Üdvözöllek Spectator | RSS
Regisztráció | Belépés
[ Új üzenetek · Tagok · Fórumszabályzat · Keresés · RSS ]
  • Oldal 1 / 1
  • 1
A fórum moderátora: Szingularitás  
Star Trek In Future-The future begins.... » - » Egyéb helyszínek » 145 csillagbázis (145 csillagbázis)
145 csillagbázis
Mozgató
Dátum: Péntek, 2016-10-14, 21.02.21 | Üzenet # 1
Mesélő-Háttér mozgató
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 328
Kitüntetések: 4
Hírnév: 3
Helyzet: Nincs szolgálatban
A 37 taktikai vész szimuláció

145 csillagbázis -ez a csillagbázis a Beta kvadráns peremén húzódik el,régen Jemhadar taktikai szimulációkat indítottak a bázison ,mivel ez a Dominium egyik fő kiképző telepe volt mi után hosszú ideglenes szövetséget kötöttek egymással úgy tűnt hogy a  bázis a Csillagflotta kezére jutott így a  több mint 200 éves bázis ,hasonlóan jól karban van tartva mint régen . A Flotta többször is hadi szimulációkra és az új fenyegetésekre felkészülve állandó tréningeket tart ezen a bázison mind a Katonai újoncoknak mind a  kutató tiszteknek is  hiszen mindenkinek fontos egy e fajta  túlélési szimuláció.



Az új szimuláció a 37 -es vész szimuláció nevet kapta,a  szimuláció egy gyors taktikákat igénylő szimuláció volt a  Querreriai fenyegetés után szinte kötelezővé tette  a flotta hogy próbálja ki annyi tiszt amennyi csak tudja hogy fejlesszék a tudásukat ha esetleg egy hasonló invázió törne be,a  szimulációt több Hirogen és  ex Borg közösen megannyni veteránnal dolgozta ki .

20:30 perc

A szimuláció el kezdődött beléptek ,a  terembe egyszerre a  résztvevők mivel ez egy új program volt így  több admirális,tábornok,ezredes és  hadászati tiszt illetve orvosi tisztek is nézték a folyamatot egy  törhetetlen elsötétitett ablak mögül.

Komputer:-Első szint-Invázió

A komputer ahogy be mondta a szavakat,kérdés nélkül egy  fronton találták magukat a résztvevők  a Föld volt a szimulációban . Relson felismerte  a támadókat Querreriai támadók voltak,mivel az ezeredes már veterán katona volt  a fronton így rögtön mérni kezdte  a program a reakció képességét.

(A környezet a szimulációban,nehezítés képen sivatagos,forró de szeles volt -a szimulációban mindenki Owμα-200/A riflet kapott ,nem mindenki tudta használni ezt a  fegyvert mivel Ultimate technológia volt így az idő törlődés miatt nem sokan tudták kezelni ez is  a nehezítés egyik része volt )



Sorrend:

Dárius-Cloris-Relson-Niko-Ash


"Burn in hell"
"Ne csak nézz..olvass is!"
 (HU)
 
Dárius
Dátum: Péntek, 2016-10-14, 21.54.04 | Üzenet # 2
U.S.S. Beloiannisz/százados/Taktikai főtiszt
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 88
Kitüntetések: 7
Hírnév: 8
Helyzet: Nincs szolgálatban
A Csillagflotta történelmének nagy részét csak nemrégiben fedeztem fel, s igencsak érdekesnek tartottam a Dominium-korszakot. 
A Bolygók Egyesült Szövetsége megannyi harcon volt már túl, és bizony a háború amit a Dominiummal vívtak koránt sem kezdődött átlagos kapcsolatfelvételekkel. 
Ha azt nézzük viszont, s nem gondolkodunk átlagos haditengerész módjára, kijelenthetjük hogy mindezen pusztítás és halál árán a Föderáció sokat tanult. 
Megtanulták milyen egy igazán ellenséges szövetség ellen sokáig harcolni. Ára volt a békének, de kivívták, és én ezért is néztem büszkén Jason népére. 
Eddig is büszke voltam rájuk, de a történelmük megismerése után, valahogy még jobban. 
- Bámulatos faj ez a Földi, nem gondolja? - Kérdeztem rá se nézve a mellettem álló ismeretlenre. A 145-ös csillagbázis tökéletes programja által kreált sivatag, a Zénna domára emlékeztetett; az otthonomra.
- Azt mondják békések, azonban mindig belekeverednek valami igazán izgalmasba. - Utaltam a háborús korszakokra, s igazítottam meg az igencsak különös idegen fegyverem felső részét, majd csak utána próbáltam meg elpillantani a nő fele. 
- A szimulációs hőmérséklet is egész jó. Olyan mint a Zénnán.. bár.. - Szippantottam egyet a levegőből érzelem mentes arccal. - Hiányzik a sugárzás. Túl tiszta a levegő. - Jelentettem ki semlegesen. 
Elindultam s Jason mellé léptem. Úgy éreztem magamat mint egy gyerek a legrégebbi játékában, melyet túlélésnek hívnak. Erőtlen mosollyal arcomon pillantottam Jasonra. 
- Felkészültél? Lehet meghalunk.- Próbáltam meg valahogy előhozakodni az emberek humornak nevezett szófordulataival, de számomra is meglepő módon Jason nem nevetett. 
Felhúztam a bal szemöldökömet s szeretettem volna valamit mondani, sajnálatomra nem sikerült a dolog ugyanis a program működésbe lendülni látszódott végérvényesen. 
- T'hieroll shan. ( örülök) - Forgattam meg a szemeimet, s mintha reflexből tettem volna, úgy kerestem egy fedezéket az egyik közeli kő mögött.


 (HU)
 
ClorisFlameys
Dátum: Szombat, 2016-10-15, 10.49.23 | Üzenet # 3
U.S.S Beloiannisz/Időspecialista
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 20
Kitüntetések: 3
Hírnév: 0
Helyzet: Nincs szolgálatban
Nem régóta csatlakoztam csak a hajó legénységéhez. Hazudnám, ha azt mondanám, hogy izgultam volna emiatt, ugyan sokkal speciálisabb feladatot töltöttem be, mint eddig bármely hajón, mivel időspecialistában nem tengett túl sok az egész világban.
Nyugodtan álltam, számomra ismeretlen személy beszélt hozzám, de az egyenruhája máris sokat elmesélt, vagy ahogy csak beszélt. Információk, információk, információk. Mindenhol ezt láttam, akár csak egy virágot néztem, vagy ittam meg az innivalóm. A képzettségem eltorzított, hajszál választott el attól az illetőtől, akinek lennem kellett volna a program befejezése után.
- Ez csak egy szimuláció. Az ember nem tud olyat alkotni, mely az életével ne függjön össze, előfordulának hasonlóságok - jegyeztem meg diplomatikusan. Másokkal ellentétben nem szerettem emlékezni... Enyhe mosoly jelent meg az arcomon, hogy kompenzáljam rideg hanghordozásomat. Fegyveremre pillantottam, és mielőtt mondhattam volna bármit, már a férfi el is tűnt. Harc... Egész életem egy küzdelem volt, hol ellenfelekkel szembe, hol magammal. A többiekre néztem. Lesz parancs? Mert elmém máris több féle támadási tervet dobott fel.
Elvetődtem a homokban egy érkező lövés elől, miközben kalkuláltam távolságot, ember mennyiséget, valószínűséget reflexből.
-


"Nem vagyok ember, de nem vagyok robot. Az a köztes faj vagyok, mely a jövő lehet."
 (HU)
 
JasonRemyRelson
Dátum: Szombat, 2016-10-15, 19.31.34 | Üzenet # 4
U.S.S. Beloiannisz kapitánya/Ezredes
Csoport: Ezredes
Üzenetek: 117
Kitüntetések: 12
Hírnév: 10
Helyzet: Nincs szolgálatban
145 csillagbázis volt az  úticélunk nem hiába hiszen ez a régi Dominiumi csillagbázis többet rejtett önmagában mint amennyit ,bármelyik tisztem valaha is  megélt .A  U.S.S. Beloiannisz,pont a semleges zónába járőrszolgálatot teljesített amikor,megkért Hauls admirális hogy nem -e csatlakoznék az új tréning szimulációjukhoz néhány tisztemmel együtt. Mivel,Cloris Fameyes új tisztem volt,úgy véltem hogy megfelelő ha először neki vetem fel az elsőként a dolgot,később szinte szó nélkül csatlakozott Dárius és Niko Throvson elsőtisztem is. A hajó kis idő múlva dokkolt is ,így az összes rendszer amit eddig nem tudtunk most szerelés alá tudták venni. Úgy véltem,hogy egy ilyesféle tréning szimuláció szükséges főleg egy olyan ,századba  ahol szinte mindennaposak a háborúk vagy összetűzések,mint veterán katona és  ezredes úgy véltem hogy  hiába van egy ideglenes béke időszak a Querreriai háború után még is legbelül úgy éreztem hogy,fel kell készülnünk hiszen ez egy idő hajó temporális háborúk és megannyi olyan idegen létforma lehet aki ellen esetleges  önvédelmet vagy éppen lerohanó taktikát kell majd bevetnünk. Mint minden kapitány és ezredes ,most is  úgy véltem hogy  a legénységemet fel kell készíteni és muszáj kemény tréningek alá vetni őket.Amint ,megérkeztünk a csillagbázisra egy  kicsit sem volt ismerős a konstrukciója hiszen a Flotta  a Dominiumi háborúk folyamán szerezték meg . Mivel ,a  fajbéli egyezményt mindegyik faj le tette akik a Béta  kvadránst élték így szövetségesek lettünk ,több mint 100 év bőven elégnek érezte  a Flotta hogy megbízzunk egymásban.Tábornokok és ezredesek fogadtak a bázison amint elszállásoltak minket rögtön be is vetettek minket a mély vízben,úgy tűnt hogy csatlakoztak hozzánk Ashley Smith kapitány is épp a szektorban lehetett így ő is el  akarta végezni a tréninget ami akár pár éven belül kötelező is lehetett volna. Ezt követően ,beléptünk  a nekünk szánt holoszobába ami természetesen nekünk idegen volt hiszen teljesen más technológia volt mint a szabvány ,amikor elkezdték csak egy gyors bólintással tudtam jelezni hogy kezdjük el. 

A holoszoba részletesen megjelenítette ,  a tájat ami sivatagos volt a  kezünkbe  Ultimate fegyverek materolizálódtak amiket mi idő ügynökök úgy ahogy értettünk  használata miatt mivel az Ultimate háborúba sokat használtuk őket viszont ,Ashle ynem igazán tudta használni illetve Dárius sem mivel nem volt velünk a  támadáskor sem . Viszont , Cloris időspecialista volt így tudatában volt annak hogy  az Ultimateket teljesen kitörölte  az előző kapitánya a  Beloianisznak így  egyedül ő ismerte  a fegyvert rajtam kívül teljesen persze Niko is  tudta használni megfelelően .Le hajoltam ,az egyik lövés elől és  oda vetődtem az egyik kő mögé majd rá néztem a többiekre.

-Ezek Querreriak..a fegyverük úgy tűnik hogy szabvány N'gar 1600 -osok. Vigyázzatok hogy ne nagyon találjanak el teljesen az elűső ágyuval..ami a fegyveren van..Dárius...szokásos taktika...be kell őket keríteni..mi leszünk azok akik lecsapunk rájuk..de nekem úgy tűnt hogy civilek is vannak náluk...Smith és Nikoval jobbról megy én és Cloris eltereljük a figyelmüket..Dárius ha szólok ,közelről rájuk támadsz..közel harcban le tudod őket győzni..de más ne próbálja meg a közel harcot ellenük amíg nem  a szituáció követeli meg...akkor hajrá..és  csak  a parancsomra indítsunk tüzelést ..én és Cloris addig eltereljük a figyelmüket....

Amikor láttam hogy  a többiek elindultak a megfelelő irányba rá néztem a  parancsnokhelyettesre majd újra töltöttem az ultimate tárat.

-Lőtt már  Ultimate fegyverrel? elég limitált darab..bár nem hiszem hogy  láttam a Querreriai háborúba de ez nem jelent semmit...ezek a Querreriai átlagos birodalmi gyalogos katonáik..az egyetlen gyenge pontjuk a fejük..az elitekkel szemben rendkívül gyorsak ...viszont ugyan olyan aggreszívak is.....sokan vannak de a  bekerítéses taktika  mindig bevállt  a fronton..ne felejtse el  a civilek még mindig ott vannak..most pedig előbb én jövök ki aztán maga ..

*Bólintott az ezredes majd  amikor,elmondta az utolsó mondatát is  ki ugrott a fedezékből és  el vetődve egy másik fedezék mögül tüzelt ki pontos lövéseket leadva  szinte rapid fokozatban   ,amikor elég nagy felhajtást csinált Cloris is  utána indult a másik fedezékbe *


 (HU)
 
NikoThrovson
Dátum: Kedd, 2016-10-18, 21.11.00 | Üzenet # 5
A Uss Beloiannisz Biztonsági főtisztje
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 120
Kitüntetések: 10
Hírnév: 16
Helyzet: Nincs szolgálatban
Nem sokkal az előző napi szabadságolásom után tudtam meg hogy elmehetek egy igencsak fontos tréning- gyakorlatra, és ezt mint biztonsági főnök ki nem hagytam volna. Még szórakozásnak sem volt utolsó az ilyen, Jason mellett különösen. Vonzódásomat a saját kapitányom után nem tudtam leleplezni. Lehet olykor pedig nem ártott volna.
~ A fenébe Niko, viselkedj. ~ Gondoltam szinte azonnal magamban amikor Jason mellé léptem. Teljes páncélzatban még jobban nézett ki, mint valaha.
Az ilyen reakcióimért apám megölt volna egész biztos. Jó hogy nem látta néha mit művelek. El is vörösödtem kicsit amikor ránézett Jason, így gyorsan a legújabb érkező munkatársamra néztem.
Még nem láttam ilyen fajta kiber tech-es nőt, és le nem vettem róla a szemem pár másodpercig.
" Ezek a technológiák egész biztos hogy jól jönnek egy ilyen harci helyzetben." - Vetettem oda kedvesen neki, miközben felvettem, a fegyveremet.
" Niko Throvson vagyok, a hajó biztonsági főnöke. " - Mondtam neki egy halovány de bíztató mosollyal. - " Örülök hogy együtt fogunk dolgozni, parancsnokhelyettes. Ha ennek vége elbeszélgethetnénk egy kicsit. Persze csak ha nem bánja. "

Aztán nekem nagyon úgy tűnt hogy az ezer éves Dominium helyőrségen elkezdődött a program. Jasonra vetült a tekintetem megint, de egy cseppet sem aggódtam.
Beálltam Dárius parancsnok és a kapitány közé.
" Taktikailag azt javaslom hogy maradjunk mindig fedezékbe. Száz százalékosan akarok teljesíteni a mai nap. " - Mosolyodtam el, s már indultam is hogy le ne nyúlják a fedezékeket előlem.
Éreztem hogy nem lesz ez egyszerű, de ez nekem olyan volt mint egy jó kis futás.
Élvezetes.




" I'm not affraid from the darkness"


Az üzenetet módosította NikoThrovson - Kedd, 2016-10-18, 21.13.58
 (HU)
 
AshleySmith
Dátum: Szerda, 2016-10-19, 08.07.40 | Üzenet # 6
A U.S.S Enterprise-J kapitánya
Csoport: Sorhajókapitány
Üzenetek: 22
Kitüntetések: 2
Hírnév: 2
Helyzet: Nincs szolgálatban
A training gyakorlatok soh anem tartoztak Ashley kedvencei közé, azonban mint felelősségteljes kapitány, be kellett látnia hogy az ilyenek is fontosak lehetnek, ha béke van ha nem. 
Soha nem lehet eléggé felkészülni ha hirtelen támadás érné az embert, vagy a legénységét. 
A fél Vulkáni nő éppen ezért is csatlakozott a tréningezők közé, s igencsak hamar érkezett a kijelölt Dominium bázisra. 
Így a fennmaradó időt egy jó Vulkáni teával töltötte s nézegette az űrt...szépnek találta abból a szögből, kimondottan szemkáprásztatónak. Egy kis idő múlva, miután megitta a teáját megérkezett Relson kapitány és a többiek is. 
- Örülök hogy látom önt kapitány, hosszú és eredményes életet! - Köszöntötte őt, majd hátrafűzött kezekkel indult meg a holofedélzet felé. 
Mivel a létesítmény egy katonai építmény volt, ezért a holofedélzetek nem egyszerűek hanem hatalmasak és nagyon életszerűek voltak. Ashley már hallott több flotta-kapitánytól erről, de még soha enm volt alkalma kipróbálni hasonlót. 
- Mondja kapitány, ön szerint is olyan... "katalítikus" élmény lesz egy ilyen holofedélzeten gyakorolni mint ahogyan azt Brexton kapitány állítja? -Kérdezte kissé szkeptikusan. 
Bal szemöldökét felhúzta közben, úgy sétáltak a holofedélzet felé. 
- Hallom új tisztekkel gazdagodott a legénysége. ez figyelemre méltó. Egész biztosan nagy segítség lesz önnek. - Folytatta. 

Később elérték a holofedélzetet, de még egy kicsit megálltak hogy Ash át tudja venni a tréning ruháját. 
Ez megvédte őt az esetleges esésektől is. Fekete és barna színű terep ruha volt a Defecnce force logójával a bal karja részénél. 
- Készen vagyok. - Jegyezte meg s a holofedélzetre belépve a másik három tisztre. - Üdvözlöm önöket, Ashley Smith vagyok az Enterprise kapitánya. Remélem kielégítő lesz az itt eltöltött idejük. - Majd előre pillantott s várta hogy elkezdődjön a program. 
Nem is szólt többet, inkább a legközelebbi fedezékhez vonult, ami mögé szinte azonnal leguggolt.



Eredeti küldetésünk a felderítés...hogy eljussunk oda ahová még ember nem merészkedett..
" History will never forget the name.. Enterprise "
 (HU)
 
Mozgató
Dátum: Szerda, 2016-10-19, 12.50.11 | Üzenet # 7
Mesélő-Háttér mozgató
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 328
Kitüntetések: 4
Hírnév: 3
Helyzet: Nincs szolgálatban
A Querreriak igaz csak alap ,katonákat hoztak először  mivel a holoszimuláció  a benne lévő tisztek felkészültségét vette alapul így amint mindenki elfoglalta  ahelyét és tüzet nyitottak Relson parancsára,úgy tűnt hogy a  Querreriak egyik fele megpróbálta tartani a frontot míg a másik fele pedig vissza vonult egy bunker szerű épülethez ami a sivatagos területen volt hátrább pár méterre. A csapat végzett az utolsó ,fen maradó gyalogossal is akik védték magukat  .A Querreriak a bunkerbe viszont nagyobb gondot okoztak mivel ,  a falak védték őket és úgy tűnik hogy egy fegyver turretjük is volt amit az egyik tartott,az ennél nagyobb gond már csak az volt hogy tudták hogy  segítséget hívtak hiszen jelzést adtak le egy  vész löveggel . Fel kellet készülniük és nekik is taktikát változtatniuk. Ekkor vették észre  a nagyobb gondot hogy,Ashley megsérült a támadás alatt de nem mutatta azt.

Sorrend:

Dárius-Cloris-Relson-Niko-Ashley


"Burn in hell"
"Ne csak nézz..olvass is!"
 (HU)
 
Dárius
Dátum: Szombat, 2016-10-22, 14.09.00 | Üzenet # 8
U.S.S. Beloiannisz/százados/Taktikai főtiszt
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 88
Kitüntetések: 7
Hírnév: 8
Helyzet: Nincs szolgálatban
Taktikailag ha folyamatosan fedezékben van, parancsnok, úgy soha nem fog támadni. ..Apám mondta ezt mindig. - Pillantottam ki a fedezékem mögül a nőre, majd vissza az éppen közeledő Querreriai sorkatonákra. - Remélem az ő kiképző programjaikban meg mi vagyunk. - Mondtam halkan magam elé, úgy hogy nem néztem senkire sem.
Lehet hogy hangomban enyhe cinikusság volt, de úgy éreztem ez a legújabb "barátaink" számára iszonyatosan kínos lehet hogy egyfajta szimulációban meg őket írtjuk.. persze addig jó még nem tudják... bár az is lehet hogy ők tervezték az egészet. Akkor meg mazochisták.
A gondolatmenetem más élethelyzetben bizonyára roppant érdekes lett volna, ha a szimuláció nem pörgött volna továbbra is.
Nem igazán szerettem sose a nagyobb karabélyokat, így legszívesebben arrébb dobtam volna a kezemben lévő súlyos eszközt a fenében, és a saját Voin pisztolyomat használtam volna, de tudtam hogy a szimuláció azt is figyeli mikor váltunk fegyvert, így még vártam a pisztolyaimmal és a kardommal egy darabig.
Ahogyan tüzelni kezdtek, én lebuktam s kis idő múlva pontos célzással leszedtem egyet, majd egy bukfenccel a következő fedezék mögé bukfenceztem.
Természetesen követtem Jason taktikáját, és tüzeltem az ellenségre, de közben mozgásban is maradtam.
Apám taktikája volt, és eddig ( a T'zzanok ellen is) jól bevált a dolog. Az egyenruhám (Ami kivételesen rajtam volt ) csupa kosz-és homok lett.
Ügyet sem vetve rá felálltam s folytattam a tüzelést.

A felkavarodott homok miatt még rosszabbul láttam az ellenség körvonalát, és ezen még a taktikai visor sem segített, de ennek ellenére szinte elsőnek vettem észre hogy a Querreriaiak egyik fele elől-másuk felük egy bunker-szerű építményhez vissza vonult.
- Azt hiszem taktikát váltottak! - Kiáltottam el magamat jól hallhatóan, s a karabélyom végét megfogva ütöttem le egy a homokfelhőből hirtelen kiemelkedő alakot.
A fegyvert ezek után a földön is hagytam a rám támadóval együtt, s kisebb pisztolyomat vettem elő.
- A bunkerhez mennek! - Folytattam a rövid helyzetjelentést, mert foggalmam sem volt róla hova tűnhettek a többiek, tekintve a homok zavaró jelenségét.Még lőttem párat a kézimmel, mikor megpillantottam Jasont nem sokkal mellettem.
Csak egymásra néztünk s máris tudtuk hogy mit fogunk tenni... gyakran gondoltunk ugyanazon hadi stratégiára.

- T'hassarall...!A bunker!... onnan védik magukat! - Kiabáltam folytonosan s immár az oda érkező Cloris-ra is rápillantottam. - Bukjon le! - Ágyújuk van! egész biztosan segítséget kérnek! .. Jason.. - Lejjebb húztam a fejemet, s megint Jason felé pillantottam.
- Ha két oldalról körbe kerítjük őket, s egy gránáttal megsemmisítjük az ágyút, szabad bejutásunk lesz...  - Ekkor azonban megakadt a szemem Smith kapitányon aki sérült volt, de egészen biztosan nem szándékozott ezt velünk közölni.
Pillantásom lassan róla, megint Jasonra siklott.
- Azt hittem hogy a biztonsági protokollok erre az esetre vonatkozóan, be vannak kapcsolva. - Ráncoltam a homlokomat hunyorogva rosszallóan. - de látom hogy nincsnek.. így viszont óvatosabbnak kell lennünk... És meg kell gondolnunk hova megyünk és mennyien... Ők túlerőben vannak.




Az üzenetet módosította Dárius - Szombat, 2016-10-22, 14.15.02
 (HU)
 
ClorisFlameys
Dátum: Szombat, 2016-10-22, 19.33.20 | Üzenet # 9
U.S.S Beloiannisz/Időspecialista
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 20
Kitüntetések: 3
Hírnév: 0
Helyzet: Nincs szolgálatban
Felmértem az egész csapatot. Általában mindig egyedül dolgoztam, a programom ideje alatt ezt verték belém, hogy soha, senkiben nem szabad megbíznom, így eléggé kétes érzelmekkel álltam a sorban. 
Majd Niko felé fordultam, aki hozzám szólt. Enyhe mosoly jelent meg az arcomon. 
- Cloris, gondolom tudja, hogy az időspecialista poszton, Niko. Remélem hívhatom így, ha nem bánja - biccentettem kedvesen, miközben Relson parancsát hallgattam a fedezék mögül. Körülvevés, figyelem elterelés... Valami ilyesmire gondoltam jó magam is, ez tűnt a leglogikusabb lépésnek. 
Fegyveremet erősen megszorítva vettem egy mély levegőt. Szívem dübörgött mellkasomban, elöntötte a jótékony adrenalin, mely csak élénkített. Hallásom, szaglásom, látásom kiélesedett, vagy legalábbis mindig így éreztem harc helyzetben. Mindenhol csak információ, információ, információ. 
Kivetődtem és könnyen emelve a fegyvert szedtem le az előttem lévőt, noha nem voltam olyan jó lövészetben, mint a közelharcban... De valahogy közel kell kerülni az ellenfélhez. A parancsot követve, hogy figyelem elterelést okozzak, máris a nyomukba szegődem gyors tempóba. 
Fürge, lendületes és pontos mozgással mentem egyik fedezékről a másikra, egészen az egyik csoportulásig, ahol nagy örömmel dobtam el fegyveremet kis időre és máris kéztusába kezdtem. Ajkamat beharaptam, ahogy indítottam az első ütés és rúgás kombinációját, majd reflexszerűen, megérezve a felém haladó mozgást, már hátam ívbe feszült, ahogy hátrahajoltam. Fordultam tengelyem körül, és jól könyökbe vágtam a mögöttem levőt. A fémkezemnek az volt az előnye, hogy masszív volt ahhoz, hogy egy páncélra mért ütésnek is legyen ereje. Több energiát tudtam felhasználni és sokkal jobban fájt az ellenségnek. És halálos volt, ha nyakra mértem vele ütést. 
Percekbe sem telt bele, mikor a pár főt a földre kényszerítettem, és fegyvert fogva indultam tovább. Hajamat kifújtam arcomból, hunyorogva mentem tovább a felkavart porban, ámbár nekem nem okozott akkora gondot, mint a többieknek. Jól láttam, hogy az ellenség irányt változtatott, még pedig vissza. Ilyen könnyű lett volna? Kötve hittem, hiszen egy szimulációról volt szó, aminek az volt a feladata, hogy edzünk, jó sokat.
Mint a vadász, aki a prédája után rohan, úgy szaladtam én is utánuk, merészen, könnyedén, mintha semmi sem lenne. De mivel tisztában voltam, hogy mégis csak egy program az egész, mely irányítja a harcot, így úgy sem hallhatunk meg, maximum egy-kettő sérülés... Nem lehetett elég komolyan venni.
A bunker nem volt nagy, noha fogalmam sem volt, hogy a föld alatt mennyire terjedhet szét egyáltalán, de az apró, szinte szabad szemmel is alig látható csövek igazat adtak Darius kiabálásának, mely elég tompán jutott el hozzám. Mivel én voltam a legközelebb, így nem tettem meg azt a felelőtlen lépést, hogy tovább megyek, mert hogy én elugrom az egy dolog, de a mögöttem lévő csapat..? Bevetődtem egy homokbucka mögé.
- Nem egy ágyú van! - kiabáltam ki. - Számolásom szerint három, körülbelül 1,5-2 méter távolra egymástól, vagyis vagy külön robbantjuk fel, vagy a középsőt kettővel, mely hoz létre akkora hatótávot, hogy a másik kettő is berobbanjon - haraptam el a mondat végét, mikor egy lövés azt homokbuckát találta el, amelyik mögött rejtőztem. A homok szétrobbant, egyenesen a nyakamba. Nyikkantam egyet, ahogy beterített, de hál isten, nem talált el, ámbár így is elterültem a földön. Megtámaszkodva gördültem arrébb, átkozva valamilyen felsőbb hatalmat, mert egyenesen gyűlöltem a homokot, amit majd takaríthatok ki a cyber beültetések mentén...


"Nem vagyok ember, de nem vagyok robot. Az a köztes faj vagyok, mely a jövő lehet."
 (HU)
 
JasonRemyRelson
Dátum: Szombat, 2016-10-22, 19.54.07 | Üzenet # 10
U.S.S. Beloiannisz kapitánya/Ezredes
Csoport: Ezredes
Üzenetek: 117
Kitüntetések: 12
Hírnév: 10
Helyzet: Nincs szolgálatban
-Remek ..Ágyú! mindenki maradjon fedezékbe!

Ordította el magát ,Relson majd  mi után a fedezék mögé vetődött be rá nézett a mellette lévő Clorisra aztán a távolba lévőkre.

-Túl messze vannak ..és  taktikát is változtattak  a Querreriak..úgy tűnik hogy az  ágyúk mint fel vannak töltve biomasszával egyetlen lövés és ha  a massza eltalál valakit annak a biomolekuláris szerekezetét feloldja...a  Querreriak mindig is értettek  a hadászathoz..hiszen katonák..de van egy ötletem...egy B terv...

Az ezredes mint szokásosan most is egy  rögtönzött tervett forralt ki gyors iramban hiszen  a Querreriak  a bunkerbe igen csak be tokozódtak.

-Itt Relson a csapatnak..

*Nyomta meg a karján lévő eszközön lévő kommunikációs eszközt *

-Két ágyú rendszerrel is dolgoznak..de van egy tervem..én leszek a csali..be fogok sprintelni  a két ágyú hatáskörében hogy szembe állítsam őket ahogy szembe állítom őket azt kell csinálniuk hogy több irányból megtámadni az ágyúkat mindenki azt az bunkert támadja meg ami közel van hozzá ha  az a ágyú szembe fordul velünk akkor esélytelen  a helyzet...ismétlem ha az ágyú ,szembe kerül magukkal inkább ne tüzeljenek....hátulról a bunker háta mögül közelítsék meg őket..Relson kiszáll..

*Ezt követően  a nőre nézett és  ki pillantott egy  pillantásra de rögtön,az egyik buckára kezdtek el lőni amitől persze  a  homok csapódása  eredményeképpen minden tiszta  homok lettí gy ők sem látták hogy ki fog fel állni onnan *

-Amint lesz lehetősége induljon meg ez az egyetlen módszer arra hogy hatástalanítsuk az ágyúkat..rendben? 

*Nézett  a nőre  ,aztán letörölte  a homlokára tapadó sivatagi homokot ,majd  fel állt még pont a felcsapódó füst és homok keverékében így  nem látták meg majd  futni kezdett ahogy csak tudott mivel az ezredes  a  különleges testfellépítése és  dns szerkezete miatt igen csak megnövekedett gyorsassággal rendelkezett így teljes erejéből neki indult a futásnak ami egy  normál emberhez képest a  5x öröse volt amint elérte  acsúcs sebességét becsúszott a két turret lövés zónája alá majd  átbukfencezett  a másik oldalra  ahol egy Querreriai katona várta ,kézi tusa  alakult ki köztük a  katona igen csak erős volt de  Relson  a bakancsából egy tört húzott ki így azt beleszúrva  az ellensége támadó nyakába hatástalanította azt*


 (HU)
 
NikoThrovson
Dátum: Csütörtök, 2016-10-27, 19.48.55 | Üzenet # 11
A Uss Beloiannisz Biztonsági főtisztje
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 120
Kitüntetések: 10
Hírnév: 16
Helyzet: Nincs szolgálatban
Hát persze hogy hívhat. A barátaim így hívnak. - Szóltam Clorisnak. Kedvesnek tűnt, így reméltem hogy majd egyszer jó barátok lehetünk. 
A szimuláció újabbat csavart közben és amikor az ellenség alapegységei elő kerültek, egy idő után már ágyukat is bevetettek. 
~ Ennyit a száz százalékos teljesítésről. ~ Gondoltam magamban. Egész jól boldugultam az idegen technikájú fegyverrel közben úyhogy nem is votl bajom. 
Azzal már inkább hogy mindenki eltűnt a felkeveredett homoktól. Se Jasont se a másik fiút de a lányokat sem láttam... kezdtem feszült lenni. 
~ Pont a kapitányt nem kéne elvesztenem ha esetleg lenne egy ilyen helyzet. ~ A fejemet ingattam de Jason végül meg lett. csak ne lettek volna azok az átkozott ágyúk...
- ÁGYÚK! - Kiabáltam fülsiketítően. - FEDEZÉKBE! Uram.. itt Throvson! Nem tartom jó ötletnek a csalis trükkjét. Ha SMithen lyukat ütöttek magán is lyukat fognak és jelen esetben maga a legfontosabb! - Nem válaszolt. 
~ A francba Jason tudtam hogy ez lesz. ~ Tettem hozzá a gondolataimhoz. Dehát nem volt más választásom és meg kellett tennem, el kellett kezdenem a kapitány ötletét. 
- A pozíciómon vagyok kapitány, felőlem mehetünk előre, de legyen óvatos. Ha rosszul fogja megtenni az elterelés a program, állításom szerint akár meg is ölheti. Itt már ki vannak kapcsolva a biztonsági protokollok. Nem tudom hogy direkt-e vagy véletlenül.




" I'm not affraid from the darkness"
 (HU)
 
AshleySmith
Dátum: Vasárnap, 2016-10-30, 20.28.11 | Üzenet # 12
A U.S.S Enterprise-J kapitánya
Csoport: Sorhajókapitány
Üzenetek: 22
Kitüntetések: 2
Hírnév: 2
Helyzet: Nincs szolgálatban
Ashley teljesen lemaradt a többiektől. 
A nő valahol hátrébb lehetett s igyekezett bukfencekkel elkerülni a sérüléseket. Habár így is érezte hogy nem elég gyors olykor, azért magabiztosan fogta a Querreriai mesterlövész puskát, s kilőtt egy ellent az egyik bucka mögül. 
Aztán azonban egy idő után - akárhogy is nézte- be kellett látnia hogy Relsonékhez fel kell zárkóznia, tehát gyorsabb ütemben közelítette meg a férfit, és a többieket. 
Úgy gondolta hogy futva talán logikusabb lenne odamenni, de ezen logika abban az esetben nem vált be s egy Querreriai őrszem lábon lőtte. Ash azonnal érezte a csípős fájdalmat, s ezzel meg is állapította magában hogy a szimulációban a biztonsági protokoll bizony ki van kapcsolva. A porban feküdve pillantott le, s sántikálva folytatta az útját Relsonék felé ott viszont szokatlanul csendben maradt. 
A nő nem bírta a fájdalmat, de próbálta leplezni, és éppen ezért nem szólt semmit sem. Pillantásából azonban észre lehetett venni, hogy el fog még beszélgetni valószínűleg Jasonnal a probramot illetően mert nagyon nem tetszett neki, hogy a biztonsági protokollok ki vannak rajta kapcsolva. 

Csak azért nem tette ezt most meg, mert látta hogy a program nehezedett s nem tartotta logikusnak ha azon minutumban kezdi meg a "haditanácskozást". 
Relson sokkal tapasztaltabb katona volt mint ő, s bízott a férfiben s a megérzéseiben is.



Eredeti küldetésünk a felderítés...hogy eljussunk oda ahová még ember nem merészkedett..
" History will never forget the name.. Enterprise "
 (HU)
 
Mozgató
Dátum: Hétfő, 2016-10-31, 19.14.29 | Üzenet # 13
Mesélő-Háttér mozgató
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 328
Kitüntetések: 4
Hírnév: 3
Helyzet: Nincs szolgálatban
Relson támadási taktikája hatásosnak bizonyult és mivel mindenki ott volt ahol kellet így a Querreriaikat le tudták szerelni az útból. A holoszimuláció ,utolsó fázisa következett amiben most Elitek érkeztek teljes felszerelésben és egy Querreriai Oppugnare II (földi csata avatar ) is megérkezett a frontra ,a kérdés az volt hogy a civilek meddig maradnak épségben mivel most lehetőség volt az elkapott civileket biztonságba vinni viszont a sivatag elég nyílt célpont volt a Querreriaknak a teljes támadáshoz. A támadás megkezdéséig volt mindössze 5 percük hogy felkészüljenek .Mivel Ashley sérült volt így még nehezebb dolguk volt..

(Elitek)



(Csata avatar)



Sorrend:Cloris-Relson-Dárius-Ashley-Niko


"Burn in hell"
"Ne csak nézz..olvass is!"
 (HU)
 
ClorisFlameys
Dátum: Szombat, 2016-11-05, 18.28.03 | Üzenet # 14
U.S.S Beloiannisz/Időspecialista
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 20
Kitüntetések: 3
Hírnév: 0
Helyzet: Nincs szolgálatban
Az, hogy Relson végrehajtott egy majdnem öngyilkosságot, egyáltalán nem tetszett a számomra, így ahogy mások is, én is eldöntöttem, hogy már pedig a program után azonnal beszélni fogok vele. Igaz, sikeres volt, de nem éppen a hajó kapitányának kellett volna a csalinak lennie. Ő volt a legfontosabb, ő a leginkább nem elveszíthető, még ha lenne helyettese is. Arcomra ki is ült a komorság, főképp, hogy látóterem szélén Ashleyt is láttam, ahogy megsérül. 
Nem állt jól a szénánk. Nagyon nem. Miútán sikeresen kiiktattuk az ágyúkat, Ashleyhez futottam, hogy segítsek, és legalább minimálisan de ellássam a sebét. Ez a legkevesebb, amit érte tehettem. Egy ruhából szagatott ronggyal jó szorosan megkötöttem a sebet, egyrészt, hogy ne vérezzen, másrészt a homok ellen, harmadrészt, hogy tartsa magát addig, míg végzünk. 
Tévedtem, mikor úgy gondoltam, hogy senki sem halhat meg, mivel akkor egy ilyen sérülésnél már a szimuláció megállt volna. Nem játék az egész... Nem tartottam jó ötletnek, hogy ilyen komoly veszélynek tegyük ki a hajó legénységét egy szimulációnál... De ezt már lenyeltem, egyelőre. 

- Javaslom - néztem a többiekre, mikor valami stratégiát próbáltunk összekaparni a támadásig. Kifújtam a levegőt, mert most viszont kellett egy csali... Legalábbis az én tervemben. - Egy, de én preferálom, hogy legalább ketten, vagy hárman tereljenek figyelmet. A többiek addig elmennek az ártatlan civilekért, és utána tudunk egyesülni. A két "csapatnak" körülbelül egyenlő arányosnak kell lennie erőviszonyban, hogy a csalik el tudják kellőképp terelni a figyelmet, a tbbiek pedig siessenek. Úgy gondolom, hogy a kapitányunk, bármilyen jó harcos is, de mivel a hajó vezetője, legfontosabb személye, nem raknám ki veszélynek, ahogy Ashleyt sem. - néztem először Relsonra, majd a nőre és a többiekre. - Kérem, kapitány! Hacsaknincs jobb, és "óvatosabb" javaslat?


"Nem vagyok ember, de nem vagyok robot. Az a köztes faj vagyok, mely a jövő lehet."
 (HU)
 
JasonRemyRelson
Dátum: Vasárnap, 2016-11-06, 20.06.57 | Üzenet # 15
U.S.S. Beloiannisz kapitánya/Ezredes
Csoport: Ezredes
Üzenetek: 117
Kitüntetések: 12
Hírnév: 10
Helyzet: Nincs szolgálatban
*A Querreriakat elintézte a csapat így nem láttam akadályát annak hogy folytassuk mindenki tudta mi a helyzet a szimulációval...úgy tűnik szándékosan is ki iktatták a biztonsági protokollt is. Ekkor,láttam meg és még páran hogy Smith nem igazán képes járni és csak hátráltatna minket egy ilyesfajta szituációba amibe bele keveredtünk .Oda hajoltam a nő felé majd fel segítettem és alrébb vittem majd a tiszteimet alrébb parancsoltam *

-Menjenek hátrább később is beszélhetünk arról hogy mik érkezhetnek még...szerintem Ashley Smith kapitány is tudja hogy mi a helyzet..nélküle kell folytatnunk a küldetést..mivel részben én is hozzájárultam a program tervezésének..így tudom hogy ez lehet az utolsó fázis...Cloris most nem érünk rá ,a parancs megtagadásnak vagy az ellenkezésnek..mindennek meg van az ára és a következménye is..de ez itt harc...a harcban ,nincsen appeláta ön az én utasításomat hajtja végre még ha talán ez nem is logikusan hangzik...szóval...térjünk rá a harci stratégiára...amíg mi fedezékbe vagyunk...bármikor ide jöhetnek és elintézhetnek minket..ismerem a taktikájukat..harcoltam ellenük..az elitek kemények ,de a Querreriak nem a gyorsasságukról híresek..ezt ki tudjuk használni..amire elérik ezt a részt az 5 perc..az rengeteg idő hogy ,köteleket állítsunk fel a csata avatarjukkal szemben..megpróbáljuk ,elgáncsoltatni..ehhez szükség lesz kötélre ,vagy valami hasonlóra ami elég erősen ellen tud állni..Ashley maga tudományos tiszt volt...tudom hogy nehéz lesz de magának kell most megmondania Nikonak hol keresssen ilyesmit..Mi addig felkészülünk..vannak turretjeink..elég jól működnek tapasztalhattuk..fel tudjuk használni ellenük is..ez az egyetlen módszer hoyg le szedjük az eliteket...Dárius...viszont neked külön feladatod lesz..Amikor a bolygótokon voltam..észre vettem hogy valamiféle tüskés csapdát tudtatok fel állítani...most azt kérem tőled hogy most ugyan ezt kivitelezd amilyen gyorsan csak tudod..elég lesz most a kiélezet kő is...elég gyors vagy ahhoz hogy le helyezd őket így nyerünk egy kis időd míg el nem fogja érni a kötelet aztán pedig elintézzük a turretekkel ami maradt belőlük...Cloris ,úgy tűnik hogy a tricorderem szerint itt is ugyan azok a nyers anyagok találhatóak meg mint azon a bolygón amin ős régen Kirk harcolt az első Gorn kapitány ellen..úgy hiszem hogy kellene egy ugyan olyan ágyút csinálni..mihamarabb..Ha mindenki megértette a parancsot akkor hajrá..a feladat hogy nem hagyhatjuk hogy addig fedezem önöket míg teszik azt amit kell tenni..szerencsére nekem is van egy trükköm..*Szedte szét a fegyverét majd drótozta át *

-Ha ezt el dobom a benne lévő deutérum hatására túl melegszik és felrobban ..elég nagy esélyt ad nekünk hogy gyorsan be tudjuk fejezni azt amit el kezdtünk..

Mondta el az ezredes a mondanivalóját majd rögtön futni kezdett az egyik bucka felé mi közben , a katonai egyenruhájának a dzseki részét le vette és abba tette bele a fegyvert amit újra töltött *


 (HU)
 
Dárius
Dátum: Kedd, 2016-11-15, 21.05.58 | Üzenet # 16
U.S.S. Beloiannisz/százados/Taktikai főtiszt
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 88
Kitüntetések: 7
Hírnév: 8
Helyzet: Nincs szolgálatban
Az ellenséges erők egyrésze elpusztult de jöttek többen is. 
Meglepődtem a dolgon, nem hittem volna hogy egy program lehet ilyen valóságos. Soha nem kedveltem a holoszimulációkat, de az hogy most volt tétje s kockázata, hogy sérülhettünk is, engem megnyugtatott. 
Ha van kockázat ösztönöz minket, jobban mint az ha nem lenne mi ösztönözzön. - A gondolati morfondírozásom után követtem a többieket. Jason hátrébb vitte Smith aki nem tűnt jó bőrbe. Bár az én látásom mindig is korlátozottabb volt, még én észrevettem hogy a nő jelen helyzetben nem sok segítséget nyújthatna. A Zennán ilyenkor két Voin járőrt tettem volna melléje, míg mi támadtunk volna. 
De nem a Zennán voltunk s nem én voltam az akció vezetője. Utóbbinak örültem is. Mostanában valahogy túl sokat nyomta a népem felelősségének terhe a vállamat. 
Az egyik homokbucka mögött beszéltük meg a tervet... Clorisnak is igaza volt, de kapitánynak is. Tudatosult bennem hogy le kell lassítanunk mindneképpen ezeket a hatalmas eszközöket, különben elvesztjük a szimulációt s talán még az életünket is. 
Figyeltem Jasont s hallgattam, majd biccentettem. 
- Nem látom akadályát a csapdák letevésénék. - Jelentettem ki biztosan. Azt persze kifelejtettem a mondandómból hogy egy ilyen zaytát (csapdát) letenni eredetileg tíz-tizenöt perc, de úgy gondoltam legfeljebb majd nem lesz tökéletes, csak működő képes. 
Volt pár kő a közelünkben, így biztos voltam benne hogy hatot csak le tudok tenni. 
Azt akartam hogy működjenek, most nem a szépségük vagy a szabályosságuk volt a fontos. Szemernyi aggodalommal néztem Smith-re de ugyanakkor szoborszerűen, és indultam is futva. 
Pár követ felszedtem útközben, s bukfenccel közelítettem meg a területet melyről úgy gondoltam hogy azon fognak majd keresztül gyalogolni a gépek. 
Kiskoromban elég sokat gyakoroltam a Tizzanok ellen letenni ezeket... talán sikerül majd - gondoltam magamban.


 (HU)
 
AshleySmith
Dátum: Péntek, 2016-11-18, 21.25.26 | Üzenet # 17
A U.S.S Enterprise-J kapitánya
Csoport: Sorhajókapitány
Üzenetek: 22
Kitüntetések: 2
Hírnév: 2
Helyzet: Nincs szolgálatban
Mivel Smith megsérült s nem igazán volt már segítség, ezért meg sem szólalt. 
Egyet értett Relson-nal hogy a leglogikusabb út az lesz, ha ő hátul marad s megpróbál inkább tanácsokat adni. Sejtette ugyanakkor hogy a program végéhez érkeznek lassanként. Türelmesen lépdesett előre a férfi vállára támaszkodva, majd megállt s inkább leült a homokba. Nem érezte magát túl jól, de nem volt olyan helyzetben hogy már bármit is visszamondhasson. 
Ahogyan végighallgatta a férfi mondatait egyetlen mondat motoszkált fejében: hogy ők fognak nyerni.... 
- A terve majdnem hibátlan.. azonban ők túlerőben vannak. Van a Vulkánon egy mondás: a kevés erő elporlik a viharos esőben. De ha elég ércesek vagyunk nem dőlnek ki a jó alapokra lehelyezett oszlopok. - Mondta ki halkan a szavakat, határozott hangon. 
- Mis Throvson. - Állította meg a nőt még mielőtt az elment volna, s óvatosan megfogta a karját. - Az apja is taktikai tiszt, ismerem őt. És csakúgy mint ő, úgy ön is egy remek tiszt. Tudom hogy még látni fogom önt felnőni..így szokatlan magával dolgoznom.. de tudnia kell hogy a tudományos eszközeink most végesek. Az egyetlen mód hogy kötelet szerezhessen szinte a semmiből ha elkezd keresni... ez a homok nem egyszerű homok, hanem egy úgynevezett foletis- homok. Vagyis fosszilis, és vegyes anyagokat is tartalmaz. Nos...Ha a trikorderjét átkaribrálja alpha, 10,15/4 es sávra, sok hasznos dolgot találhat. Talán indákat is.. vagy bármilyen hasznosítható robbanékony kristályt.. ásványokat... akár robbanó anyagot.. vagy mást... mindenképp ezen az úton kell előre mennie. Niko. - Mondta halkabban..



Eredeti küldetésünk a felderítés...hogy eljussunk oda ahová még ember nem merészkedett..
" History will never forget the name.. Enterprise "
 (HU)
 
NikoThrovson
Dátum: Vasárnap, 2016-12-04, 20.02.34 | Üzenet # 18
A Uss Beloiannisz Biztonsági főtisztje
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 120
Kitüntetések: 10
Hírnév: 16
Helyzet: Nincs szolgálatban
Bár a kapitány terve súrolta az öngyilkos akciót én azért bíztam benne. Jason eddigi összes terve sikerrel ment, úgyhogy vádlóan néztem azokra akik nem értettek egyet vele. Barátságtalan arccal megindultam, Smith kapitánynak segítettem és amikor végre biztonságban lehetett meghallgattam ő még guggolva. Azt mondta hogy az apám jó ember volt. Ezt tudtam is, de azért mosolyogva megköszöntem neki: 
- Köszönöm kapitány jól esik ez hallani. Ne aggódjon hamarosan túl leszünk mindenen, és majd beszélhetünk még erről. - A szemeibe néztem és elindultam. 
Jason tervének be kellett válnia.
Én akartam a legjobban teljesíteni, jobban akartam teljesíteni mint Dáriusz. Nem is véletlen, engem nagyon zavart hogy Jason ekkorára tartja a férfit. Kicsit féltékenység kapott el. 
Odarohantam a legközelebbi szabadon hagyott föld darabhoz és szkennelgetni kezdtem.
~ Gyerünk már!! ~ E közben nem is néztem fel. Ha Dáriusz akkora katona úgy gondoltam majd megvéd minket ha esetleg már késő lenne és oda érnének hozzám. 
Bár olyan zajjal  voltak, kristálytisztán hallottam ahogy közeledtek felénk és tisztában voltam vele hogy játszom az idővel. Saját magamat sürgettem ezért már a végén.




" I'm not affraid from the darkness"
 (HU)
 
Mozgató
Dátum: Szerda, 2016-12-07, 21.16.04 | Üzenet # 19
Mesélő-Háttér mozgató
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 328
Kitüntetések: 4
Hírnév: 3
Helyzet: Nincs szolgálatban
A csapat terve merész volt,de annál jobb a katonai fejeseknek akik számolták a reakció időt a stratégiát és azt hogy hogyan reagálnak az illetők a feladat megoldására..úgy tűnt hogy a szimulációban lévő ellenséges osztagok nem tudtak a csapdáktól előrébb kitolni az egységeiket és Relson és a többiek is sikeresen el tudtak bánni a helyzettel..a program nem tudta tovább ,értelmezni vagy emelni a szintet így az össze esett és kilépett magától..Relson ezredes csapatát nagy tapsvihar ,követte majd Rick Zevit generális lépett oda pont az ezredes elé ,egy tisztelgés után majd elmondta hogy mennyire büszke arra az emberre aki ennyire jó stratégiát talált ki rögtönözve ,és megköszönése jeléül mert a Querreriai háború és az új holoszimuláció segítségért a becsület érdemrendet adta át a Jason Relson ezredesnek mi után oda adta külön megköszönte a többieknek is a résztvételt . A hologram ,amit az itt használt taktikák segítségével fognak használni több ezer Csillagflotta tisztet fognak majd felkészíteni a közeljövőben ,az új fenyegetések elhárítása és megoldása érdekében. A Szimuláció hivatalosan is bekerült a Csillagflotta akadémia kötelező taktikai szimulációi közé.

~Küldetés befejezve~


"Burn in hell"
"Ne csak nézz..olvass is!"
 (HU)
 
Star Trek In Future-The future begins.... » - » Egyéb helyszínek » 145 csillagbázis (145 csillagbázis)
  • Oldal 1 / 1
  • 1
Keresés: