Üdvözöllek Spectator | RSS
Regisztráció | Belépés
[ Új üzenetek · Tagok · Fórumszabályzat · Keresés · RSS ]
Oldal 1 / 11
A fórum moderátora: Szingularitás 
Star Trek In Future-The future begins.... » - » Egyéb helyszínek » Zénna bolygó (Zénna bolygó)
Zénna bolygó
Mozgató
Dátum: Hétfő, 2014-04-21, 15.09.21 | Üzenet # 1
Mesélő-Háttér mozgató
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 328
Kitüntetések: 4
Hírnév: 3
Helyzet: Nincs szolgálatban
Harc vagy rabság 

A  Zénna bolygó..egy bolygó a sok közül ami soha nem csöndes..itt élnek a  Voinok akik harcias népként itták bele magukat a  történelem könyvben pedig nem voltak mindig azok.. 

Dárius,akit befogadott a  klánjában Hierius ,aki egy Voin ezredes volt....az ezredes jelet kapott  a közelből hogy  Dárius haza tér némi utánpótlással  a bolygó felszínére azon el hagyatott bázisra ahol mindig szoktak találkozni..az ezredes személyesen ment oda  hogy felügyelje  a szállítmányt és fogadja  Dárius-t is..amikor viszont fogadta  volna Dárius  helyette  Querreriai elit harcosok fogadták ,ahogy az ezredes  meglátta ezt el vetődött és  élből el dobott  a hátáról kisebb pár centis tőrt. Ahogy ezek rögtön a  két ellenfél torkában kötöttek ki azok halottan dőltek össze..de  ekkor amikor  fel nézett az  égre megpillantotta..az újabb ellenséget..nem hitte volna  hogy pont őket fogják egy napon megtámadni a  Querreriak főként  azért mert nem is hallotak róluk..csak legendákban..az ezredes  tudta  hogy  ő most  a hiearchia  vezetője  ..ezért rögtön vissza  igyekezett  a  fő központba ahol  a   a védelmi flottát riadósztatta  ami nem túl sok volt..a  Fenrir épp  a közelben volt így épp ők kapták meg a vész hívó adást..Lauren Cross ,ellenezte hogy  segítsenek mivel a  Querreriak-ről mindenki tudja  hogy jobb elkerülni őket főleg ha  egy hajóval rendelkezünk....Dárius ekkor  elszánta magát hogy akkor is segíteni fog ...e közben  a  helyi Csillagflotta  hírszerzés is megkapta   a jelentéseket  a  helyzetről ,de csak egy hajó volt a Fenriren kívül a közelben..az pedig a Beloianisz volt..eldönthették hogy segítenek vagy sem..a  Csillagflotta további segítséget is  nagyon  keveselve tudott adni mivel a  Föld elleni támadások "sebeit" még mindig "nyalogatta"   a  Csillagflotta. 

------------------
------------------

Lauren Cross és  a legénysége ,megbeszélést hívott össze hogy mit tudnak segíteni  a  Zénna bolygó lakosainak ,az ügyben hogy  megtámadták őket a  Querreriai Birodalom..mivel nem sokra  jutottak ,legalábbis Dárius szerint ,ezért  Dárius magán akcióba kezdett bele...egy komppal egy titkos  féregjáraton keresztül pont  a   bolygó háta mögé jutott ki ahol könnyedén le tudott szállni..Lauren ezért utána  ment  a barátja után egy  komppal szintén követve  a meghajtó jellemzőket az űrben...pár taktikai osztagost is magával hozott a nő mivel nem tudhatta  hogy leszállt-e Dárius...de ahogy oda értek látták hogy Dárius le szállt..Lauren úgy döntött hogy leszállnak és visszahozzák Dáriust,úgy hogy   a Fenrirt nem teszik fenyegetés alá..mivel   a legénység életét kockázatos lett volna ki tenni egy esetleges  inváziós támadásnak..Lauren ettől függetlenül amikor leért  a kompjával  a felszínre  választhatott hogy  hívja  a  saját hajóját  segítségül a  Querreriai flotta ellen ,de  választhatta  azt is hogy  csak Dáriust hozza vissza  vagy tehette azt is  hogy  segít  a  lakosoknak,de  csak annyira  amennyire szükséges..

---

Dárius közben rögtön tűzharcba keveredett pár  elit osztagos  Querreriai gyalogossal..mivel nem  a fő tábor közelébe szállt le ,mivel túl nagy volt arra felé  a Voin zavaró jel erőssége. ( ezt használják a  Voinok arra hogy  ne tudjanak arra a  részre le szállni  az ellenséges kompok)
---

A Beloiannisz ekkor közben  ,már  beért  a Voinok szektorában és rögtön próbált segíteni az űr fronton..a  kapitánya  Jason Relson ezredes most az egyszer  talán még soha  de most megszegte   a katonai útmutatást és segítséget adott kérdés nélkül  a Zénna bolygó lakosságának..a  kapitány  mi közben megbeszélte  a harci tudnivalókat  a  hajó elsőtisztjével,utána elhagyta  egy kisebb siklóval , a  hajót egy  katonai osztaggal karöltve hogy  le menjenek a felszínre..amikor le mentek a felszínre  kettő másik Csillagflotta kompot pillantott meg ekkor..

Zénna bolygó leírása
"A Zénna 
A Zénna bolygó egy M típusú bolygó mely egy nap körül kering, és két holdja van 
( Mechécainata Jainten és a Mechécainata Svetla). 
Maga a Zénna a Földtől távol eső űrben, a Gamma qvadránsban található, egy elszigetelt 
kiterjedésben. 
A Zénnától legközelebb a bolygó "testvérbolygója" a Ziváttra található mely egy elsivatagosodott 
bolygó, de még lakható. Itt találhatóak a Voin peremkolóniák is. 
Őshonos fajok: Tzzanok; Krirok ( Kihaltak még a Voinok érkezése előtt ) 

A Zénna felszíne erősen sugárfertőzött a sok éves háborúskodás miatt. A Voin és a Tzzan fajon kívül mások 
nem tudnak lemenni a bolygón található egyetlen városra védőfelszerelés nélkül. A bolygó felszínén 40 fok 
meleg van egész évben, eső ritkán lehetséges. " részlet (Dárius leírás alapján)


Sorrend:Lauren-Dárius-Max-Relson


"Burn in hell"
"Ne csak nézz..olvass is!"
 (HU)
 
Lauren_Cross
Dátum: Csütörtök, 2014-05-01, 13.29.44 | Üzenet # 2
A.S.F. Fenrir kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 1149
Kitüntetések: 19
Hírnév: 29
Helyzet: Nincs szolgálatban
Épp szokásos és roppant unalmas járőr utunkon voltunk ami amúgy is idegőrlő munka, mivel nem ez lenne a feladatunk. Már ott voltam, hogy felhívom a parancsnokságot, hogy tudják kivel szórakozzanak... Erre nem volt azonban lehetőségem, mivel egy vészhívás futott be. A jelzés egy relatíve közeli Voin bolygóról, a Zenna-ról jött. Eredetileg a Voin flottát volt hivatott riadóztatni, de nem úgy tűnt, mintha túl sok reakció jött volna rá... Tudtam, hogy Dárius-nak ez fontos lehet, de nem voltam oda az ötletért, hogy válaszoljunk rá... Főleg mert állítólag a Querreriaiak is benne voltak a dologban...

Általában nem vagyok egy könnyen meggyőzhető egyén, de ebben az esetben valamiért mégis engedtem, s beleegyeztem a segítség nyújtásban... Már amennyit mi tudunk nyújtani.
Tudtam, hogy a flottára nem igen számíthatok... Sebeiket nyalogatják mint a sebesült állatok. Nem is nagyon vártam bármit is tőlük...

Valamivel később, egy megbeszélést hívtam össze a főtisztek között. Nikki ezúttal nem volt jelen, mivel ekkor volt szabadságon... Ez volt a legjobb alkalom, hisz csak járőr feladatokat láttunk el, de itt kellett volna a segítsége... Nélküle kellett megoldanunk a helyzetet.
Próbáltam megoldási ötleteket gyűjteni, de láttam Dárius-on, hogy nem túl elégedett a felvetett ötletekkel, ellenben gondoltam később biztos felmerül valami.

Épp a hídon voltam, mikor a hajó jelzett, hogy engedély nélküli komp indítás történt... Szinte azonnal tudtam, hogy az első-tisztem kamikaze-t akar játszani és maga kívánja a helyzetet megoldani.
Rögtön összegyűjtöttem pár embert, s utána mentünk.
Furcsa egy úton jutott oda, s mire megérkeztünk más rég leszállt a bolygóra.

Gondoltam rá, hogy hívom a Fenrir-t, jöjjön utánunk, de nem tűnt túl jó ötletnek. A legénységet nem kellene veszélybe sodorni.
Ahogy a helyzetet felmértük, a lakosoknak is szüksége lett volna segítségre... Lehet nem vagyok túl igazságos, de ez esetben nem érdekeltek... Dárius-t akartam visszavinni, mert tudtam, hogy öngyilkosság egyedül a helyzetbe belekeverednie.
Felkészültünk tehát az utána menetelre... Noha a bolygó igen sugárzó egyéniség, számomra egy oltás elég, hogy elviseljem... Ellenben a velem jött tiszteknek kell védő felszerelés is... Engem csak akadályozna, na meg ki is lyukadna...


"Life is your Battle to be Fought!"

--Lauren Cross.... Nemeses - Admin/Storyteller
 (HU)
 
Dárius
Dátum: Péntek, 2014-05-02, 17.40.19 | Üzenet # 3
U.S.S. Beloiannisz/százados/Taktikai főtiszt
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 88
Kitüntetések: 7
Hírnév: 8
Helyzet: Nincs szolgálatban
- ..És hallottál már az őr állatainkról? - Kérdeztem a kapitányom a csendet megtörve hirtelen. Már egy órája tartott a műszak, de egy órája egyikünk sem tudott megszólalni, annyira fáradtak voltunk.  
Egymásra pillantottunk, majd vissza a főképernyőre, de láttam hogy Lauren nem nagyon akar válaszolni, vagy csak annyira unja ő is az átkozott járőrözést. 
- Én csak témát akartam volna felhozni. - Mondtam neki halkan, majd - csakhogy valami legyen már, és tegyek magammal valamit - a szék karfámon lévő konzolt kezdtem nyomkodni, adatokat venni egy közeli metrion gázból. 
- Csak kisülések. Szokványos. Semmi komoly. - Mondtam. A fél vizor-t vissza tettem a fejemre (Merthogy azzal olvastam eddig le a konzolt) és vissza fordultam Lauren-hez.
- Mond, mi lenne ha kérnél tőlük egy szívességet és feladnánk a járőrözéssel. Semmi kedvem tétlenkedni. - Majd megint előre fordultam, karba tett kezekkel. - Most jól jönne egy kis túszejtő-akció, vagy fenyegetés, konzolátus kísérgetése... - Kezdtem el sorolni az olyan akció dús dolgokat amiket általában ránk bíznak. 
Ám hirtelen ekkor futott be egy adás.. a Zenna-ról. 
Kihúztam magam, előre dőlve a székbe, és csak feszülten hallgattam. A Zenna. Ott nőttem fel..és most én nem vagyok ott. 
Lauren-nek mégcsak nem is mondtam el hogy mennyire fontos katonai személy vagyok ott. - Gondoltam magamban. 

Mikor lekapcsolt az adás, Lauren-re pillantottam és vártam a parancsát. De muszáj volt megszólalnom mégis csak, nem bírtam tartani a katonai makacsságomat. Ő a tárgyalóba hivatott, de még mielőtt kiment volna, én közelebb léptem hozzá, hogy csak ő hallja amit halkan mondok neki:
- Lauren a Zenna a szülő bolygóm.- Mondtam neki a szemeibe nézve. Nem sokaknak néztem a szemébe, de Lauren egy volt az olyanok közül. -  Amúgy is kevesen vagyunk, de ezek a Querreriaiak ha megtámadnak...nem akarom hogy kihaljunk..Ha nem is hívod oda a hajót, én oda akarok menni.. az ottaniak számítanak rám. Nem csak az első tiszted és a barátod vagyok, de az ottaniak magas rangú katonája. Egy olyan személy akinek meg kell őket védeni. Az egész családom harcos klánból valóak. Nekem most ott a helyem...értsd meg. - Vártam a választ, és én éreztem hogy gondolkodik, de meg kellett tartania a hadi megbeszélést.
Bólintotam, és követtem őt.  
A főtiszti kar alapból hiányos volt. Tudtam hogy Lauren hogy fog dönteni, és maximálisan egyet is értettem vele. De minden eggyes perccel amit ott töltöttem, a Fenriren egyre jobban aggódtam. Görcsbe állt a gyomrom ha arra gondoltam mit tesznek a Querreriaiak a családommal, a bolygómmal. 

Nagyon jó ötleteket mondtak, de tudtam hogy ezek nem fognak segíteni. 
Addig nem nyugodtam, míg a bolygómra vissza nem tudtam menni. Kifele menet a tárgyalóból már tudtam mit fogok tenni. 
Nem akartam Laurent bajba keverni. Tudtam, ha szólok neki arról hogy mire készülök akkor ő is majd olyat tesz amibe akár meg is sérülhet. Azt akartam hogy csak én menyek oda. És lehetőleg minél hamarább. 
Megint attól rettegtem titkon, hogy halál vár rám ha a bolygómra megyek, de végig gondolva nem választhattam az örökös száműzetést. 

Lauren-re pillantottam aki a hídra ment. Én a szemébe néztem, majd elmentem. 
- Hamarosan én is jövök. - Mondtam neki. Persze ez nem volt igaz. 
A helyett hogy a hídra indultam volna, egyenesen a komp hangárba mentem és loptam egy kompot a saját hajónkról... nem voltam büszke rá, és persze abban a pillanatban bűntudatom is lett. 
De ezt csakis azért tettem hogy senki más ne keveredjen bajba, csak én. .. Tudtam hogy közel vagyunk továbbá a Zennához, de nem eléggé. 
Túl sok idő lett volna nekem az ha a "normális" módon jutok oda. Tudtam hogy van itt egy féreg járat. Ezért azon keresztül mentem. 
A kompot irányítani nehéz dolog lett volna egyépként, de ez a fél vizoros megoldás, amit egyépként a taktikai osztagosok használtak közelebbi célbemérésre.. egész jó volt.
Főleg hogy a saját kedvemre szabtam át a vizort. Így legalább tudtam irányítani a kompot. 
Az út tizenöt perces jellege miatt gyorsan fel akartam készülni: a Voin kardomat is magammal vittem, továbbá karabélyt, gránátokat és a tőrjeimet. 
" Az invázió vissza veréséhez fegyverek kellenek." - Jutott eszembe egy idézet. 

Miután megérkeztem azonnal landoltam, de nem tudtam oda landolni ahol Hierius tartózkodott.
Ettől csak még jobban felbosszantottam magam... de erőt vettem magamon, és lefutottam a rámpáról.
A Zenna egyik sivatagos része volt, nem messze a fővárostól. A háború megint elért bennünket... az érzelmektől fűtve
kezdtem bele a dolgoknak..
A karabélyommal tüzet eresztettem az ellenségre, majd fedezékbe gurultam a kompom mögé, és onnan folytattam a dolgot. 


 (HU)
 
MaxBenson
Dátum: Péntek, 2014-05-02, 21.03.34 | Üzenet # 4
Tudományos főtiszt
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 22
Kitüntetések: 1
Hírnév: 1
Helyzet: Nincs szolgálatban
Nem mondom jó sok ideje  már  körözött  a hajó én pedig,nem tudtam el hesegetni azokat az érzéseket amik akkor fogva tartottak..még mindig fájt a  fejem és  ahányszor becsuktam a  szememet ugyan azok az incidensek jutottak az eszembe..azokkal a lényekkel..és azokkal a helyekkel..és  valahogy nem tudtam másképpen ,gondolkozni..mindig eszembe jutott az akit szerettem ..és  az ahogy őt elvesztettem..nem akartam róla beszélni senkinek sem,nem voltam valami túl nyitott..soha nem voltam,de  próbáltam össze  barátkozni a  Voin ,barátunkkal is aki  Scea Dárius nevet viselt..Lauren Cross az egyik legjobb volt a legjobbak közül,én pedig követtem azt amit mondott és  úgy véltem hogy  helyesen cselekedünk minden azzal kapcsolatos  infó vagy  küldetéssel kapcsolatban amit  a nő szabott ki rám vagy épp tettünk..épp ezekkel a gondolat menetekkel értem fel a hídra  majd  rá néztem az ott állóakra és egy jelentést adtam Lauren kezébe.

-Vész hívás?

Kérdeztem a nőt és  Scea-t is akik elég zavarban voltak  , a vész hívás miatt..ezért inkább nem is kérdeztem többet csak tettem tovább a műszakomat..nem úgy mint később..Lauren értesített,később hogy  Dárius el ment  a  bolyógájára ..én voltam az első aki kérdés nélkül vállaltam a mentő akciót..Lauren nem kért rá hogy ,menjek vele de én ezt tettem mert ezt tartottam helyesnek..ahogy  követtem őt  a kompba  úgy tűnt hogy megérkeztük elég keservesen , a lő zóna közepébe...nem volt kedvemre lövöldözni ,utáltam ezt de muszáj volt..elő vettem  a  phaser pisztolyom és  úgy követtem fejemet le hajtva végig Lauren-t.És  az egyik fedezék mögé gurultam én is Lauren-el együtt...a  bolygó tisztán el sivatagosodott..jegyeztem meg fél hangosan  Lauren-nek ,mi közben  próbáltam   a  beépített tricorderemel keresni Dárius életjeleit de zavarták a  fegyver  elhárító lövegek és  a közelben lévő interferencia is  amin keresztül a  komp jött át..a tricorder amit használtam,a  jelenlegi terepszínű  terepre való mellkas páncélom és  kéz páncélom volt az  amit lehoztam magammal ,a  kéz páncélomon egy  beépített tricorder helyezkedett el  hogy  minél egyszerűbben tudjak elemezni út közben,mivel amikor  vissza érünk majd  a  hajóra  mindig elemezni szoktam a  vett interferenciákat ,hogy később ki tudjuk őket szűrni ha  hasonló helyzetbe keveredünk.

-Kapitány..azt hiszem hogy  a ellenség be vette  a legtöbb épületet...ha tovább akarunk haladni akkor csak erőszak által tudjuk a  parancsnokot vissza vinni...


 (HU)
 
Mozgató
Dátum: Szombat, 2014-05-03, 15.25.09 | Üzenet # 5
Mesélő-Háttér mozgató
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 328
Kitüntetések: 4
Hírnév: 3
Helyzet: Nincs szolgálatban
A helyzet nem tűnt túl rózsásnak,a  Querreriak újabb  elit osztagosokat küldtek le  a  bolygóra és  elfoglalták az egyik fő irányító tornyot is..így már  kettő irányító torony volt a Querreriaké..Hierius ekkor látta meg   a befogadott fiát Dárius-t ...a  férfi egyszerre  tíz  ellenséges támadó ellen harcolt egy fedezék mögül.Hierius le ugrott ekkor,az egyik épületről és pont földre érkezett ezzel a  környező ellenséges osztagosokat össze zavarva..Dárius ekkor megölte  a maradékot és  az "apja" mellé állt.

Hierius:

-Jó hogy látlak fiam..hoztál  szövetségeseket is?

Kérdezte  mivel  a láthatáron ,épp Relson ezredes és  még jó pár  elit katonája kezdték el le szedni az ellenséges Querreriakat  a frontról.De amire válaszolhatott volna Dárius ,hirtelen elő jött  valaki  az egyik közeli fedezék mögül..Lauren és  Max volt az..Lauren rögtön vissza  akarta  volna hívni a  férfit a  hajóra  de ekkor  több Querreriai ,nehéz páncélos front egység jelent meg  Max kézi skenerjén..

Hierius:

-Úgy tűnik van egy kis problémánk..

Szólt , a férfi de  akkora már az egyik fedezék mögé futott mindenki mert az ellenséges egységek ekkor áttörték ,az elég kevésnek bizonyuló elhárító és  visszatartó  Voin katonai védelmet.Relson ezredes,ekkor végzett a  legtöbb közelében lévő támadóval de  ahogy megpillantotta azt hogy  mi folyik a közelben,rögtön  utasította  az osztagot hogy  segítsenek ,a  közelben lévő  Voin csapatoknak.

Sorrend:
Dárius-Lauren-Max-Relson


"Burn in hell"
"Ne csak nézz..olvass is!"
 (HU)
 
Dárius
Dátum: Hétfő, 2014-05-12, 17.36.16 | Üzenet # 6
U.S.S. Beloiannisz/százados/Taktikai főtiszt
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 88
Kitüntetések: 7
Hírnév: 8
Helyzet: Nincs szolgálatban
Nem gondoltam volna hogy ennyien lesznek, bár soha nem a számok vagy a túlerő volt számomra a fontos.
A fontos az volt ami bennem égett, a tűz mely hajtott hogy védjem meg azt ami maradt a népemből:
A sok véres háborúzás, védekezés és hadi ismeretek tették ezt velem ami voltam: olyan katona aki a végsőkig önfejű.
Soha nem gondolkodtam el azon hogy mennyire legyek példa mutató.. én csak meg akartam védeni mindenkit akit tudok, ha megsérülök bele vagy esetleg fel kell áldoznom magam e miatt akkor is. Mindig fontosnak tartottam mások életét, szerettem látni hogy az emberek boldogak és békések. Kevés olyan pillanatom volt, és azok is legfőképp a Fenriren történtek.
A vészhívást követő fél órában azonban már tudtam mire kell számítanom. Tudtam hogy ez lesz.
Nem számítottam arra hogy bárki utánam jöhet, egyátalán hogy akar valaki utánam jönni. Próbáltam arra gondolni akkor is, ott a fedezékem mögött hogy amiket teszek, a háború és védekezés, azt értelemmel teszem, abban a hitben hogy van még kit és mit védenem. Abban a hitben hogy megéri mindez.

Vettem egy mély lélegzetet, és erőt gyűjtöttem így hát.
A csatazaj, fegyverek ropogásához már hozzászokott fülem nem sípolt be.. de a szívem a torkomban kalapált. Mozzanatok.. olyan mozzanatok amiket le tudtam volna festeni minden egyes alkalomkor mikor beszéltem valakinek az általam megvívott csatákban.
Soha nem lehet az ilyenekre felkészülni teljesen. Az egyik kezembe vettem a Voin kézi pisztolyom, a másik kezemben a kardom volt.
Egyszer csak kigáncsoltam a közeledőt, majd lelőttem, de nem néztem utána hogy éle-e még vagy már holt, hisz jöttek még többen felém. Egyre többen.. habár harcoltam már számtalanszor túlerő ellen, a mi ősellenségeink kevéssé voltak ennyire erősek.
Időm viszont nem volt ezt végig gondolni.. futni kezdtem, majd csúsztam egyet a homokon lehajolva a lövések elől, miközben tüzelni kezdtem az előttem lévő ellenséges katonára.
Épp odacsusszantam, megrúgtam, leesett a porba, közben megfordultam, lelőttem a másikat miközben a harmadik le akart volna ütni a karabélyával, de a kardommal kivédtem az ütést.
Majd megfordultam, átszúrtam a kardommal...
Ekkor pillantottam fel apámra aki szintén túlerő ellen küzdött. Egyszerre néztünk egymásra, habár ő egy kisebb buckán állt én meg a romos épületek mellett. 
Ahogy leugrott, az ellenség teljesen összezavarodott, már amennyi maradt belőlük. 
- Csakhogy elő kerültél. - Vetettem oda apának aki mellém lépett, én közben leszúrtam egy közeledőt, a másikat pedig lelőttem.  - Mond, mi tartott ennyi ideig apám? - Kérdeztem tőle, miközben ő mellettem állt és harcolt de nem néztem rá.

Apám ekkor kérdezte tőlem, hogy hoztam-e segítséget.
Nem akartam neki elmondani az igazat, így csak megvontam a vállamat. Nem tudtam hogy örülne-e a ha tudná hogy nem hoztam senkit vagy helyeselné-e. 
Ekkor láttam hogy valakik közelednek felénk, és segítségünkre szedik le az ellenséget. Apámra néztem, és máris el szerettem volna mondani az igazat, hisz nagyon sértett hogy mégis sikerült valahogy lekövetni a jelem ezek szerint... mivel Jason túl távol állt, nem láttam hogy ő az. 
- Mingyárt jövök. - Mondtam apának..
Aztán előre futottam egy bukfenncel oda érkeztem a segítőink mellé. 
- Jason?! - Kérdeztem tőle miután felálltam, és észleltem őt. - Ti meg mit kerestek itt...  nagy veszélybe kerülhettek ha sokáig itt mar...- De még mielőtt ki tudtam volna mondani a szavaimat Lauren is elő bukkant. Le eresztettem a pisztolyom, hisz hirtelen azt hittem hogy ő is valami ellenség..
- Lauren.. - Sóhajtottam. - Te jó ég..- A földre néztem egy pillanatra, majd a vállaira tettem a kezeimet és a szemébe néztem. - Wat wa ánatta ga subeté ureishī. (Örülök hogy nem esett bajod.) - Majd kicsit közelebb léptem hozzá, és egy fedezékbe húztam őt.
- Lauren sajnálom hogy elkötöttem a kompot, de el kellett jönnöm. - Mondtam halkan. - Ez az én bolygóm .. nézz szét.. csak romok és hamu.. de akárhova is megyek, akármit is teszek én ide tartozom. Mert itt születtem. ezért kell megvédenem ezt.. - Vártam hogy szóljon valamit, aztán folytattam. - Ezért vagyok most itt...kérlek érts meg engem..Nem akartam hogy utánam gyere, mert bajod is eshet..- Megcsóváltam a fejemet. - Ez nem a ti harcotok.  - Tettem még hozzá szomorkásan. - Bárcsak minden olyan békés lenne itt mint a Fenriren. 

Ebben a pillanatban mindenki aki a közelben volt futásnak eredt, és nehézkes léptek zaját hozta felénk a szél. 
- Figyelj, én megvédelek. - Tettem még hozzá Laurennek. - De mindig légy a közelben... kapitány. - Egy pillanatra ránéztem, de már nem volt egy pillanatunk sem mert még többen jöttek, és a körülöttünk lévő katonák jelentették hogy nehéz páncélos egységek érkeznek felénk.
Elhúztam Laurent, a kezét fogva, egy nagyobb barrikád elem mögé, aztán csak biccentettem neki és egy bukfenccel már ki is ugrottam onnan.
Tüzelni kezdtem a páncélosokra, majd futottam az egyik dobozhoz. Felugrottam rá, majd ráugrottam onnan a páncélosra és tüzelni kezdtem azt.. nem volt más és jobb ötletem, habár tudtam hogy életveszélyes mutatványba kezdtem bele.


 (HU)
 
Lauren_Cross
Dátum: Szombat, 2014-05-17, 13.57.44 | Üzenet # 7
A.S.F. Fenrir kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 1149
Kitüntetések: 19
Hírnév: 29
Helyzet: Nincs szolgálatban
Próbáltam nem figyelembe venni Benson parancsnok szavait, de tudtam igaza lehet... Lehet nem ússzuk meg öldöklés nélkül a napot.

Fegyver tüzet hallottunk nem messze a saját pozíciónktól. Rossz érzésem volt... Nem akartam vakon beleugrani semmibe, de bennem volt, mi van ha Dárius is ott van és baja esik?
-Gyerünk! -mondtam majd elindultunk a hang irányába. Ahogy közelebb értünk, fedezékbe húzódtunk. Már készültem volna, hogy kinézek, hátha van ellenség amit leszedhetek. Erre azonban nem került sor, mivel az öldöklés hangja abba maradt...

Beszélni kezdtek valami szövetségesekről. Furcsa volt, rólunk elvileg nem tudhatnak... Ekkor megláttam pár flotta tisztet és Querreriaiakat.. Bíztam benne, hogy rájuk bízhatjuk a kaszabolást, míg mi az itt levőkkel beszélünk. Kihajoltam, s meglátam Dárius-t. Tudtam, itt a lehetőség hogy az előtt vissza vigyem, mielőtt túlzottan belekeveredünk a dolgokba.

Kiléptem tehát a fedezékem mögül, s azonnal Dárius-ra néztem.
-Remélem neked se... Legközelebb ne kezdj kamikaze akcióba nélkülem! -mondtam neki- Most pedig, vissza kell mennünk... Muszáj lesz erősítést hívnunk. 

Dárius magyarázkodásba kezdett, szinte aonnal ám nem épp a megfelelő időben voltunk ehhez...
-Értem, de akkor is... -mondtam, majd mikor befejezte, csak ennyit tettem hozzá:
-Most már a miénk is, hisz a Fenrir-hez tartozol és... -vágta félbe a mondanivalóm Max... Ellenség közeledett...

Azonnal fedezékeink felé rohantunk. Dárius gondolkodás nélkül kijelentette, hogy megvéd... Ez jól esett, de ebben az esetben úgy éreztem, nekem kéne ezt tennem.
Odébbhúzott, majd ment is hősködni...
Tüzelni kezdtem én is, hogy fedezzem... NEm tudtam igazán mást csinálni...


"Life is your Battle to be Fought!"

--Lauren Cross.... Nemeses - Admin/Storyteller
 (HU)
 
MaxBenson
Dátum: Kedd, 2014-05-20, 15.30.09 | Üzenet # 8
Tudományos főtiszt
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 22
Kitüntetések: 1
Hírnév: 1
Helyzet: Nincs szolgálatban
Elég nehézkesen de  át verekedtük magunkat   a  fronton..úgy éreztem hogy talán itt az ideje ,hogy végre vissza vigyük azt akiért jöttünk..épp az egyik,sarkon átfordulva jutottunk ki az egyik kő mögé,ahol egy darabig elmélkedtünk azon hogy hol lehet Dárius..de ekkor tekintettük meg a parancsnokot aki úgy tűnt hogy nem igazán törődött azzal hogy, az alapelvek nem igazán ezt diktálják...ki időn múltán,kiléptünk majdnem egyszerre  a megbúvő kő árnyéka mögül én pedig követtem a  kapitányomat ez ügyben is.Trikorder adatokat kezdtem el gyűjteni,mi közben Lauren és  Dárius ,egymást  közbe szólást nem tűrően kezdtek el beszélni  a  helyzet magaslatáról. Ekkor viszont észre vettem valamit az elemzésemben..és az nem volt jó..oda   léptem Dárius és  Lauren közé majd  belevágtam a  szavukba  mert muszáj volt.

-Elnézést ...de  azt hiszem hogy most nagyobb baj is van..egy osztagnyi ellenséges katona közeledik felénk..egyre gyorsabban..

Ekkor a  phaser pisztolyomat ,ki vettem majd  az egyik közeli két egymást összekötő kő tömeghez léptem ami úgy véltem,hogy elég fedezéket ad.

-Azt hiszem készen állok uram..

Mondtam a  kapitányomnak kissé megfáradtan,majd el tettem a trikorderemet a  helyére.Nem szerettem harcolni,és irtóztam attól hogy  megint ugyan abba a  helyzetbe fogok egyszer kerülni mint amikor  kimentett  a  A.S.F. Fenrir...


 (HU)
 
JasonRemyRelson
Dátum: Péntek, 2014-05-23, 19.33.57 | Üzenet # 9
U.S.S. Beloiannisz kapitánya/Ezredes
Csoport: Ezredes
Üzenetek: 117
Kitüntetések: 12
Hírnév: 10
Helyzet: Nincs szolgálatban
Nem voltunk ,valami közel de úgy tűnt hogy itt lent elég sok volt a  támadó és  nem nézett ki  valami bíztatón azok  a csapatszállító gépek sem.

-Fedezékbe már jönnek..

Szóltam oda  a mellet álló ,osztagosaimnak majd  az egyik közeli fedezékbe  ami egy  ház fala volt  vetődtem be  majd   a karabélyomat egészen szinte  arc magasságba szorítottam magamhoz.Rá néztem a  mellet fedezékbe,érő katonákra  majd elszámoltam háromtól vissza..

-Három...kettő...egy..TŰZ

Ordítottam el magamat majd  ekkor,kilépve  a fedezékemből  haladtam előre mi közben meghúztam a  karabélyomon lévő ravaszt és  tüzelni kezdtem,úgy tűnt hogy a  Querreriaik nem aprózták el  most sem..a  Voin-oknak kellet a segítség ,még rá nézésre is  és úgy tűnt  hogyha  nem segítünk akkor  idővel meg fognak törni,ha  nem lesz segítségük  a Voin-oknak ..igazából,úgy tűnt hogy  a  Voinok nagyon jól védekeznek de  nem a Querreriak ellen.. a Voinok tudillik,hogy nem egy full scale  invázió ellen vannak fel fegyverezve ,hanem mások ellen..és  csak  ,olyan fegyverekkel amiket ott helyben kovácsolnak össze  néhány  maradékból.. a hajóik legtöbbje is olyan  hogy rá nézésre  lehet látni,hogy ötvözött technika és  általában 20-30 éves  technikák ötvözése  ,kivéve  a nagyobb "rombolóik".De ezen a  fronton úgy tűnt,hogy hiába  tudnak védekezni a  Voinok a  Querreriak ellen..mert az ellenség túl erőben és  főként technikai előnyben volt. Ide  csak a  mi segítségünk volt a  kulcsa  annak hogy  ,segítsünk nekik úgy ahogy ők tették a  Föld-el kapcsolatban is ,mi nekünk is meg kell tennünk.Ahogy ebben a  gondolat menetben voltam,épp az egyik utolsó Querreriai osztagost lőttem le  ekkor majd  rá tapostam és  nem engedtem azt  a fegyveréért  nyúlni,és  a mellette fekvő Voin-nak nyújtottam a kezét majd ahogy felhúztam azt   a  másik kezemben tartott karabélyomal ,le puffantottam az ellenséges osztagost aki a  földön volt  a  felsegített Voin mellet majd  pont ebben a percben hallottam meg  egy  hangot .

-Oda kell mennünk..

Szóltam  a mellettem álló kommandósnak majd meg ütögettem a  vállát és elmosolyodtam.

-Na jó van..úgy tűnik hogy bajban vannak és  az ellenség is körbe vette őket..de  mi fordítunk ezen..jól van..szétszóródunk..százados a magáé lesz az alpha osztag az enyém pedig a  Béta..

Mondtam  ,mi közben ki osztottam a parancsokat majd  elindultam a Béta  osztaggal ,hogy betámadjuk az ellenséget hátulról.

-Azt hiszem itt az ideje hogy adjunk nekik..

Ekkor  jeleztem ,egy infra  lámpával a többi osztagosomnak akik szembe voltak velem is  hogy egyszerre nyomuljunk előre.Ahogy ezt megtettem,el tettem  a lámpát majd  át váltottam a  hátamon lévő karabélyra és  kirontottam a  frontra.Az egyik támadó,rám ugrott ekkor  de azt le lőttem magamról majd  egy másik próbált egy  kés szerű szúrós  dolgot a  torkomba  nyomni,de én le szorítottam azt majd torkon lőttem Ekkor  pont  , a  támadott csapat  háta mögé értünk és  tovább zúztunk mert muszáj volt.

-Előre! Gyerünk!gyerünk! mozgás van!

 A katonáim ekkor futottak előre  és én az utolsó katonával együtt indultam előre  beérve  a többieket majd  ,tüzelni kezdtem az előttem állóra  majd   a  hátam mögött álló Querreriai-t  gáncsoltam ki ....hát tudtam hogy nehéz ellen állás lesz,de  reméltem hogy a  Voinok kitartóak.


 (HU)
 
Mozgató
Dátum: Szombat, 2014-05-24, 09.11.59 | Üzenet # 10
Mesélő-Háttér mozgató
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 328
Kitüntetések: 4
Hírnév: 3
Helyzet: Nincs szolgálatban
Az ellenség nem hátrált és  tovább küldte  az egységeiket ,de úgy tűnt hogy  Dárius és  Hierius és  szerencsére  a néhány Flottás segítség végzett az utolsó támadóval is ..legalábbis ,csak ezen a  részen. Persze  a közelben,látszódott hogy több ellenséges szállító is leszállt. Lauren választhatott mit tesz ekkor,de  mindenképpen Relson ezredes váratlan "beugrását" is  jelentenie kellet. Dárius közben,több jelentést is kapott az interkomján  a  környező Voin command centerektől,mivel segítség kellet oda is  főként a  Alpha torony bejáratához ,ahol  a  Voinok fő fegyveraktárja volt.

Sorrend:
Dárius-Lauren-Max-Jason


"Burn in hell"
"Ne csak nézz..olvass is!"
 (HU)
 
Dárius
Dátum: Hétfő, 2014-06-02, 20.29.07 | Üzenet # 11
U.S.S. Beloiannisz/százados/Taktikai főtiszt
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 88
Kitüntetések: 7
Hírnév: 8
Helyzet: Nincs szolgálatban
Lauren-re pillantottam még utoljára a vállam felett aztán nekirontottam egyenesen az ellenséges egységeknek.
Nem volt más választásom, és csak követtem a vagy ők vagy én stratégiát. Hiszen kiskorom óta úgy nőttem fel hogy háborúban éltem, soha nem gondolkodtam még el egy esetleg békés megbeszélésen. 
Pedig lehet néha kellett volna.. Lauren-re és a többiekre gondoltam, meg arra hogy jó hogy velem vannak. Ők legalább ismerik a béke fogalmát és nem riadnak vissza egy békés diplomáciai megbeszéléstől. Én se riadtam még vissza soha semmitől csak hát.. nagyon nem az én asztalom volt. 
A kardpárbaj viszont annál inkább.

Apám mellé futottam aki szinte már a legelső időktől ott volt mellettem. 
Volt idő mikor még nem tudtam milyen az ha szeret valaki, de amióta ő magához fogadott tudtam. Elmosolyodtam mikor ránéztem, közben védtem őt és a többieket folyamatosan a karabélyommal. 
- Sokan vannak, és túlerő van! - Mondtam neki idegesen. - Gondolom nem számíthatunk még több segítségre... - Majd megfordultam és a másik oldalról érkező ellenséges egységeket is lőni kezdtem.
Ekkor egyre több jelentés futott be hozzám a karomon lévő komm egységből. És mikor megnéztem azt tudtam hogy hova kellene mennünk.
- Az Alpha torony a fő célpontjuk ez csak elterelés lehet! - Kiálltottam oda miközben lebukfenceztem egy fedezékbe, egy barrikád elem mögé ahonnan még ráadásul jól is láttam a ránk támadó páncélos egységeket.
- Oda kellene mennünk, ezek csak feltartanak! - Kiáltottam.


 (HU)
 
Lauren_Cross
Dátum: Péntek, 2014-06-06, 16.10.21 | Üzenet # 12
A.S.F. Fenrir kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 1149
Kitüntetések: 19
Hírnév: 29
Helyzet: Nincs szolgálatban
Egy pillantást vetett még rám, miköben én csak arra tudtam gondolni, mennyire őrült is...
Tüzeltünk tehát ahogy tudtunk.
Elég lassan fogytak a nyomik. Dárius-t néha-néha szem elől tévestettem, ami igencsak idegesített... Nem tudhattam ezekben a pillanatokban, hogy él -e még...
Max-et is időről időre lecsekkoltam, hogy rendben van-e... Egyikünk se erre számított ezen a napon...

Még mindig csak lőttük az ellent, mikor hallottam, hogy valahova menni akarnak... 
Én benne voltam, mivel minden jobb lett volna, mint ott feküdni és lőgyakorlatot tartani.


"Life is your Battle to be Fought!"

--Lauren Cross.... Nemeses - Admin/Storyteller
 (HU)
 
MaxBenson
Dátum: Szombat, 2014-06-07, 19.24.53 | Üzenet # 13
Tudományos főtiszt
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 22
Kitüntetések: 1
Hírnév: 1
Helyzet: Nincs szolgálatban
Nem tűnt túl jó ötletnek ,egyik sem amit tettünk ideáig de egyszerűen nem lehetett mást csinálni.Nem volt esélyünk már a visszalépésre vagy épp arra hogy megváltoztassuk mind azt amit eddig tettünk..

-Két ellenséges osztag közeledik a nyugati szárnyról!

Szóltam a kapitányhoz hangosan mert nem hallottam a saját hangomat, a fegyver zajoktól majd tüzelni kezdtem azokra akik épp túl közel érkeztek a látó körömhöz.

-Kapitány...azt hiszem hogy ezen a bolygón túl erő lépett fel..

Mondtam Lauren kapitánynak aki ,tovább lőtt de szerintem a felét sem hallotta meg annak amit mondtam neki.Ekkor,egy repesz robbant fel a közelembe de szerencsére a repesz sugara nem engem érintett így nem talált el egy repesz sem. A robbanást követően,fel álltam a barikád mellől és a szemembe fújta a szél a hajamat ,majd hasra vetődtem mivel az egyik megmaradt ellenséges katona rám akart tüzelni...szerencsém volt...ekkor érkezett meg az ezredes,és a csapata és úgy tűnt hogy az utolsókkal is végeztek..nagy nehezen fel kászálódtam a sáros -poros kopár és beállt földről és próbáltam körülnézni magam körül hogy maradt-e még ellenséges támadó..Lauren-hez fordulva jeleztem hogy itt nincsen..

-Azt hiszem...azt hiszem hogy több támadó nincs a közelbe ...kapitány..

Szedtem ki egy sár darabot a hajamból ,mihelyst ellenőriztem a terepet a szkenerrel ami a kezemen volt.És én is érzékeltem azt amit Dárius is...

-Kapitány...ezzel meg szegünk jó pár elő írást és szabályt,de azt hiszem hogy most tényleg el kél a segítség ...persze maga dönt kapitány..

Szóltam a szőke kapitányhoz mi közben mélyen a szemébe néztem és utána pedig el a kopár földre néztem..

-Nem fog sok maradni ha nem segítünk..




 (HU)
 
Mozgató
Dátum: Vasárnap, 2014-06-08, 20.54.49 | Üzenet # 14
Mesélő-Háttér mozgató
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 328
Kitüntetések: 4
Hírnév: 3
Helyzet: Nincs szolgálatban
Lauren Cross -nek nem volt sok választása  de  tudta hogy  vagy el megy vagy bele keveredik a  harcba..így el menekült ..Benson-al együtt..

Dárius és Relson és  a csapata  elindultak,Dárius előlről pár Voin-al  Relson pedig  hátulról kezdte el megtámadni az ellenséget..ahogy el kezdődött úgy tűnt hogy  a Querreriak össze  zavarodtak ,így  hamar meg tudták annyira tisztítani a  helyet  hogy oda tudjanak menni  egymáshoz..amikor  a két csapat egyesült újból,hirtelen  több Querreriai cirkáló hatolt át ekkor   a Voin energia pajzson..úgy tűnt hogy föl törték  a   Voin kódolást..így  a  Voin védelem áttört...ekkor  egy  Querreriai csapatszállító dobott le  több  Querreriai elit osztagost  akik rögtön tüzelni kezdtek..Dárius -on múlt hogy milyen taktikát választ ellenük..de  egy biztos lehetett...ki kellet bírni    a frontot,fel kellet használni  az erősítés lendületét és  muszáj volt nyerni..

Sorrend: 
Dárius-Relson


"Burn in hell"
"Ne csak nézz..olvass is!"
 (HU)
 
Dárius
Dátum: Hétfő, 2014-06-23, 20.18.18 | Üzenet # 15
U.S.S. Beloiannisz/százados/Taktikai főtiszt
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 88
Kitüntetések: 7
Hírnév: 8
Helyzet: Nincs szolgálatban
A lövöldözés közepette erősen megszorítottam Jason kezét és gyorsan. 
A kézfogás emberi szokás volt, de úgy éreztem hogy egy szükséges dolog is. Ezek után folyamatosan tüzeltem vagy fedezékem mögül próbáltam becélozni őket. 
Jason csapatának egyik tagja adott nekem egy fél oldalas vizor-t így jóval könnyebb dolgom lett, bár a nélkül is meg tudtam volna állapítani hogy az ellenség melyik oldalra pattant hirtelen csak úgy több időt vett volna igénybe.
Tüzeltem a voin fegyveremmel, ki-ki bújva a fedezék mögül miközben hallgattam a zörejek és rombolás hangján keresztül Jason-t. 
- Sejtettem hogy nehéz a helyzet! De akárhogy is! Mindneképp, minél gyorsabban oda kell mennünk! Ha elveszítjük azt a tornyot akkor a védelmünk súlyos károsodást fog szerezni, és megtörhetünk! - Kiabáltam. 
Vissza guggoltam, majd vettem egy lélegzetet, és folytattam az okfejtésemet, de Lauren közbe szólt arról hogy ő itt nem maradhat és én ezt megértettem. Odahajoltam hozzá, guggolva és megfogtam a vállait és kivételesen ránéztem. 
- Lauren, megértem! Amint megkezdődik az elterelő manőver, ti menyetek vissza a hajóra. Nincsen más választásotok. - Szóltam neki elég hangosan, mert még mindig hangos volt a csatazaj. Elég furcsa volt a világ azon a fél vizoron keresztül, mely úgy nézett ki a fejemen mint egy célzó berendezés. 
Aztán lehajolva vissza mentem a "lövész árok" szélére, és koncentráltam, kissé aggódtam a helyzet kimeneteléért de nem jeleztem. Gondoltam, Jason úgy is tud róla.
 - Apám! - Hierius-ra néztem, biccentettem feléje, aztán Jason-ra néztem és figyeltem rá. 
- Jó, mi készen vagyunk.. - Egy lélegzetvételnyi időnk maradt arra hogy lélekben felkészüljünk.. nem volt könnyű. 
Magamban vissza számoltam: három.. kettő.. egy... 
- MOST! - Intettem Laurennek, hogy induljon és mi kiugrottunk a fedezék mögül. 

Én és pár Voin osztagos azonnal tüzet eresztettünk az ellenségre, félig futó lépésben. 
Akadályt akadályról ugrottam át, miközben fedezékbe mentem és tüzeltem rájuk. Ez hatalmas koncentrációt jelentett számomra mivel nem minden nap csináltam ilyet, de nem volt időm kihasználni a vizor jó tulajdonságait, se elgyönyörködni a színekben. Mennem kellett mentenem az enyéimet..
Jelentések érkeztek futás közben a rádiómban hogy a védelem át tört. Nem akartam elhinni. Tudtam hogy ez volt az aminek nem lett volna szabad megtörténnie. 
Mikor túl voltunk a nehezén, hirtelen eldőlt egy csapat szállító egysége az ellenségnek. 
Én félre ugrottam, köhögve a portól, de nem lett bajom. Felugrottam, tovább futottam a torony már nem volt messze. 
Az emberim közben követtek, és tudtam hogy totális háborúban vagyunk, és elvesztettem a látószögből apámat és a főbb kommandósaimat is de még Jasont is. 
De a nylt terepen egészen biztosan nem maradhattunk.
- Itt Dárius mindenki induljon bármi áron a toronyba, vége! - Adtam ki a rövid parancsot. Ha ott maradunk egyhelyben, meghalunk. 
Ezt a háborút pedig meg kellett nyerni bármi áron.


 (HU)
 
JasonRemyRelson
Dátum: Kedd, 2014-06-24, 18.46.00 | Üzenet # 16
U.S.S. Beloiannisz kapitánya/Ezredes
Csoport: Ezredes
Üzenetek: 117
Kitüntetések: 12
Hírnév: 10
Helyzet: Nincs szolgálatban
Lauren és  a   pár embere úgy tűnt hogy távoznak a csata térről,de én nem hibáztattam érte ..mivel minden más  Flotta tiszt ezt tette volna ...de  én szerettem az utolsó lehelet erejéig harcolni ahogy csak tudtam...Dárius  ,a  barátom volt és majd hogy nem a testvérem..annyira  ,ismertem őt mint ő engem...Hierius  az apja  pedig az egyik legnagyobb Voin harcos volt köztük..nem semmi volt..főleg hogy, a  harc közben nem ismert kegyelmet sem...ahogy  az egyik támadás után   a fedezék mögé vissza mentünk,úgy tűnt hogy nyernünk kell egy kis időt Lauren-nek és a  csapatának amíg távoznak  a frontról..ezért ezt meg is tettük..

-U alakzat!

Ordítottam oda   a csapatomnak majd  oda  dobtam az egyik emberemnek egy vizort ,hogy adja  oda   Dárius-nak hátha segíti  a harcban...jól tudtam ,hogy  a Voinok nagyon jól képzettek de  a látásuk nem az igazi..úgy gondoltam ez segíthet rajta..elszámoltam  félhangosan háromig majd  egyszerre  a  fedezék mögül kimentünk,majd  tovább indultunk egy  másik fedezékhez és  onnan tüzeltük a tömérdek támadót aztán pedig,amikor úgy véltem hogy most már  teljesen biztonságban lehet  Lauren ,parancsot adtam  a tiszteimnek..

-Gránát szórás....most!

Túl ordítva  a csatazajt  mondtam az embereimnek majd  azok egyszerre dobták be   a gránátjukat ami  a  földön landolt pont az ellenséges osztag előtt majd  felrobbant,nagy zajjal és  ripityára  zúzta  a  közelben lévő hullákat is.Ahogy  ez meg volt,ki mentem  a fedezékem mögül majd rá léptem bal  lábbal  a fedezékre és elő vettem a távcsövemet..amikor bele láttam ,rögtön megláttam hogy   a  közelben lévő  torony védelme  nagyon gyenge és  ostromolják  az ellenséges erők..rá néztem  ,Dárius-ra majd át léptem  a fedezékem felett.

-Dárius..azt hiszem hogy,ki tudjuk tisztítani  a  tornyot..csak le kell foglalni az ellenséges ostromló erőt..te és  Hierius..

Tettem rá   a kezemet Dárius vállára majd  meg ütöttem azt.

-Én pedig  a  csapatommal elintézzük  hátulról őket.. a taktika fő része  az hogy ne szerezzenek rólunk és  a csapatomról tudomást ...csak akkor amikor már ,lecsapunk rájuk...egy szóval..ki ugrasszuk őket aztán teljesen levadásszuk őket..össze lesznek  zavarodva ..nagyobb esélyünk lesz pontos lövéseket leadni..csak egy lehetőségünk van rá..szóval...nem szabad elszúrni..benne vagy  Dárius?

Kérdeztem meg a  férfit majd  az ökölbe szorított kezemet nyújtottam felé.


 (HU)
 
Mozgató
Dátum: Kedd, 2014-06-24, 18.53.49 | Üzenet # 17
Mesélő-Háttér mozgató
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 328
Kitüntetések: 4
Hírnév: 3
Helyzet: Nincs szolgálatban
Dárius  és az "apja"  Hierius  előre  hatoltak és  be ugrottak az elűső front közepébe  . Ez volt a  legközelebb   a  fő toronyhoz ,úgy tűnt hogy  a Voin őrség  nem sokáig bírta  ellenük az  iramot . Hierius,épp egy  Querreriai elit-et  szúrt le  a  kardjával amikor elordította magát.

Hierius:

-Még több elit!

Ekkor   a  Querreriai elit osztagosok láthatatlanok kezdtek lenni majd  Dárius háta mögé ment az egyik elég gyorsan hogy ne vegye észre majd elő tűnt és  folytogatni kezdte  őt. Közben Hierius  ,több elitel kezdett el harcolni egyszerre.
Relson és  a csapata  közben  a helyükön voltak már csak a parancsot várták az emberük hogy mikor  csapjanak az ellenségen..

Sorrend:
Dárius-Relson-Dárius-Relson


"Burn in hell"
"Ne csak nézz..olvass is!"
 (HU)
 
Dárius
Dátum: Szerda, 2014-07-02, 19.31.02 | Üzenet # 18
U.S.S. Beloiannisz/százados/Taktikai főtiszt
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 88
Kitüntetések: 7
Hírnév: 8
Helyzet: Nincs szolgálatban
Nagyon sokan voltak, nem mintha ez megzavarta volna a tervemet. 
Mikor már a közelben voltunk, és hallottam a távoli csatazajokat már a szívem a torkomban dobogott.
Tüzet eresztettem az ellenségre amikor látó távba érkeztünk, miközben becsusszantam egy rom mögé, aztán onnan tüzeltem a Querreriaiakra ahogyan tudtam. Az embereim szintén szétszóródtak, fedezéket kerestek.
- Jó katonák, nem kell őket félteni. - Mondtam apának félhangosan, majd felálltam, tüzet eresztettem rájuk, vissza guggoltam, elővettem a kardomat és vártam.
A gránátok abban a percben robbantak fel, aminek hatására gyorsan húztam le a fejemet.
Jason utána oda lépett felém, és rám nézett de én nem viszonyoztam a pillantását szokásom szerint. Ő beszélt, én töltöttem a fegyverem plazma-fázisát, majd rá néztem mégis csak amikor megütögette barátságosan a vállamat. 
Ránéztem komoly arccal, abbahagytam a fegyverem piszerálását,  a másik kezemben lévő kardot megpörgettem. 
- Benne vagyok, csináljuk. - Bólintottam, de nem azért mert nem lett volna más választásunk. Azért mert apám megtanított bízni, és Jason-ba bíztam. 
Megfogtam a kezét, és előre néztem a torony felé a bántóan meleg szélben. 
- Ha nem nyerjük meg ezt a napot én magam fogok minden egyes Querreriait megölni puszta kézzel. - Mondtam vissza fogott düh-vel. 

Aztán előre indultam, futottam miközben tüzeltem, akik pedig előttem voltak futás közben azok a kard pengéjének az áldozatai lettek. 
Ahol a legtöbben voltak az volt a fő front.. a torony őrei meghaltak, nem maradt más reményük így csak mi. 
Egy bukfenccel előre mentem, leszúrtam az egyik ellenséget, a másikat arcon rúgtam és lepuffantottam amikor a földre esett. 
Hierius-nak sikerült fedezéket találnia még időben. Én utána néztem, miközben majdnem lelőttek, de még időben lebuktam. 
Felálltam a földről, kigáncsoltam egy közeledőt és lelőttem majd egy bukfenccel fedezékbe húzódtam. Közben hallottam hogy kik közelednek, és nem repestem magamban az örömtől ennek hallatán. 
- Nagyon hiányoztatok nekem. - Suttogtam. 
Felálltam a fedezékem mögül, de sehol nem láttam az emlegetett eliteket. Balra és jobbra húztam a kezem, tettre készen. 
Azt hittem tévedtek, bár apám ritkán tévedt. 
- Ittagi naga...  (Mi a fene?) 

Megfordultam mert mintha hallottam volna valamit.. de ekkor már fojtogattak. Reflexből szabadulni próbáltam, de a fegyverem kiesett a kezemből. 
Szerencsémre a kardom nem... bele rúgtam így az illetőbe, a levegőért kapkodtam, aztán átszúrtam azt.


 (HU)
 
JasonRemyRelson
Dátum: Vasárnap, 2014-07-20, 13.56.25 | Üzenet # 19
U.S.S. Beloiannisz kapitánya/Ezredes
Csoport: Ezredes
Üzenetek: 117
Kitüntetések: 12
Hírnév: 10
Helyzet: Nincs szolgálatban
A csapatom készen állt mint mindig,már  elég fáradtak és  lestrapáltak voltak de még mindig bírták a  frontot. Egy közeli ház romjai mögé húzódtam be  a csapattal,és  távcsővel figyeltem ki mikor kell a  hátsó segítség ,muszáj volt gerilla harcot vívnunk ellenük mert ez volt az utolsó remény arra hogy ideglenesen vissza tudjuk verni  a Querreriaikat ,erről a  helyőrségről.Ahogy figyeltem a  távcsővel le tettem azt vissza , a  lábamon a tartójába  majd  rá néztem a melletem ugyan úgy  hason fekvő emberemre majd  mutattam nekik szinte hangtalanul ,a  megfelelő álláspontot majd elszámoltam magamban háromig és mutattam egy  ökölbe szorított kézzel  a fejem mellet majd  egy  irányjelzést adtam nekik ezzel hogy kezdjék el.

-Előre

Szóltam egész halkan majd,az egyik elit háta mögé osonkodtam be  majd  elvágtam a torkát a késemmel ,ami szokás szerint a  bakancsomba  tartottam ,ahogy el tettem azt gyorsan behúztam a  Querreriait ,majd  a többi tisztemre néztem akik úgy színt el halgattatták őket akik a  közelükbe voltak. Ekkor ,viszont láttam hogy még többen jönnek így muszáj volt a  frontális ütközet . Fel küldtem két embert a  tetőre ,hogy onnan fedezzenek minket majd  előre rohantam ,Dáriusék mellé és  teljes szórást adtam az ellenségnek.

-Úgy tűnik hogy ,elég sok elit  gyűlt össze!

Mondtam Dáriusnak mi közben le szedtem az egyiket a hátáról majd hátrálni kezdtem szépen lassan ,a  többiekkel együtt mivel fedezékbe kellet húzóckodni.


 (HU)
 
Dárius
Dátum: Péntek, 2014-08-08, 21.54.24 | Üzenet # 20
U.S.S. Beloiannisz/százados/Taktikai főtiszt
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 88
Kitüntetések: 7
Hírnév: 8
Helyzet: Nincs szolgálatban
Jason és az embereink keményen harcoltak ekkor már, nem állhattunk  meg egy helyben.
"  Soha ne add fel, soha ne higgy a lehetetlennek. "- Jutott  eszembe  egy régi idézet. Alig pillantottam körbe pár másodperc alatt, úgy máris futásnak eredtem, mert annyian tüzeltek rám egyszerre. 
Tüzeltem folyamatosan hátra-hátra, aztán egy gyors bukfenccel beugrottam egy ledőlt tank mögé, mindezt a másodperc töredéke alatt.
Jason hangja valahol a távolból kiáltotta oda nekem, hogy sok elit érkezett. Ki se néztem  feléje, mégcsak nem is próbáltam őt megkeresni a szememmel. Válaszom egy félhangos Voin káromkodás volt.
Ki néztem a fedezékem mögül ekkor és folyamatosan  tüzelni kezdtem. A cél közel volt, de mégse annyira közel azért. 
- Nem hátrálhatunk pont most meg! - Kiabáltam a csatazajon keresztül Jasonnak. - Hallod! Előre kell nyomulnunk! Dárius mindenkinek induljatok meg előre... MOST! - Nem sok esélyünk volt visszaszerezi a tornyot. Elhatároztam viszont hogy vissza fogom. 
Nagyon rossz érzés fogott ígyhát el mikor előre nyomultam az ellenség felé.
Futás közben a kardomat is elővettem  és úgy mentem előre, egyenesen az elitek felé.


 (HU)
 
JasonRemyRelson
Dátum: Szombat, 2014-08-09, 19.35.00 | Üzenet # 21
U.S.S. Beloiannisz kapitánya/Ezredes
Csoport: Ezredes
Üzenetek: 117
Kitüntetések: 12
Hírnév: 10
Helyzet: Nincs szolgálatban
-Tovább!

Ordítottam oda az embereimnek,mi közben az egyik elitbe  vágtam az egyik katonai késemet amit  a  bakancsom oldalsó részéből vettem ki majd  dobtam el.A csapat és  jó magam,oda  húzódtunk  a meg maradt vagy éppen le rombolt épületek falához és tovább lőttünk onnan. Nem szabadott megállni,főleg hogy úgy tűnt hogy Dárius most  a másik tornyot is akarta..

-Felkészülni!...előre-előre!gyorsan! fedezlek titeket!

Mondtam tovább az embereimnek ,és  tovább lőttem .Ahogy el indultak,az embereim én is utánuk mentem de  előbb fel tartottam és ezzel meg is  tisztítottam azokat  akik meg maradtak a hátunk mögött nehogy hátba támadjanak minket. Ahogy ,hátra menetben szögdeltem és néha ,előre néztem a lábam elé közben becéloztam az egyik hátra maradt  Querreriait aki a  fegyvereréért nyúlt,majd  pont  a fején találtam el  ahogy kilőttem  a sorozat fegyveremből a  plazma  töltetett azok mind egyszerre csapódtak be  az ellenség fejébe  ami ripityára  szedte azt. Ekkor,az egyik Querreriai egy  robbantó fegyverrel kezdett el rám lőni,de  hátra bukfenceztem majd  ahogy csak tudtam olyan gyorsan ,le vetődtem a földre és  kúszó pozícióból le lőttem azt először lábon majd   a kezét le lőttem  a helyéről,mivel be állítottam közben a plasma  fegyveremet hogy csak egy-egy pontos sorozatot adjon le  így  ez beállítás követően és tár csere után ,lőttem  a fegyveremmel..ahogy  a földre  esett,fel álltam amilyen gyorsan csak tudtam,és  tovább haladtam futva  a csapat felé. Dárius már nagyban szabdalta  a  Querreriakat,így én is beszálltam el tettem  a sorozat fegyveremet és a  földről az egyik el esett Voin kardját el vettem a földről majd,egy bukfenccel pont  Dárius mellé ugrottam  a támadó egységek közé,és  kezdtem el  szabdalni őket. Sokan voltak és  még mindig érkeztek csapat szállítókkal,de úgy véltem hogy talán   a meg maradt  Voin csapatok si  vissza tudják őket majd verni velünk együtt.


 (HU)
 
Mozgató
Dátum: Szombat, 2014-08-09, 19.48.53 | Üzenet # 22
Mesélő-Háttér mozgató
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 328
Kitüntetések: 4
Hírnév: 3
Helyzet: Nincs szolgálatban
A meg maradt  Voinok egyszerre csaptak le  az ellenséges  Querreriai támadókra,Relson és Dárius csapatai vállvetve ölték meg  a támadókat....ahogy egyre kevesebben ,kezdtek lenni  a Querreriak úgy tűnt hogy kezdtek visszahúzódni. Hierius még  le fejezett egy  utolsó Querreriat ,majd oda dobta   a támadó fejét a  többinek amire azok el kezdtek menekülni..Dárius nevetve és majd később ordítva kezdett el futni utána  a megmaradt  egységeknek ,akik menekülve  mindent ott hagyva  távoztak arról  a részről...Dárius és az apja Hierius..megköszönték később Relson-nak és  a többieknek hogy itt maradtak segíteni ...ugyan nem nyerték meg az egész csatát ami a bolygón zajlott ..de  egy  ,nagyon fontos csatát nyertek ma meg  a  Zénna bolygó egyik legfontosabb helyőrségénél..a "Vér hegységnél"...  

-Küldetés lezárva-


"Burn in hell"
"Ne csak nézz..olvass is!"
 (HU)
 
Mozgató
Dátum: Csütörtök, 2014-12-25, 17.10.07 | Üzenet # 23
Mesélő-Háttér mozgató
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 328
Kitüntetések: 4
Hírnév: 3
Helyzet: Nincs szolgálatban
A  Querreriaiak  egyre több térséget,egyre több bázist fenyegetnek..a
galaxis uralkodó fajának képzelik magukat és egyre többen jönnek át az ő
galaxisukból.....

A Föld és a Qronos csatái után  a Csillagflotta új technikákat új védelmi mechanizmusokat talált ,de  még
ezek is hatástalannak tűnnek  a Querreriak ellen..Ezért  a
Csillagflotta,új szövetségeseket új reményt adva  a galaxisnak keress
fel több oldalról is  akiknek közös lesz az érdemük még pedig egy olyan
Szövetség alapítása amely Querreriak kiűzésést  a galxisunkból teszi az
élre.

Hauls Hammertown ,Mark Raouston ,III. Mich Mendelson és a katonaságból Rick Zevit valamint Nubet Throvson a titkos fegyverek
korlátozója együtt több kapitánnyal és  tisztel is  hadi tárgyalást tart
.A tárgyaláson,részt vesz több faj képviselője is  a legtöbb fajé
képviselteteik rajta de nem mindegyik akar  a szövetségbe belépni. A
Xindi nagykövetség,a  Voth vezetői ,a Federáció fajainak képviselői és  a
Romulánok valamint a Klingonok is részt vesznek  a
megbeszélésen..ezeken kívül sok más-más  faj képviselője is  a
tárgyaláson részt vesz mivel a  Szövetséget most szükséges meg alapítani
,mivel a legtöbb bolygó védelmi ereje egyre gyengül így egy közös
összefogott támadással akár  a Querreriak főbolygójáig is  eljuthatnak
de  ha nem is odáig de legalább az egész mi általunk galaxisunkból ki
tudnánk téríteni a Querreriakat .A szövetséget most kellet meghozni..

(Az események a  Zénna bolygón játszódnak,a  Zenna doma fő városban)




-------------------------
-------------------------

A tárgyalások,megbeszélések el kezdődtek úgy tűnt hogy először a  Romulánok áltak fel hogy beszédbe eredjenek.Egy fiatal Romulán nő kezdett bele  a  beszédébe,úgy tűnt hogy  leginkább arról kezdett el beszélni hogy ő kérdés nélkül ide hozta  körpályára  a  flottáját ,mivel  a Querreriak ellen mindent be kell vetni..hangsúlyozta azt is hogy nem kérte  a Flotta véleményét arról hogy  hova és mikor küldheti az embereit is.Hauls Hammertown ekkor szólt bele  az eseményekbe..

Hauls:
-Már elnézést lehet hogy ön képviseli a  Romulánokat de  közös célunk az hogy egyszerre kell letámadni az ellenséget..vannak új stratégiáink,új fejlesztéseink amit egyszerre tudunk cska bevetni a  Querreriak ellen..

Ezek után a  Romulán nő el hallgatott majd a  többi fél is  ,külön-külön beszélni kezdett arról hogy milyen sérelmek érték őket  a Querreriai támadásokból..egyedül a  Voth nagykövet vélte  úgy hogy ,neki ebből nincs haszna..Matt Larsen ekkor szólt bele  az eseményekbe  hogy meg győzze  a  Voth vezetőt arról hogy  mennyire is fontos az hogy össze tartsunk egy olyan ellenség ellen amit közös cél legyőzni..mi után ,közös nevezőre jutottak,úgy tűnt hogy mindenkinek alá kellet írni egy szerződést az új szövetségről ami alakult most ,a  Romulánok,Klingonok,Voth-ok,Voinok,Kardassziaiak,Bajoriak,Hirogenek,Liberált Borgok,Kazonok (egy része),Dominium-beliek,Breen-ek,Gornok,Rémánok és nem utolsóképpen  a Szakadárokként nevezett zsoldosok is (nyersanyagért cserébe),csatlakoztak a  Querreriak ellen.Már csak a  taktikát kellet megbeszélni , a taktikát Relson ezredes,Nubet Throvson és Smith mondták el.Közben,Rick Zevit  minden egyes ott ülőnek a  tárgyaláson ki osztott egy  taktikai naplót ami  a Querreriak védelméről és  védelmi hálózatairól szól.Az írásban egyértelmű volt hogy  az utat oda csak is 3 napon keresztül menetelel lehet elérni transwarp meghajtással,utána  a  vissza vezető út pedig 6 nap lesz ha sikerül mert  a Querreriak galaxisában nem működik a  normál warp meghajtások csak a  transwarp de azt csak  az anyabolygó külső területétől tudják használni és az 6 nap.

Taktikai térkép


További térkép:



Smith szólalt fel először aki  a  stratégiai véleményeket kérdezte meg először mi közben el mondta a  sajátját is.



Sorrend:
Larsen-Seth-Smith-Nubet-Lloyd
Csatolások: 0989706.jpg(104Kb) · 0309910.jpg(267Kb) · 8116644.jpg(152Kb)


"Burn in hell"
"Ne csak nézz..olvass is!"
 (HU)
 
MattLarsen
Dátum: Vasárnap, 2015-01-04, 21.50.50 | Üzenet # 24
-Horizon 6-kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 292
Kitüntetések: 19
Hírnév: 8
Helyzet: Nincs szolgálatban
A Zénna bolygóra kellett mennünk ami olyan meleg volt mint egy nagy krumplis süti a sütőben... a hivatalos egyenruhámban olyan érzések kerengtek körülöttem a zárt helyiségben hogy meg fogok sülni bármelyik pillanatban. 
" Vajon ha ilyen a tavasz milyen lehet a nyár?!" - Gondoltam magamban, bár azt se tudtam milyen idő van. Nubet mellett  ültem, és hát jó lett volna rátennem a lábam az asztalra de mindig mindenki felém nézett, ha beszélt mert középen ücsörögtem. Milyen kár.. már így is szétfészkeltem a fél kezdési beszélgetést amikor oda érkeztünk a sok blah blah blah után a fő témára: A Querreriai komákra. 
Jelentkezni kezdtem szinte azonnal egy fél perces kimaradással, mikor elgondolkodtam egy jó sült banánon, jelentkeztem, mert azonnal gondolataim támadtak de persze-persze nem én kaptam meg a szót hanem más.. egy Romulán aki azonnal hadba akart menni. 
Jelentkeztem én de már erősebben mivel majdnem mindenki csúnya fegyverekkel akart játszani kivéve én.. Haus Hammertown válaszolt hogy nekünk jobb fegyvereink vannak amit egyszerre tudunk bevetni.
- Ez nem egy fegyverkezési verseny! - Nyögtem be hirtelen, majd kiesve izgalmamban az asztaltól. Erre megint mindenki rámnézett, és folytatták tovább.
- Elég! - Felpattantam a kis csend után mert a Vothok tették a pontot a mondat végére úgy igazán, azzal hogy elhamarkodottan kijelentették hogy nekik nem kell szövetség. 
- Gondoljanak bele mennyi más faj van ebben az óriási nagy galaxisba! És némelyik sokkal erősebb és nagyobb és igen, ellenségesebbek mint maguk! Igen közösen véget vethetünk az értelmetlen, szükség szerűtlen háborúnak és talán egyszer béke lesz! De ha csak vissza vonulnak nagyképűségükbe nem fog történni semmi csak megint háború és halál! Lehetőleg ha most majd egyszerre támadunk jól összehangoltan... akkor a legkisebb veszteségekkel békét tremthetünk..a tervemről meg később.- Tettem hozzá hadarva, azzal a sok fejetlen- agyatlan szerzetesre meredtem akik az admiralitás székeiben ücsörögtek.
- Ha megbocsájtanak tervem is van bár lehet kissé rizikós... szóval..khm.. előbb a diplomatákat vagyis engem kellene beküldeniük majd.- Tettem hozzá önelégülten, csak azért mert bíztam abban hogy én meg tudnám oldani. Én meg.



"That base is much more better than you think...
" I'm armed.. with a ... screwdriver! :DD
 (HU)
 
SethJainek
Dátum: Vasárnap, 2015-01-11, 11.33.37 | Üzenet # 25
Horizon 6-Ezredes
Csoport: Ezredes
Üzenetek: 9
Kitüntetések: 1
Hírnév: 0
Helyzet: Nincs szolgálatban
A legfontosabb tárgyalás  a Querreriak visszaveréséről itt kezdődött el,Zénna bolygón ami egy idegen ősfajnak  a szülőbolygója,úgy hívják őket hogy Voin-ok..annyit tudtam a  fajról hogy  a Csillagflotta mellet állnak bármi is történjen,a  hajójik körübelül meg egyező erősségűek voltak  a mienkkel ,de kevesen voltak..ahogy  ,le érkeztünk abolygóra viszont nem ez volt a leg szembe tűnőbb hanem  a bolygó..sivár-kopár telis-tele  kisebb nagyonn föld omlásokkal és radioaktivitással..

-Kemények ezek a  Voinok ha  kibírják ezt..

Szóltam oda  a melletem ülőnek,aki a kompba együtt velem jött le  majd amikor a cadet is kiszállt és én is beértünk a fő bázisra.. a  bázis úgy tűnt kicsit romos,de  belül elég felkészült volt..nem telt el egy  fél óra sem de már ,a  legtöbb képviselő egyes fajoktól ott volt  a megbeszélésen..sokan kérkedve ,mentek neki a tárgyalásnak és  inkább mellőzték a  beszédet ezzel kapcsolatban..Matt Larsen a  Horizon-6 kapitányát már ismertem,mivele gyütt dolgoztam vele és  fogok is  de  még soha nem láttam ennyire el tökéltnek  a pasast, a diplomáciai kapcsolatok terén.."nem semmi "- gondoltam magamban ,majd  oda nyújtottam Nubet Throvson vezető-titkos fegyverek és  sok más  csapatok vezetésének  a vezetőjének a jelentést a  külső frontokról és  egy kisebb taktikáról amiben szerepelt  aHorizon-6  létfontosságú kulcsponti megjelölése is...mivel úgy éreztem fontos lehet így,mi után ezt oda adtam oda léptem a  többi katonai vezető mellé,majd  szalutáltam egy hosszasat nekik.

-Üdvözlöm önöket..jó pár taktikai  szimulációt én is lefutattam már ,főként  hogy mindenki tudja gyakorolni a  Querreriak kedvenc hátba támadásos manőverjeinek ki manőverezését..ez lehet fontos lesz majd gyakoroltattni az embereiknek..mert lehet az életük függhet tőlük..

Ez után osztottam szét még egy manőverekről szóló "pad-ot",ami leginkább  saját egyedi manőverekről szólt. Úgy véltem hasznos lehet ,minden egyes-fajnak és  kapitánynak is  egyiránt.


 (HU)
 
Smith
Dátum: Hétfő, 2015-06-15, 13.53.56 | Üzenet # 26
A U.S.S Enterprise-J kapitánya
Csoport: Sorhajókapitány
Üzenetek: 1626
Kitüntetések: 21
Hírnév: 21
Helyzet: Nincs szolgálatban
Smith kissé úgy érezte magát mintha a Vulkánon lett volna. 
Legalább is az időjárási tényezők, és maga a látvány is olyan volt. A nő a hivatalos személyeknek Vulkáni tisztelgéssel köszönt, Nubet-et viszont kézfogással üdvözölte. 
Leült az asztal mellé, bal lábát a jobbra tette és hallgatta a megbeszélés elejét. Egyenlőre úgy tűnt nem volt kérdése.A kapitánynő nyugodt vonásai nem festettek sem felháborodást, se idegességet. Olyan volt mint egy gondosan megfestett kép, azzal a rezzentelenséggel az arcán.
Kezeit összefűzte az asztalon, zöld szemei hol a Romulán követségre, hol Larsen kapitányra terelődtek.
 Ashley Smith volt az a kapitány, Nubet Throvsonnal együtt akik a lehető legelejétől kezdve tapasztalták a háború borzalmait.
Ő lehetett volna az a személy aki - ha akarta volna- a legnagyobb érzelmi felindulással kiabálhatott volna, vagy épp papolhatott volna valami átgondolatlan tervről. Hammertwon kezéből elvette a padokat közben, az után kicsit később Jainek ezredestől is, egy-egy köszönömmel.Az egyiket az asztalra tette maga elé, a másikat az ölébe vette, és olvasgatta. Mikor már majdnem mindenki szócsatába keveredett mindenkivel, Smith felnézett és egy szót sem szólt. 
Smith e helyett inkább megvárta a megfelelő pillanatot amikor felállhat az asztaltól, és megszólalhat. A pillanatnyi csöndben fel is állt, magas alakja kecsesen magaslott az ülők fölé.

" Hosszú és eredményes életet mindenkinek. " - Köszöntötte őket a szokásos mondattal. - " Meghallgatva itt önöket, Larsen kapitányt, és az ezredes urat is.. mind tudjuk hogy ez a szövetség mely itt ma alakulóban van elkerülhetetlen lesz. Ahhoz hogy megállítsuk a Querreriai fenyegetést ami évek óta tart, hogy végre düllőre juthassunk ezzel a mindent elsöprő erővel nekünk eggyütt kell dolgoznunk. Bárhogy is ellenzik egyesek a dolgok, vagy valamiféle hátul ütőt látnak benne a közös jóért mindannyiunknak meg kell hozni a döntést itt és ma. Ahhoz hogy a többségnek, vagyis világainknak jó legyen, hogy béke legyen, egy új szövetségnek kell kialakulnia. " - Egy pillanatra abbahagyta a beszédet, majd a Romulánokra pillantott. 
" Amit Hammertown admirális mutatott az elég aggasztó. Hogy a Querreriai szektorba jussunk három napot vesz csak igénybe. Ha sikerül ott végre hajtanunk a végső hadműveletet, a visszaút körübelűl hat napos lesz. Logikusan nézve nagy veszteségre lehet majd számítani. Az ötletem, és javaslatom a következő lenne: a hirtelen támadás. A Querreriaiak egész biztos hogy figyeltetnek minden átkelőt és a fehér zónát is. Egy kisebb elterelő hadművelettel, az ellenállásuk egy részét elterelhetnénk így a figyelmük nem az anyabolygón lenne. "



Eredeti küldetésünk a felderítés...hogy eljussunk oda ahová még ember nem merészkedett..
" History will never forget the name.. Enterprise "
 (HU)
 
Nubet
Dátum: Kedd, 2015-07-07, 20.09.35 | Üzenet # 27
Titkos fegyverek bevetés korlátozója/hajó:Royal
Csoport: Adminisztrátorok
Üzenetek: 3629
Kitüntetések: 77
Hírnév: 41
Helyzet: Nincs szolgálatban
Zénna bolygóra kellet mennünk a Zenna doma városba,a tét nagy volt ...Ezért nem ,állhattunk tovább tétlenül amint beértünk a  fő városba ,rögtön el is kezdtük a  megbeszélést rengeteg faj gyűlt össze hogy  pontot tegyük a háború végére ezért is kellet megbeszélni..amint ,megbeszéltük a teendőket belefogtunk az éles megbeszélésnek a  felszínes beszélgetések,elkerülése végett fel álltam úgy ahogy az előttem állók is tették és  oda léptem  a taktikai kivetítőhöz.

-Nubet Throvson vagyok, a Csillagflotta titkos fegyvereinek bevetését vizsgálom ki és ha olyan eset van mint most azt kell hogy mondjam mindent be kell vetnünk egy  magasabb szintű háború ,lezárása képen..

Ekkor,egy hologram jelent meg térképpel előttem és a  taktikákkal amiket eddig be vettetünk.

-Ha harc  hát legyen harc..mint ahogy szokták mondani,egy lehetőségünk van hogy semlegesítsük és bekerítsük  a  Querreriakat..ez  a faj ,évszázadok óta  rettegésbe  tartja  a saját kvadrásukat ...amit  megtudunk róluk ,pedig az hogy kíméletlenek ,megállíthatatlanok,és megmutatták hogy csak a  harci cselekedetekkel lehet vissza szorítani őket..én azt mondom,hogy itt a lehetőség fogjunk össze ...mindegy milyen,fajt képviselnek a háború elkerülhetetlen a  Querreriak erősebbek mint bárki az egész kvadránsba és  a területeinket akarják..Nehéz akciókkal sikerült vissza szorítani őket a Csillagflotta katonai szervezeti   állandó fogásba tartja őket ..de már nem bírják sokáig..most kell lecsapnunk rájuk a saját galaxisukba.. a saját módszereinkkel..amíg még lehet,mert ha nem tesszük meg lehet hogy  minden kárba vész...a terv az hogy ,3 napig megállás mentesen transwarp sebességel érjük el  a bolygójukat a  fő bolygójukat, a kisebb bolygók a hírszerzés szerint mind más-másban szerepelnek jól de ha megbénul az anya bolygójuk és  befogjuk őket onnan már nincs kiútjuk.


"Believe in Star Trek In Future "

Szinkron



https://twitter.com/airforcdirector



Jelenlegi Küldetés

Nyitó Videók

▉▉▉▉▉▉◤┳◥▉▉▉▉▉▉
▉▉▉▉▉◤┳┻┳◥▉▉▉▉▉
▉▉▉▉◤┳┻┳┻┳◥▉▉▉▉
▉▉▉◤┳━┳━┳━┳◥▉▉▉
 (HU)
 
Lloyd
Dátum: Szombat, 2015-07-11, 21.05.10 | Üzenet # 28
U.S.S.Endeavour Kapitánya
Csoport: Sorhajókapitány
Üzenetek: 43
Kitüntetések: 3
Hírnév: 4
Helyzet: Nincs szolgálatban
Querreriaiak és háború.
A kettő együtt járt mindig is, Szerencsére én és a tisztek akikkel dolgoztam néha tapasztaltuk csak meg a háború borzalmait. Ám amikor találkoztunk velük akkor az mindig borzalmasan érintett minket.
Ezen helyzetből okulva, soha senkinek nem kívántam volna a háborút és szerettem volna mint ahogyan mindenki más is velem együtt pontot tenni az i re.
Ez csak akkor volt viszont lehetséges ha összefogunk és együtt megbeszéljük ezt. A tanács nem véletlen, gyült össze tehát, más is belátta a lehetséges módszereket.Volt pár azonban felesleges elem, akiket viszont nem értettem.
Mindenkinek meg volt a maga reakciója,, és hozzászólása a dologhoz, de a Romulánok semmit nem változtak most sem. Ők meg voltak győződve róla hogy nekik lehet igazuk. Volt bennük szándék a segítségre mégis valamiért ellenezték a segédségadást.
Ez úgy éreztem tőlük megszokható jelenség volt, de ezt soha nem tudtam megszokni hiába is akartam.
ökölbe szorítottam így hát a kezemet és vártam amig nem lesz megint csend. Smith és Throvson mondatai igazak voltak. Talán nem is kellett volna vagy lehetett volna mit hozzátennem. De azért felálltam.
- A háborúnak ára van. És mi már eleget fizettünk egy olyan háborúért amit nem is mi kezdtünk. - Kezdtem bele, felállva az asztaltól.
- A Bolygók Egyesült Szövetsége mindig más kultúrák felfedezéséről álmodozott, és arról hogy együtt fedezhetjük fel majd egyszer az ismeretlen csillagrendszereket, más bolygókon született társainkkal. Úgy érzem a Querreriaiak talán nem is ismerik a fogalmat hogy milyen lehet háború, és pusztítás nélkül élni. Sajnálom hogy éppen egy így gondolkodó fajjal találkoztunk... és szeretnék hinni a diplomatikus megoldásban én is, pont úgy mint Larsen kapitány. Azonban ez a megoldás azt hiszem most nem vezetne sehova. Ez a faj túlmutat már a diplomáciai lehetőségeken. Ha le akarjuk zárni a háborút, épp ezért össze kell fognunk és rövidre kell zárnunk pont azzal amit Throvson admirális mondott. Ha ezt megtesszük veszteségek árán de nyerhetünk. ha viszont nem teszünk semmit sem csak hátat fordítunk megint egymásnak, azt hiszem veszteni fogunk előbb vagy utóbb...és attól tartok abba a veszteségbe nem csak a Csillagflotta bukna bele. - Pillantásom a beszédem közben hol Throvson admirálisra hol a Romulán követségre vetült.
- Úgyhogy javaslom az összefogást, és a gyors lezárást. A diplomácia majd utána helyre tehet talán..  mindent. Csak a személyes sérelmeket és veszteségeket nem.

Körbe néztem a terembe, majd leültem és vártam.


" A Sors rendez, sodor, leginkább embereket az életedbe anélkül, hogy azt kérned kellene. Hagyd, hogy tegye a dolgát, mert így még mindig okozhat meglepetéseket - és hidd el, imádni fogod."


Az üzenetet módosította Lloyd - Szombat, 2015-07-11, 21.08.34
 (HU)
 
Mozgató
Dátum: Vasárnap, 2015-07-19, 17.02.44 | Üzenet # 29
Mesélő-Háttér mozgató
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 328
Kitüntetések: 4
Hírnév: 3
Helyzet: Nincs szolgálatban
A tárgyalás ,meglehetősen gyorsan zajlott le  egyértelművé vált hogy a  Querreriakat csak együtt győzhetik le  ezért egyezményben fektette le  megannyi faj azt hogy egyesült erőkkel rendezzenek meg egy támadást  a Querreriai hazai front-hoz. Csillaghajókat már most fel kellet készíteni ,ahhoz ami fogja majd őket várni nehéz  lesz de nem lehetetlen .Példátlan együttműködést,miatt olyan lehetetlen egymástól eltérő fajok mint a  Klingonok és  a Romulánok is  ideglenes szövetséget kötöttek hogy  együttes erővel véget vethessenek annak az őrült háborúnak ami már évek óta eszi a kvadránst.

-Küldetés Lezárva-


"Burn in hell"
"Ne csak nézz..olvass is!"
 (HU)
 
Star Trek In Future-The future begins.... » - » Egyéb helyszínek » Zénna bolygó (Zénna bolygó)
Oldal 1 / 11
Keresés: