projectjéről, de gondoltam legalább nem önbizalom hiányos.
A hajóra lépve, díszegyenruhák ragyogására lettem figyelmes.
-A francba... Nekem már megint nem szóltak... -pillantottam magamra az egyik fényes folyosó panelben... Egy fekete farmerben és az admirálisi kabátomban voltam szokás szerint azt kicizipzározva, tornacipővel megspékelve...
-Na mindegy... Legalább kényelmetlen nem lesz...
A hídra érve, egy ismerős arcot pillantottam meg... Denise volt az. Rég nem láttam és nem tudtam igazán, mi is van vele... Messzire sodort minket a munka, szal gondoltam nem sietem el és a helyzetből adódó sietség miatt inkább visszabiccentettem üdvözlésképpen. Szinte azonnal jött Roden célzó megjegyzése, ami kissé idegesítő volt. Nem sokan láttak még Agros hajót, pláne nem azt, hogy mikre képesek.
-Hát kapitány, irigykedni nem fognak, de az biztos, hogy sokat nő a flotta a szemükben, ha sikerül a teszt! -mondtam elégedetten, hogy képes voltam nem leszólni.
"Gyorsan felpattantam, és furcsa arckifejezéssel elkezdtem megdobálni a Tribblikkel...."
--Adam Jay Cross.... Nemeses - Admin/Founder/Leader
--My Twitter page - @ArbiterCross
--Adam J Cross - DeviantArt Page |
|
|
| |
Lloyd
|
Dátum: Vasárnap, 2017-03-12, 22.27.44 | Üzenet # 4 |
U.S.S.Endeavour Kapitánya
Csoport: Sorhajókapitány
Üzenetek: 43
Kitüntetések: 3
Hírnév: 4
Helyzet: Nincs szolgálatban |
Már hónapok óta ki sem mozdultam a hajómról. Hónapok? Évek! Nem tudtam arra gondolni hogy elhagyjam, túlzottan féltettem a legénységemet, bár ezzel a saját egészségemet is károsítottam.
Aztán egyszer csak meghívót kaptam az Ariadne kísérleti hajtómű tesztjére. Visszaemlékeztem a régi szép időkre amikor még kormányos voltam, és úgy gondoltam hogy lehet engem is érdekelne a dolog. De aztán végül mégis nemet mondtam... nem akartam otthagyni a saját hajómat.
De Mendez admirális meggyőzött. Sőt kötelezőnek adta a dolgot, szinte erőltette hogy menjek, és hogy nézzem meg.
Úgyhogy nem volt más választásom, ha akartam ha nem, nekem mennem kellett. A fránya díszegyenruhát is kénytelen voltam felvenni, és hónapok óta először megborotválkoztam. Úgy néztem ki mint aki érettségizni akar megint.
Az Ariadne viszont lélegzetelállító volt. Szerettem az olyan hajókat amik még frissek. Szinte lehetett érezni a szagukon.
A kapitányáról sajnos nem lehetett ugyanezt elmondani...Kicsit fellengzősnek tartottam azt hogy majd ez a hajó mindennél és mindenkinél gyorsabb lesz, holott hónapokkal ezelőtt még semmit nem lehetett hallani ennek a technkának az alapjáról. Kicsit kezdtem éppen e miatt félni is. De nagy megnyugtatásomra Adam Crosst is megláttam a meghívottak soraiban és pár másik nagyobb nevet is.
Ebből már tudtam hogy nem lehet bukás a teszt vagy csak részben lesz az. Nem voltam túl optimista. Hallgattam csendben és közben gondolkoztam. Jó lett volna a Csillagflottának "elképzelhetetlen sebesség" de csak belátható körülmények között.
" A Sors rendez, sodor, leginkább embereket az életedbe anélkül, hogy azt kérned kellene. Hagyd, hogy tegye a dolgát, mert így még mindig okozhat meglepetéseket - és hidd el, imádni fogod."
 |
|
|
| |
Rone
|
Dátum: Szerda, 2017-04-12, 21.29.13 | Üzenet # 5 |
Uss Beloiannisz-Főgépész
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 252
Kitüntetések: 5
Hírnév: 17
Helyzet: Nincs szolgálatban |
Roden projectje vagy nagy marhaság lesz vagy jó ötlet. Személyes napló vége.
Amint befejeztem a helyközi jelentésemet a dologról azonnal indultam is. Gépészetileg jó mulatságnak tűnt megfigyelni egy ilyen dolgot, de soha nem voltam az a történész forma. Érdekeltek a dolgok, de őszintén? Előbb ettem volna meg valamit 1980ban minthogy ezekkel a magas rangú tisztekkel nézzem a végkimenetet.
Sóhajtottam egyet a kényelmetlen egyenruhámban és meneteltem is előre lesz ami lesz alapon. A fene sem tudta hogy ez most bűntetés vagy dícséret.
Mindkettő lehetett volna ezzel az erővel. Arra gondoltam ha ennek vége van mindenképp el fogok beszélgetni Relson kapitánnyal. Már megint.
Mintha kicsit sok közös témánk lenne? ~ Gondoltam magamban. ~ Vagy csak az is lehet hogy én gondolkodok sokat.
Nem aggódtam de azért féltem attól hogy balul sül el a dolog. Nem volt kedvem végignézni karba tett kezekkel egy történelmi katasztrófát.
Elég volt egyszer. A hídra felérve viszont igyekeztem kerülni Cross és Kirk tekintetét, nehogy felismerjenek. Bár ezek az emberek nem tudták hogy időutazó is vagyok többek közt egy titkos küldetésen, mégis totál ciki lett volna ha mondjuk Roden az aktuális álnevemen szólított volna miközben ők ketten meg tudják hogy Rone Ave vagyok, az aki minden lében kanál...
 |
|
|
| |
Szingularitás
|
Dátum: Szombat, 2017-04-15, 18.51.49 | Üzenet # 6 |
|
Fő Mesélő-Szituáció adó-St In Future intelligence
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 5642
Kitüntetések: 30
Hírnév: 11
Helyzet: Nincs szolgálatban |
" Köszönöm Cross kapitány. Sokat jelentenek a szavai nekem. " - Ütögette meg barátságosan Roden a férfi vállát, majd előrébb lépett hogy jobban lássa a kivetítőn az űrt mely először mintha szétnyúlt volna, majd hirtelen a csillagok sodródni kezdtek előttük.
- Kilences fokozat. - Jelentette a kormányos megrögzött és nyugodt hangnemben, akár egy Vulkáni. A csillagok távolodni látszódtak ekkor megint s valami szokatlan dolog történt: minden megremegett.
" Ez... természetes jelenség. Nekem azt mondták. " - Pillantott Roden Lloydra aki látványosan sápadttá vált hirtelen ki tudja miért.
Aztán megtörtént amitől Rone tartott: csak nem úgy ahogy gondolta.
A hajó tizes, majd 11 es fokozatba lépett, s a sebessége egyre csak növekedett. A kormányos egymás után mondta a sebességi fokozatokat melyek szinte elképzelhetetlenek lehetettek, s egyszercsak, percek múlva a 26-os fokozatnál megállt a sorolásban... a hajó még mindig száguldott de stagnált az állapota, s nem akart gyorsabban menni.
" Lehet ez a legnagyobb amit tud. " - Jelentette ki a kapitány aki aggodalmában eléggé leizzadt. A gépház gyors jelentést adott ekkor melyben kiderült valami: nem tudnak megállni. Ekkor Lloyd kapitány elájult.
Denise egy gyors trikorder szkenn után közölte hogy nagyfokú sugárzást lehet érzékelni, melyet maga a hajó bocsájt ki, de nem tudja lokalizálni hogy honnan, s ez a sugárzás minden középkorú személyre hatással lesz előbb vagy utóbb...
Le kellett volna állítani a hajót, de Rodennek, sőt a főgépésznek sem volt arról fogalma hogy ez hogyan lenne lehetséges.
( Adam - Lloyd- Denise- Rone - Szingularitás)
A mesélők is folyton az igazságot mondják, csak épp ők másként realisták; hát ez a csodatételük titka.
https://www.wattpad.com/user/Bati1989
... Ha jó történetet akarsz színezd ki a mondani valód mert a személyiséged nélkül semmit nem ér a fórum....
The world so cold....
Olvass, ne nézz...
== >>PROFESSIONAL FUN MAKER FROM 2008 =) <<== |
|
|
| |
Adam
|
Dátum: Szerda, 2017-04-26, 11.06.49 | Üzenet # 7 |
|
U.S.S. L'espoir kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 2881
Kitüntetések: 58
Hírnév: 31
Helyzet: Nincs szolgálatban |
-Hát oké...-gondoltam magamban. A fickó vagy nem vette a beszólást, vagy nem akart reagálni rá... De minden esetre, mintha csak dícsértem volna. Na mindegy...
Nem is totolyázott, elörébb lépett, majd következett a "Csuvi, kapcsolj fénysebességre" mutatvány. A már sokszor látott cérnametélt effektus nem tette túl izgalmassá az indulást. Egész gyorsan elértük a 9es fokozatot, majd mintha csak engem szemelt volna ki a sors egy balszerencsés nappal, minden megremegett és hiába mondta nekem a fickó, hogy ezt természetes, nem túlzottan hittem neki. Persze Lloyd kapitány erre nem volt felkészülve, s fött tojást megszégyenítö módon fehérre sápadva bambult maga elé.
Nem kellett, sok, hogy kilépjünk a 10es számrendszerböl és eszeveszett sebességgel rohanjunk keresztül az ürességen.
Mintha csak egy névsort olvasott volna, mondta be a fokozódó sebességet a ficsúr a székben. A 26 egy idö után már nem is tünt soknak, de legalább ettöl feljebb nem mentünk.
-Lehet? -kerdeztem egy facepalm társaságában. Persze Roden ekkorra már bulizott az izzadtságcseppjeivel, majd mikor a gépház bejelnetette, hogy maximum az atyauristen allit meg minket, Lloyd el is ájult.
"Na szép..." -gondoltam magamban... Ott ragadtunk egy ájult kapitánnyal meg egy ámokfutó hajóval. Valahogy az az érzésem volt, hogy aznap se érek haza vacsorára.
S ha ez még nem lett volna elég, Denise szerint a sugárzás még az én fenekemet is károsítja...
-Frankó... Mi jöhet még? Megjelenik Q és keringözni kezd egy hallal? -sóhajtoztam hangosan...
-Nincs ezen a vackon kézifék? Vagy vészkar...? -tettem fel a kezdöötleteket, hátha valakinek eszébejut, hogyan ne szakítsuk ki a világegyetem lufiját 26-os sebességgel száguldva.
"Gyorsan felpattantam, és furcsa arckifejezéssel elkezdtem megdobálni a Tribblikkel...."
--Adam Jay Cross.... Nemeses - Admin/Founder/Leader
--My Twitter page - @ArbiterCross
--Adam J Cross - DeviantArt Page
Az üzenetet módosította Adam - Szerda, 2017-04-26, 11.10.37 |
|
|
| |
|
