Üdvözöllek Spectator | RSS
Regisztráció | Belépés
[ Új üzenetek · Tagok · Fórumszabályzat · Keresés · RSS ]
  • Oldal 1 / 1
  • 1
Star Trek In Future-The future begins.... » - » U.S.S. Beloiannisz » Transzporter szobák (Transzporterek.)
Transzporter szobák
Gonsailes
Dátum: Szombat, 2011-07-02, 17.41.53 | Üzenet # 1
U.S.S. Rising kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 341
Kitüntetések: 15
Hírnév: 6
Helyzet: Nincs szolgálatban
Innen sugározzák le és ide sugározzák fel a hajóra érkezőket.

Hozzáadva (2011-07-02, 17.41.53)
---------------------------------------------
//Előzmények: Egyéb helyszínek > Xindus.//

A Xindus-ról való felsugárzás után a transzporter szobában találtam magam. A mellettem álló Ruby-ra nézve elmosolyodtam.
- Többet értünk el, mint amire számítottam. Ezt már évekkel ezelőtt meg kellett volna tenni. De ki tudja. Talán nem véletlen, hogy most vettük fel velük újra a kapcsolatot - jegyeztem meg a nő szemébe nézve.
Ezek után a az ajtó felé indultam.
- Igyekezzünk - mondtam, majd kiléptem a helyiségből, és elindultam a turbólift felé.

//Folytatás: U.S.S. Rising > Parancsnoki Híd.//



"Az univerzum határtalan!"
 (HU)
 
Belmore
Dátum: Szombat, 2011-07-02, 20.28.34 | Üzenet # 2
A U.S.S. Atlantis elsőtisztje
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 208
Kitüntetések: 4
Hírnév: 12
Helyzet: Nincs szolgálatban
Miután feltranszportáltunk a transzporter szobába érkeztünk. Körbenéztem: " A transzporter legalább a réginek tűnik." - Gondoltam magamban. Miközben lelépdestem a lépcsőkön a platformról Jon kezdett el beszélni. A szemembe nézett, én pedig az ő szemébe.
- Nagyon ügyes voltál. - Mondtam neki. - Büszke vagyok rád. ~ Siessünk ~ Mondta. Ezek után Jont követve a híd felé vettem az irányt, a tisztektől hemzsegő folyosón keresztül. "Remélem nem késtünk még le semmit sem. " - Gondoltam a Földre magamban, és gyorsan szedtem a lábaimat e közben.

~ Folytatása: Híd topic ~



" Second star to the right and straight on till morning.:"
 (HU)
 
Szingularitás
Dátum: Péntek, 2013-03-15, 20.41.04 | Üzenet # 3
Fő Mesélő-Szituáció adó-St In Future intelligence
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 5642
Kitüntetések: 30
Hírnév: 11
Helyzet: Nincs szolgálatban
"Relativitás"  


A csapat nem sokkal felszerelkedésük után a transzporter szobába indult. 
A transzporter főnök egy mosollyal fogadta a kapitányt. A fiatal férfi, Rick Hawkens volt akit általában minden tegezett a jó kedélye, és természete miatt. Rick mint mindig úgy most is megkérdezte: 
- Szép napot! Hogy vannak ma? Hova lesz az út? - Kérdezte mosolyogva Cliffordot. - Vigyázzanak odalenn magukra uram. Épp bomba támadások dúlnak.. elég dúrva dolgok folynak lenn... - Vallotta be aztán vett egy mély lélegzetet. Épp folytatta volna mikor Jenna robogott be.
A nő fel lépett a transzporter dobogóra, Cliff mellé és átölelte a férfi derekát.
- Ha kell valami azonnal szólj. Szeretlek. - Vallotta be Rone füle hallatára.
 

( Clifford - Niko - Rone - James - Szingularitás)




A mesélők is folyton az igazságot mondják, csak épp ők másként realisták; hát ez a csodatételük titka.

https://www.wattpad.com/user/Bati1989

... Ha jó történetet akarsz színezd ki a mondani valód mert a személyiséged nélkül semmit nem ér a fórum....
The world so cold....

Olvass, ne nézz...

== >>PROFESSIONAL FUN MAKER FROM 2008 =) <<==
 (HU)
 
CliffordSequoia
Dátum: Péntek, 2013-03-15, 21.19.59 | Üzenet # 4
Uss Beloiannisz-Kapitány
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 99
Kitüntetések: 3
Hírnév: 7
Helyzet: Nincs szolgálatban
-kettős érzelmek-

Rögtön felszerelkezésünk után nem sok ,időnk maradt hogy még időben leérjünk rögtön  a  bolygóra  úgy hogy ne vegyen észre senki sem..úgy néztem ki ebben a göncben mint egy rossz katona,mint valami nem is tudtam mihez hasonlítani de  muszáj volt fel vennem ezeket a cuccokat a teljes beépüléshez...nem sokkal később végig futásunk után  a  corridorokon át keresztül egészen  a hajó transzporter szobájához vezettek..ez egy kisebb hely volt,külön volt a  hídtól mivel ott is volt egy-egy transzporter....álltalában oda szoktuk transzportálni a foglyokat erőtérrel el látva... a transzporter szoba viszont más  volt,az nagyobb volt többen fértek el rajta  és  nagyobb szálakon futottak be  a  transzport jellemzők  a kompjúterbe.Beértem de  tulajdonképp,egy  fikarcnyi időm maradt csak..elbeszélgettem volna szívesen a  transzporter főnökkel,de  nem igazán értem rá így csak út és  menet közben megpaskolgattam a  kezét és  rá néztem  barátságosan mint ahogy szoktam általában,amit egyébként merevnek diktálnak el..

-Jól leszünk ne izguljon..de  visszafele  menet vigyázzon amikor fel hoz minket..

Szóltam  a  transzportereshez és  fel léptem a  többiek mellé,szinte éreztem a  rideg tekintetét  Rone-nek ahogy  méreget,ahogy  szinte azt gondolja  hogy legszívesebben inkább le sem menne velem sehova sem..de  ez volt ezt kellet szeretnie..ahogy ezt gondoltam ,egy  ismerős nő lépett be  egyből tudtam ki az már méterekről megéreztem a parfüm illatát aminek olyan jó illata volt hogy  ,legszívesebben...azt szagoltam volna egész nap..a  nő fel lépett mellém és  rá nézett először már majdnem megszólaltam hogy  "nem Jen,most nem jöhetsz velünk ",de  mire ezt elmondhattam volna kaptam egy  ölelést és  egy puszit is  én csak mereven álltam továbbra is  és  megpróbáltam nem Rone-re néztem..mert tisztára elvörösdötem..Jen volt az egyetlen nő aki kitartott melletem az elmúlt napokban,de inkább úgy éreztem hogy talán csak pár jó napra tett el  aztán megint jön a csalódás..fiatal volt szép volt,de  valahogy mindig is tudtam hogy  igazából nem szeret hanem inkább másokat néz ,de  ez nagyon nem is
 
érdekelt mert volt egy ember legalább aki szóba elegyett velem még ha  talán nem is nagyon jut időm ilyesmire...


 (HU)
 
NikoThrovson
Dátum: Péntek, 2013-03-15, 21.50.07 | Üzenet # 5
A Uss Beloiannisz Biztonsági főtisztje
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 120
Kitüntetések: 10
Hírnév: 16
Helyzet: Nincs szolgálatban
~Rick Hawkens mindig az a pasi volt akiért mindenki odaáig volt. Mariat, Alexist, janetet, Chelsiet mind lenyűgözte Rick Hawkens zsenialitása a munkája terén.. kivéve engem! 
Nem mondom, kedves volt, szép fiús inkább mint jóképű meg minden de nem volt az esetem. Még ha nő lett volna.. - Ezekkel a gondolatokkal a fejemben léptem be a transzporter szobába pár biztonságimmal, ezek közül is a kedvenc helyettesemmel Robertsonnal aki most úgy nézett ki mint egy postás fiú.. mondjuk én sem voltam jobb a kis szoknyában de azért mégsem úgy néztem ki mint egy postás. ~
- Vigyázz a kutyákkal. ~ Súgtam oda neki egy szemtelen félmosollyal majd hátra fogtam az anyámtól örökölt szőke hajamat egy fonással. 
Pár pillanatig tartott az egész, de így legalább nem voltam kócos és talán megfeleltem az elvárásoknak is. ~

~ Nem is hiszem el hogy megint beépülünk valahova. ~ Gondoltam magamban, és mintha sorban álltam volna gyorsan megpaskoltam én is a transzporter főnök kezét. ~

- Kösz jól vagyok. És te főnök? Te is vigyázz magadra és aztán ha lehet ne két darabba érjek le, jó? - Mosolyodtam rá mire ő már ahogy láttam majd hogy nem elallélt... 
Homlokráncolva léptem a dobogóra, aztán eltettem a zsebembe a két kézimet, a kabátom belső zsebébe jobban fogalmazva. 
A kapitányra néztem, majd hátra fogtam a kezeimet és vártam hogy mikor mondja ki hogy sugározzanak le. de közben majdnem elnevettem magamat Rone újabb féltékenységi rohamát látva. 
Egy köhögéssel fogtam vissza magamat, aztán el is kaptam a fejemet. 
- Minden kész. ~ Jegyeztem gyorsan meg és reméltem nem sértődik meg senki. ~




" I'm not affraid from the darkness"
 (HU)
 
Rone
Dátum: Péntek, 2013-03-15, 22.23.49 | Üzenet # 6
Uss Beloiannisz-Főgépész
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 252
Kitüntetések: 5
Hírnév: 17
Helyzet: Nincs szolgálatban
Nem tudom mi volt Clifforddal de úgy nézegetett engem, olyan szemekkel mintha akart volna mondani valamit. 
Már többször megkérdeztem volna hogy most mi van, miért néz úgy rám mint borjú az újkapura de valaki vagy valami mindig közbe szólt és ezen hatások miatt semmi nem jött össze.. igen ez a jó szó!
Semmi nem jött össze. Nem jött össze se az hogy végre kialudjam magamat, nem jött össze az sem hogy a doki megkérdezze hogy miért zuhantam rá egészen véletlen, és most az sem jött össze hogy megkérdezzem Clifftől hogy mi van. 
És utáltam amikor ez volt.. 
Kimerültnek éreztem magamat, legszívesebben aludtam volna még két órát. Hiányzott is. Szerettem volna, de hát megint így alakult hogy nem tudtam. 

Mikor beléptünk a transzporter szobába melyet Dursel megint elfelejtett kipucolni - szegény ember miért is kezdem megint, de ha soha nem csinál semmit.. - mindenki köszöngetni kezdett a transzporter főnöknek. 
- jah hello. - Böktem oda. Apám erre simán lebunkózott volna. Ha itt lett volna. Olykor a saját gyerekemre irigykedtem hogy mindenki kedveli őt, bárcsak nekem is a hajón lett volna az apám. 
Mindig is apu kedvence voltam, habár nem sokat láttam. Nálunk a Marson ez volt a szokás: jobban jársz ha keveset látod őket.
Mereven léptem a transzporter dobogóra mely szórt halvány kék fényt árasztott magából. Lenéztem, majd pár percig elgondolkodtam mindazon hogy most mi is fog történni. 
mindenki úgy parádézott ott mintha valami nagyon egyszerű dolgunk lenne egy közveszélyes őrülttel, a második világháborúval meg a bombákkal.. 
A lenti tükör képemből láttam az Angol légi erő kommuniké-s ruhámat. Egész jól állt habár lehetett volna jobb is...
Ekkor mellettem Niko majdnem elnevette magát nem is értem mint. 
A majdnem felröfögő nőre néztem egészen fura-érdkelődő tekintettel. 
- Jól el van? - Kérdeztem tőle színtelen hanggal. ZSebre tettem a kezeimet és a mellettem lévő kapitányra és a vele édelgő Jenre néztem. 
Gyorsan meghúztam a nő haját. 
- Más dolgunk is van szépségem! - Szóltam oda neki.


 (HU)
 
JamesBenson
Dátum: Péntek, 2013-03-15, 22.57.45 | Üzenet # 7
U.S.S. Beloiannisz-Orvosi főtiszt
Csoport: Alhadnagy
Üzenetek: 98
Kitüntetések: 5
Hírnév: 16
Helyzet: Nincs szolgálatban
Pár pillanat volt míg magamra öltöttem a front orvosi ruhát. 
A gyengélkedő irodájában álltam, szemben egy tükörrel és összehúztam magamon a hosszú szürke kabátomat. A tükörből egy fiatal férfi nézett vissza fekete hajjal, és kék szemekkel. Közelebb léptem a tükörhöz, majd megigazítottam a hajamat és félre söpörtem. Ezek után félre biccentettem a fejemet és tartottam a nézést. A farkas szem nézést a saját tükörképemmel. 
Habár nem voltam ember mégis be kellett napról napra, küldetésről küldetésre épülnöm az emberiség különféle történelmi korszakaiba. 
- Szimulál vagy nem szimulál ha tökéletes úgy sem szimulál. - Idéztem egy régebbi science fiction könyvből, ezzel el is indultam. 
Többen már vártak rám, nekem sietnem kellett. 

A folyosó szürke hétköznapjába elég szokatlanul nézhetett ki a turbólift felé siető angol kabátos alakom alakom. Talán több tiszt reflektor-fény szerű pillantásába keveredtem de mennem kellett. 
A hátamon lévő féloldalas fekete orvosi táskámban benne volt minden amire szüksége lehetett a csapatnak egy ilyen küldetésen. 
" Nem lenne ész szerű ketté választani a csapatot már megint. Tanácsolni fogom a kapitánynak hogy ne tegye." - Állapítottam meg, gondolva a legutóbbi esetre amikor a kapitány két csapatra bontotta a beépülő egységet és mindkét csapat súlyosan megsérült beleértve engem. Tisztában voltam vele hogy az károsodás, nem sérülés de úgy voltam vele hogy a kettő végül is egyre megy... nem a nyelvtan számít hanem a jelentés. És a jelentés az az amit nem szeretnék túl gyakran elszenvedni. 
Világ életemben gyenge voltam. Soha nem bírtam a fájdalmat és többször a gépészek kezei közé kerültem. Sajnos ilyen szinten is talán túl tökéletes szimuláció voltam. És pedig hányszor kértem mis Avet hogy kapcsolja ki a fájdalom-érzetemet, hányszor... de egyszer sem adta meg és az évek tova szálltak én meg így maradtam. Gyári beállítások szerint.

Ahogyan kiléptem a transzporterekhez a fejem tele volt gondolatokkal de nem szóltam sokat. 
Odabiccentettem köszönés gyanánt a transzporter főnök felé akivel sokat szoktam szabadidőmben pókerezni. Nem értem hogy miért nyerek minden esetben én.. elképesztő hogy annyira kiszámítható lépéseket adok le és ő soha nem érti hogy hogyan csinálom. 
Fel léptem a dobogóra ezen kivételes esetben kissé távolabb a többiektől és még mindig a főgépésztől kapott adatokat nézegettem. Habár a mérések pontatlanok voltak négy egész egy tizeddel tény hogy ezen már nem lehetett úgy egészében mit javítani. 
Ezért nem is szóltam hozzá. Vártam hogy mehessünk és hogy kerüljek újra a gyengélkedőmbe és láthassam helicar zászlóst. Csak a gyönyörű nőre tudtam gondolni. Ő volt az aki megértett és vígasztalt ha történt velem valami. Aki aggódott értem. 
Talán ez volt a legjobb érzés a világon..  a legtökéletesebb szimuláció.. 

A társaimra néztem akik megint valami érthetetlen dolgon nevettek ebből kivételt képzett Rone és a kapitány. Előbbi inkább ideges volt..
"Mint a Klingonok."


 (HU)
 
Szingularitás
Dátum: Csütörtök, 2013-04-04, 22.55.53 | Üzenet # 8
Fő Mesélő-Szituáció adó-St In Future intelligence
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 5642
Kitüntetések: 30
Hírnév: 11
Helyzet: Nincs szolgálatban
Nemsokára bekapcsolódott a transzporter sugara, mely körbe fogta őket majd hamarosan dematerializálódtak. 
A legénység tagjainak főtiszti kara legalább egyszer már járt a múlt vagy a jövő valamely részeiben, de a második világháborúval még eddig nem volt dolguk. Feszülten néztek maguk elé mikor megérkeztek...


Folytatása olvasható: "Föld/London" C. topicban

Hozzáadva (2013-04-04, 22.55.53)
---------------------------------------------
*

Miután Rone felsugárzott a fogdába küldte a kapitányt, a doktort akit Clifford küldött fel és az első tisztet is: megvolt a nagy fogás. 
A nő jelentette a helyzetet, majd a fogdába indult hogy megnézhesse hogy működnek-e az erőterek. Úgy tűnt a nap nem végződik annyira rosszul mert a küldetés sikeres volt, viszont James keze miatt újabb plusz órái fognak elmenni...Rone sóhajtott majd összekészült és várta hogy megjavíthassa az androidot. 

(Rone - Szingularitás)

MEGJEGYZÉS: Utolsó hszk a "Relativitás" c. küldetéshez




A mesélők is folyton az igazságot mondják, csak épp ők másként realisták; hát ez a csodatételük titka.

https://www.wattpad.com/user/Bati1989

... Ha jó történetet akarsz színezd ki a mondani valód mert a személyiséged nélkül semmit nem ér a fórum....
The world so cold....

Olvass, ne nézz...

== >>PROFESSIONAL FUN MAKER FROM 2008 =) <<==
 (HU)
 
Rone
Dátum: Kedd, 2013-04-09, 18.34.14 | Üzenet # 9
Uss Beloiannisz-Főgépész
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 252
Kitüntetések: 5
Hírnév: 17
Helyzet: Nincs szolgálatban
A transzporter sugár hamar befogott és a következő pillanatban már a Beloiannisz transzporter szobájának a csillogó dobogóján álltam. 
Az üveges felületre néztem, és megszédültem: mint általában. Valahogy soha nem szerettem ezeket az éles fényeket, meg az áttetsző dobogót. Kifújtam magamat aztán leléptem a lépcsőn és körbe néztem. 
Persze elég furcsán nézhettek rám mivel nem viseltem cipőt, meztelen talppal tapostam a hideg folyosófelületet, és tépett volt a szoknyám is: mit valami rossz ügynöknő. Ami nem volt rám olyan nagyon jellemző. 
- Ne nézzenek. - Böktem oda lehangoltam. Utáltam ha pletykák kerengtek róla, vagy ha valamelyik értelmes zászlós beindította a helyi pletyka-hálózat olthatatlan magját. Ilyenkor mindig az jött rám hogy legszívesebben elordítottam volna magam. Bár most is megtettem ezt, mert a ne nézzenek kifejezésemmel már így is a fél transzporter szoba engem bámult. 
Kinyújtottam a bal lábamat hogy egy kicsit lazíthassam azt az egész napos talpalás után. Cliffre gondoltam, hogy biztos hogy majd büszke lesz a legénységére amit nem tesz rosszul de igazából engem érdemelne a dícséret, mivel én kapartam ki a gesztenyét Derrel ügyében nem pedig a droid. 
De a kapitánynak biztos megint James lesz a kis kedvence, bár nem hibáztatom én sem tudnék lemondani róla, úgy mint ahogy Cliffordról se. 

Odaléptem a lábnyújtogatásom után a transzoprter főnökhöz, rátámaszkodtam két kézzel a paneljára majd beszélni kezdtem a szépfiúhoz:
- Mint látja elfogtuk Derrelt. Ügyes vagyok? - Elmosolyodtam a srácra aki zavarában ide oda vigyorgott. - Hagyjuk. - Tettem hozzá gyors hangulat változással hirtelen. 
Soha nem kedveltem a nyápic paikat, amilyen ez a gyerek is volt így mivel volt tartásom abba is hagytam a mosolygást és hirtelen más témával jöttem:
- Hé! Vigyék el a fajankókat! - Szóltam oda Niko helyettesének.- Elegem van a nyápickodásokból. - Csóváltam meg a fejemet rosszalóan, azzal vissza néztem a transzporteres gyerekre aki úgy tett mintha a legjobb dolgát végezte volna épp a panelján, bár nem tudtam elképzelni mi olyan fontos most hogy engem is, és Derreléket is feltranszportált.
Elindultam a kijárat felé mert eszembe jutott hogy a fogda erőtereit is át kellene néznem, hogy jól működik-e.
- Maga is fiam, meg az andoroid orvosunk is olyan nyápic mint annak a rendje. - Jegyeztem meg azért hátha észbe kap az ember, bár nem volt rá sok lehetőség vagy esély...És igazam is volt. 
A folyosón lassan lépkedve - mert először a saját kabinomat vettem célul, át is kellett öltöznöm - indultam el, majd magamban arra gondoltam hogy nem lesz időm semmire: 
nem lesz időm talán még enni se egy jót, mert a doki is megsérült és az az én felelősségem megint csak ugye. 
De az élet már csak ilyen volt egy időhajón.


 (HU)
 
Szingularitás
Dátum: Csütörtök, 2013-06-13, 20.36.48 | Üzenet # 10
Fő Mesélő-Szituáció adó-St In Future intelligence
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 5642
Kitüntetések: 30
Hírnév: 11
Helyzet: Nincs szolgálatban
= A " Relativitás" c. küldetés lezárva, folytatása hamarosan. = 

Hozzáadva (2013-06-13, 20.36.48)
---------------------------------------------

"Megálló "


Niko hamarosan a fedélzetre is került, majd az instrukció alapján a lány bemérte és felsugározta Laurent, Jamest, és Tucker kapitányt a transzporter szobára. 
Niko tudta hogy be kell avatni ezeket a tiszteket néhány fontos kérdésre válaszol, és hogy a segítségükkel be kell mérniük a megfelelő idő-kontinoumot hogy vissza juthassanak. 
Viszont a lelkükre kötötte még a segítség kérés előtt hogy nem szólnak erről az egészről semmit senkinek. 
Az idő-irány elv fontos volt, főleg Nikonak aki számtalanszor már megszegte azt biztonsági-tiszt létére... nem akart ennél nagyobb galibát. 

( Niko - Lauren - James - Jack - James - Szingularitás)




A mesélők is folyton az igazságot mondják, csak épp ők másként realisták; hát ez a csodatételük titka.

https://www.wattpad.com/user/Bati1989

... Ha jó történetet akarsz színezd ki a mondani valód mert a személyiséged nélkül semmit nem ér a fórum....
The world so cold....

Olvass, ne nézz...

== >>PROFESSIONAL FUN MAKER FROM 2008 =) <<==
 (HU)
 
NikoThrovson
Dátum: Vasárnap, 2013-07-14, 18.19.13 | Üzenet # 11
A Uss Beloiannisz Biztonsági főtisztje
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 120
Kitüntetések: 10
Hírnév: 16
Helyzet: Nincs szolgálatban
Nem tehettem mást.. feltranszponáltam a hajóra, és egy kis ideig vártam. 
Nehéz volt bemérni a tiszteket a folyamatos idő-koordináták változása miatt. De meg voltak. Sóhajtottam egyet, majd megérintettem a transzporter panelját. Amikor elkezdődött a materializációs-folyamat átfutott rajtam hogy a rangommal is játszom.. de okos észérvek is felhangzottak magamban: James doki a legénységem tagja akit jogosan mentettem meg attól hogy valami időfolyamban ragadjon. 
A balesetet már így is elhárítottam a hajó rendszereivel a transzporter panelen keresztül, így nagyobb baj nem lehetett belőle. Csak a magyarázkodás.. az volt az amit nem szerettem, és nem készültem fel rá..
Mikor aztán feltranszportáltam őket ott állt a transzporter dobogón három, igencsak értetlen tiszt. 
Rájuknéztem egy fáradt arccal. 
- Most megmentettem önöket. Mielőtt bármelyikük is beszélni kezdene leszögezem hogy minden kérdésükre válaszolni fogok én, és a társam - Néztem a dokira. - De még mielőtt ez megtörténne: nem beszélhetnek erről senkinek. Amint megteszik az idő hatóság észlelni fogja és kitörlik önöket az időből. - Szóltam olyan komolyan hogy az egy cseppet sem tűnhetett viccesnek. Nem is voltam olyan kedvemben..
- Egy idő anomária volt a Destryt körül. Ez olyan mint egy torziós mező, csak épp elnyeri azt aki a közelében van. Ezek a mezők maguktól természetes úton, vagy az idő-utazás melléktermékeként is előfordulhatnak.  A hajó ahol állnak a Beloiannisz, és én vagyok a taktikai tisztje, Niko Throvson. Megmentettem önöket, és megszüntettem a mezőt. A társam doktor Benson. Kérdés? Aztán vissza jutattom önöket a saját idősíkukba.




" I'm not affraid from the darkness"
 (HU)
 
Lauren_Cross
Dátum: Vasárnap, 2013-07-21, 15.57.52 | Üzenet # 12
A.S.F. Fenrir kapitánya
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 1149
Kitüntetések: 19
Hírnév: 29
Helyzet: Nincs szolgálatban
Épp benyögtem volna az első sületlenséget, ami csak eszembe jutott, mikor valami fényes aura szerű fény jelenség vett körül, de nem csak engem, hanem Xavi-t is... Furcsa volt.. Kicsit csikizett, majd egy ismeretlen hajó transzporterében találtam magam... Furcsa egy kinézete volt, azt meg kell hagyni...
A kapitánnyal és ezzel a Xavi-val ott álltunk a dobogón, mint akik semmit sem értenek. Valami ismerős volt a dologban, de az elején nem is sejtettem, hogy mi a kvanc lelte az univerzumot... Még arra is gondoltam, hogy valaki megitatott velem valamit és épp piától kómásan fekszek az ágyamban és ez az egész csak egy zűrös kalandba fordult álom.
Pár pillanat múlva, a velünk szemben álló, később magát Niko Throvson-nak nevező egyén felfedte, hogy furcsasági társa ez a Xavi... Bár, még mindig nem tudtam ki is Ő és mi a valódi neve, de legalább igazolódott a megérzésem, hogy ilyen neve embernek nem lehet... Túl röhejes lenne...
Rögtön ezután, megesketett, hogy nem szólunk senkinek, mert valami idő Sötét Zsaruk eljönnek értünk és megnyomják a Delete gombot... Remélem van valahol biztonsági mentésem, bár nem valószínű, hogy erről bárkinek is mesélnék, mivel beugrott az egész, amit még nagyapám mondott erről a fene nagy időutazásról... Nálunk is volt ilyen, de annyira lakat alatt, hogy pár tisztet leszámítva senki sem tudott róla... Na meg én a nagyapám által... Sose érdekelt különösebben a téma, így késztetésem se nagyon lesz, az erre irányuló beszélgetések megkezdésére.

Ahogy magyarázta a dolgot, kezdtem kapizsgálni mi a hezmáná is történt velünk... Személy szerint, nem igazán volt kérdésem, így csak egy határozott tagadást nyögtem ki.
-Az én részemről nincs!


"Life is your Battle to be Fought!"

--Lauren Cross.... Nemeses - Admin/Storyteller
 (HU)
 
JamesBenson
Dátum: Szerda, 2013-07-31, 16.34.47 | Üzenet # 13
U.S.S. Beloiannisz-Orvosi főtiszt
Csoport: Alhadnagy
Üzenetek: 98
Kitüntetések: 5
Hírnév: 16
Helyzet: Nincs szolgálatban
Lauren-re néztem aki látszólag már mondott volna valamit mikor transzporter sugara vett körbe minket. 
" Ez a parancsnok lesz." - Gondoltam magamban. - " Csak ő lehet az aki ilyen fegyelmezetlen, és nem képes kivárni az események végét. " - Pár pillanat múlva már a transzporter dobogón is álltunk, de nem csak én és Lauren hanem a Uss Destryt kapitánya is. 
Eltettem a trikordert, miközben Nikora meredtem, pislogás nélkül percekig miközben ő folyamatosan beszélt a szabályokról vagy épp a megszegett szabályokról... Többször is közbe szerettem volna vágni de minduntan ő "kapott elsőbbséget" így belém döngölve a szót. Szóval csak nyitott szájjal álltam, majd miután nehezen de mégis befejezte, eltettem a trikorderem, és miközben beszéltem elé, majd mellé léptem. 
- Vajon miért nem csodálkozom? - Kérdeztem ridegen. 
Lauren-re néztem, majd a kapitányra aki mellette állt. Először azt hittem hogy valami majd hirtelen ki fog törni Lauren-ből, de egész nyugodt volt. Sőt inkább unott... 
Érdekesnek tartottam a viselkedését, dehát soha nem tudtam kifejezetten kiszámítani azt hogy ki-és hogy fog majd viselkedni egy hirtelen beállt szituációra, különösen úgy hogy nem is volt alkalmam olyan nagyon megismernem Laurent.
Karba tett kézzel hallgattam a Lauren mondata után beállt csendet, majd lassan Niko-ra terelődött tekintetem:
- Nincs kérdése.. látja? Ezzel ellentétben kapitány nem fog repesni az örömtől, ugye tudja?


 (HU)
 
Szingularitás
Dátum: Kedd, 2013-08-20, 16.43.36 | Üzenet # 14
Fő Mesélő-Szituáció adó-St In Future intelligence
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 5642
Kitüntetések: 30
Hírnév: 11
Helyzet: Nincs szolgálatban
(( ysorry_smile szerintem eleget vártunk, így inkább lezárnám a küldetést )) 

Mivel több kérdésük nem volt ezért Niko vissza transzportálta őket az ő idejükbe, abba az időre ahol a buli még csak elkezdődött. 
De ezúttal ott nem volt se Niko se James csak akinek akkor és ott kellett volna lenniük. És az is történt ami akkor és ott kellett volna hogy történjen, semmilyen fajta komplikációk nélkül. 
Minden ment a megszokott kerékvágásba. De Niko tudta hogy erről még felelni fog a kapitánya előtt ha szeretett volna ha nem. A kompjúter vagy a mesterséges inteligencia vagy mindkettő úgy is elárul mindent neki, ha vissza keres az adott idő vallumra...
Csak abban reménykedett hogy Lauren vagy Tucker kapitány nem árulnak el semmit. Mert két híresebb történelmi személyt nem törölhetett volna csak úgy ki az időből.. vagy igen? 
A tények tények maradtak, és már kár lett volna ezeken gondolkodni. 
Az idő később majd úgy is mindent megold....

"Megálló "  c. küldetés lezárva. 

Hozzáadva (2013-08-20, 16.43.36)
---------------------------------------------

"A  hajsza"


Niko minden ellenkezése ellenére a kapitány a hidat elhagyva a transzporterszobába indult ahová nagy meglepetésükre nem érkezett le senki. 
Kisvártatva viszont hirtelen transzportersugár indult be, ám oda nem az Ultimate nő vagy más materializálódott le hanem egy négyzet alakú doboz.. 
- Mi a..? - Hunyorodott el a transzporter-főnök akkorra viszont már Niko felfogta: bomba. 
A nő nemhiába volt a hajó taktikai tisztje. Reflexből ugrott rá a kapitányra a saját testével védve a férfit a robbanás elől. A transzporter szoba hirtelen robbant fel, a konzolból szinte alig maradt valami, a transzporterfőnök azonnal meghalt. 
Niko súlyos sérülést szenvedett: nyílt sérülés tátongott a bordájánal, és a hátán is. A kapitány azonnal értesítette a gyengélkedőt, majd őt értesítette a híd:
- Uram! Kapitány hall engem?!.. Értesüléseink szerint belső robbanás történt.. ön jól van?! Uram.. uram! 
Ekkor érkezett be a Beloiannisz elég rossz állapotban lévő főorvosa, és vele együtt az orvosi csapat. 
A kapitányon alig látszódott pár karcolás, ezzel ellentétben a taktikai főtiszt nagyon rosszul nézett ki. 

( Niko - James - Clifford - Szingularitás) 




A mesélők is folyton az igazságot mondják, csak épp ők másként realisták; hát ez a csodatételük titka.

https://www.wattpad.com/user/Bati1989

... Ha jó történetet akarsz színezd ki a mondani valód mert a személyiséged nélkül semmit nem ér a fórum....
The world so cold....

Olvass, ne nézz...

== >>PROFESSIONAL FUN MAKER FROM 2008 =) <<==
 (HU)
 
NikoThrovson
Dátum: Péntek, 2013-08-30, 17.50.54 | Üzenet # 15
A Uss Beloiannisz Biztonsági főtisztje
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 120
Kitüntetések: 10
Hírnév: 16
Helyzet: Nincs szolgálatban
A turbóliftből kilépve a folyosón folytattam a beszédemet. A kapitány nem akarta meggondolni magát, tisztára olyan volt mintha elment volna a józan esze, folyamatosan csak azt mondogatta hogy ez az egyetlen út. 
- Uram nem érti.. uram! Hiába hiszi azt hogy átadják Violt cserébe! Bármire is készül én nem.. nem tartom jó ötletnek engedélyezni egy Ultimate nő átszállását. - Szóltam oda ideges hanggal és megpróbáltam beérni őt mert olyan nagy hévvel közeledett a transzporterszoba felé hogy az már hihetetlen volt. Aztán beérkeztünk. Odaléptem a kapitány mellé karba tett kezekkel.
- Kapitány én nem vagyok biztos benne.....! - kezdtem bele rosszallóan de nem tudtam még véletlen sem befejezni mert egy négyzet alakú doboz vagy én nem tudom mi transzportált le elénk. Már a transzporterfőnök hangja sem volt bíztató, és szerintem sem tűnt Ultimate-szerűnek a küldemény.
Majd egy pillanattal később felfogtam: bomba. Egy szó volt, és máris tettem amit tennem kellett. Elsőtiszti feladataim között nemkülönben biztonsági tiszt is voltam már egy jó ideje és fő felelősségemnek tartottam megvédeni a kapitányt. Ezért elordítottam magam:
- BOMBA! - És reflexből ráugrottam a kapitányra, leterítettem a földre és az eszköz meg felrobbant.. jó volt a megérzésem. Sajnos az mindig jó. 
Mikor ugrottam már akkor detonált az eszköz, olyat csattantam a földre mint még soha és éreztem hogy a hátam leég, hogy fáj. Füsttől felköhögtem és kába arccal néztem a kapitányomra akiről nem tudtam leszállni mert nem tudtam megmozdulni onnan. 
- Jól van.. ka-pitány..? - Kérdeztem tőle halkan. Ekkor nyilt az ajtó és érkeztek az orvosok de én alig voltam magamnál.




" I'm not affraid from the darkness"
 (HU)
 
JamesBenson
Dátum: Hétfő, 2013-09-02, 12.40.09 | Üzenet # 16
U.S.S. Beloiannisz-Orvosi főtiszt
Csoport: Alhadnagy
Üzenetek: 98
Kitüntetések: 5
Hírnév: 16
Helyzet: Nincs szolgálatban
Még egy pár pillanatig ültem szipogva a sebeim felett melyeket Rone okozott lelkileg és testileg. 
Az emberek.. soha nem értették meg hogy én milyen vagyok. Rosszul kezeltek és ezt még csak fel sem fogták. 
Egy kis idő elteltével azonban adás érkezett; kerestek a gyengélkedőből. Robbanás történt a transzporter szobában. 
- Azonnal. - Válaszoltam. Mennem kellett. Nem volt más választásom, nem volt időm magam sebeivel foglalkozni. 
Felálltam és nehézkesen a transzporter-szoba felé indultam remélve hogy valamelyik nővérnek eszébe jut elhozni az orvosi táskámat. 
Megtöröltem út közben az arcom, és rendbe szedtem magam ahogyan csak tudtam. Nem akartam hogy lássanak így, teljesen kikészülve. 
" És még csodálkozik Mis Ave hogy félek a gépháztól. " - Gondoltam magamban. Ha ember lettem volna talán megmondhattam volna hogy hagyja abba. De nem vagyok ember, így nem tehetek mást. Vagy tűröm, vagy nem fog majd segíteni rajtam senki. Így sem tudom persze kiszűrni sajnos a sértegetéseket amiket minden egyes alkalommal a főgépész fejéhez vágok. 

Mikor megérkeztem meglepődve vettem észre hogy valami felrobbanhatott. 
Az egész transzporter állomás kismilliárd darabra volt szétverve. A transzporterfőnökből húscafatoknál több nem maradt, csak a rangjelzéséből tudtam rájönni hogy ő lehetett az. 
Niko a földön feküdt, alig volt magánál. A kapitány volt az egyetlen személy akin nem látszódtak sérülések. 
Intettem a nővéreknek hogy vigyék el Niko-t, hogy mingyárt jövök én is, majd letérdeltem a kapitányhoz és vizsgálni kezdtem. 
- Ne aggódjon uram, a parancsnok hamarosan jobban lesz, nincs életveszélyben de súlyos sérüléseket szenvedett. - Mondtam, azzal együtt el is tettem a trikordert és a férfi szemeibe néztem. 
Adtam neki egy nyugtató hatású készítményt. 
- Hogy érzi magát Sequoia kapitány? - Kérdeztem tőle a lehető legnyugodtabb hangnemben. - Ön jól van, nem esett baja. .. Árulja el, mi történt?


 (HU)
 
CliffordSequoia
Dátum: Kedd, 2013-09-03, 10.07.39 | Üzenet # 17
Uss Beloiannisz-Kapitány
Csoport: Kapitány
Üzenetek: 99
Kitüntetések: 3
Hírnév: 7
Helyzet: Nincs szolgálatban
Egyik percben még csak indultunk a másikban pedig már ,másodpercek alatt berobbant minden azt hittem hogy velem együtt veszik minden de akkor esett le hogy ,Niko meg mentette az életemet..soha nem vártam ezt el a tiszteimtől ..így nagyon is sajnáltam azt hogy ebbe az egészbe bele kevertem a legénységemet de akkora már mindegy volt..mert Niko megsérült valószínüleg nagyon is..én pedig túl éltem ebben biztos voltam....de minek is ..nem érdemeltem ezt meg..úgy éreztem hogy ez a dolog mély lelki problémákat fog még okozni bennem..ahogy valahányszor visszapörgött a szemem előtt az összes esemény,hirtelen kipattant a szemem és rá néztem a fő orvosomra nem igazán tudtam beszélni mert lélegesztető maszk volt rajtam ..de bólogattam a fő orvosom válaszára..majd ahogy le vette rólam , a maszkot ki csurrant a szememből egy könnycsepp és megfogtam a férfi vállát mi közben el kezdtem kitépkedni magamból a sok eszközt..

-Muszáj..

Akartam volna tovább mondani de a nővér le fogott..

-Muszáj ..Viol-t..vissza szereznünk..

Ekkor már tudtam hogy Viol valószínűleg nem élhette túl..de magamban azért próbáltam bizonygatni az ellenkezőjét..


 (HU)
 
Szingularitás
Dátum: Kedd, 2014-04-01, 21.19.42 | Üzenet # 18
Fő Mesélő-Szituáció adó-St In Future intelligence
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 5642
Kitüntetések: 30
Hírnév: 11
Helyzet: Nincs szolgálatban
Folytatása olvasható:

Clifford: Híd c. topicban

Többiek: gyengélkedő

Hozzáadva (2014-04-01, 21.19.42)
---------------------------------------------
"Egy újabb év kezdete "

Nem sokkal a megemlékezés után a Beloiannisz főtiszti kara a hajó fedélzetére érkezett a transzporter szobába. 
Amint megérkeztek mindenki indult a helyére, hisz tudták hamarosan új küldetés vár majd rájuk. talán felderítő, talán csak egy olyan amiben megcsodálhatnak egy hősies cselekedetet. 
Soha nem lehetett tudni még nekik sem hogy mit hoz a holnap... vagy egy újabb év kezdete. 

( Niko - Jason - Rone - James - Szingularitás)

MEGJEGYZÉS: Utolsó hsz-k ehhez a küldetéshez.




A mesélők is folyton az igazságot mondják, csak épp ők másként realisták; hát ez a csodatételük titka.

https://www.wattpad.com/user/Bati1989

... Ha jó történetet akarsz színezd ki a mondani valód mert a személyiséged nélkül semmit nem ér a fórum....
The world so cold....

Olvass, ne nézz...

== >>PROFESSIONAL FUN MAKER FROM 2008 =) <<==
 (HU)
 
NikoThrovson
Dátum: Vasárnap, 2014-04-06, 20.11.24 | Üzenet # 19
A Uss Beloiannisz Biztonsági főtisztje
Csoport: Parancsnok
Üzenetek: 120
Kitüntetések: 10
Hírnév: 16
Helyzet: Nincs szolgálatban
A kapitány beszédének hatása alatt voltam. 
Tudtam amint a Beloiannisz fedélzetére értünk hogy minden más lesz onnantól kezdve. Néha szerettem volna csak megtorpanni. Megállni az idő egy bizonyos részébe, és nem sodródni vele. Bár tudtam mindenen szinte tudok változtatni, azon a dolgon nem hogy valaki meghal. Borongós kedvem volt. Szerettem volna álmaimba lenni ahol minden rendben van, mindenki boldog. 
De azt is tudtam; túl kell lépnünk mindenen. Túl kell lépnünk ezen is és segítenem kell Violnak ebben. Nagyon sajnáltam őt. 

De megérkeztünk a hajónkra.
Leléptem a transzporter dobogóról, és elgondolkodtam azon vajon mi lesz ebben az évben a sorsunk. 
Megfordultam, pillantásom kereszteződött a kapitányunkéval. 
~ rendben lesz. ~ Gondoltam. A híd felé indultam.




" I'm not affraid from the darkness"
 (HU)
 
JasonRemyRelson
Dátum: Szombat, 2014-04-12, 18.51.43 | Üzenet # 20
U.S.S. Beloiannisz kapitánya/Ezredes
Csoport: Ezredes
Üzenetek: 117
Kitüntetések: 12
Hírnév: 10
Helyzet: Nincs szolgálatban
Amikor megérkeztünk a  transzporterrel  a hajó fedélzetre  szinte  csodálattal néztem szét a  transzporter szobában ahol megérkeztem ..mivel ez egy fajta  idő tecnhika volt ez is ,így  eléggé furcsálkodva  néztem az eszközöket amik ott voltak..
Majd   a  többi megérkező  legénységi főtiszteket fogattam akik megérkeztek ,egyenként kezet fogtam velük majd  reméltem hogy    a csomagjaimat végre  valahára  el vitték  a  kabinomba.Mivel nem volt ínyemre hogy  az előző kapitány,kabinja volt ezért  reméltem hogy gyorsan  kiszedték a  cuccait hogy be tudjak költözni..reméltem hogy megbarátkoznak velem ,mivel muszáj volt ahhoz hogy  el tudjunk bánni a  feladatainkkal ,amik most fontosabbak voltak mint a gyász vagy  a félelem .Ahogy  az utolsó embert  is üdvözöltem,megfordultam sarkon majd  elindultam a  kabinom felé szépen lassan...reméltem hogy  egy új év kezdte lesz sikerekkel és  barátságokkal és  a parancs  betartatásával .


 (HU)
 
Rone
Dátum: Kedd, 2014-04-15, 20.41.25 | Üzenet # 21
Uss Beloiannisz-Főgépész
Csoport: Parancsnokhelyettes
Üzenetek: 252
Kitüntetések: 5
Hírnév: 17
Helyzet: Nincs szolgálatban
A halotti tor-szerű piázgatásomnak hamar vége lett így mehettünk vissza a hajóra. Sajnos Viol-t is vinnem kellett magammal. Clifford ezt is rám hagyta. 
~ Nem tudom hogy fogok foglalkozni ezzel a gyerekkel. ~ Gondoltam magamban. Rásandítottam Viol-ra. 
- Jól van te gyerek. - Szólaltam meg miután megérkeztünk a transporter dobogóra. 
Már majdnem mindenki lelépett a kabinjába hogy felkészüljön az újabb istenverte egy évre. Legugoltam Viol-hoz.
- Figyelj kölyök, jónak kell lenned. Tudom úgy is az agyamra fogsz majd menni, de te azért ígérd meg hogy nem leszel annyira idegesítő. - Összeborzoltam a haját és előre mentem.
- Gyere már! Nem érek rá, más dolgom is van a gépházban nem csak te. Szedd a lábad!

A kabinom felé indultam gyorsan még mielőtt a gyerek utolérne. Úgy is tudja hol a fenébe lakik nem kell oda külön segítség.


 (HU)
 
Szingularitás
Dátum: Szerda, 2014-05-14, 16.48.54 | Üzenet # 22
Fő Mesélő-Szituáció adó-St In Future intelligence
Csoport: Mesélő
Üzenetek: 5642
Kitüntetések: 30
Hírnév: 11
Helyzet: Nincs szolgálatban
= Az "Egy újabb év kezdete " című küldetés sikeresen lezárva. =  

Folytatása olvasható hamarosan:  A "Szellemek és visszhangok" című küldetésben




A mesélők is folyton az igazságot mondják, csak épp ők másként realisták; hát ez a csodatételük titka.

https://www.wattpad.com/user/Bati1989

... Ha jó történetet akarsz színezd ki a mondani valód mert a személyiséged nélkül semmit nem ér a fórum....
The world so cold....

Olvass, ne nézz...

== >>PROFESSIONAL FUN MAKER FROM 2008 =) <<==
 (HU)
 
Star Trek In Future-The future begins.... » - » U.S.S. Beloiannisz » Transzporter szobák (Transzporterek.)
  • Oldal 1 / 1
  • 1
Keresés: